Január 1-jétől olcsóbb lesz beszerezni egy műalkotást az Európai Unión kívülről, mint akár belföldről – gyakorlatilag ezzel a mondattal lehet összegezni az áfatörvénynek azt a tervezett változtatását, mely szerint műalkotások importja (azaz nem uniós országból történő behozatala) esetén a vevőt az általános, 27 százalékos helyett csupán 5 százalék adó fogja terhelni.
Ezzel szemben akár magyarországi vásárlás, akár az EU más tagállamából történő beszerzés esetén a vevőnek a normál áfát kell kifizetnie.
A tervezett intézkedés érthetetlen. Első gondolatunk az volt, hogy az unión kívülről behozott termékre még vámot is kell fizetni, azonban az egyes termékek besorolását, illetve az utánuk fizetendő importvám mértékét tartalmazó úgynevezett Kombinált Nómenklatúrát átböngészve azt tapasztaltuk,
a 97. árucsoportba tartozó műalkotások (még akkor is, ha tömeggyártás esetén, nem egy művész műalkotásaként más árucsoportba tartozna) szinte kivétel nélkül vámmentesen hozhatók be az Európai Unióba.
A tervezett változtatásokkal érintett műalkotásokat az áfatörvény melléklete rögzíti is, így ide tartoznak
- a művész által saját kezűleg készített festmények, rajzok, pasztellképek, részekből összeállított képek (kollázsok), dekoratív táblák, korlátozott számban előállított metszetek, nyomatok és litográfiák, szobrászművészeti alkotások, valamint az erről legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolatok,
- a művész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövésű faliszőnyegek, kárpitok, fali drapériák,
- a művész által saját kezűleg készített és szignált egyedi kerámiák, legfeljebb 8 számozott példányban készített és a művész vagy a művészeti műhely által szignált réz alapú tűzzománcok (kivéve az ötvös- és ékszertermékeket),
- a művész által saját kezűleg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott példányban – minden méretet és hordozót ideértve – sokszorozott, és a művész által szignált fényképek.
Meg is mutatjuk, hogyan működik ez a gyakorlatban. Tegyük fel, a magyarországi magánszemély vevő (például gyűjtő) szeretne megvásárolni egy húszmillió forintos festményt. Ha ezt egy magyarországi eladó (például maga a művész) értékesíti, akkor a számlán 20 millió forint plusz 27 százalék áfa, összesen 25 millió 400 ezer forint fog szerepelni. A vevő magénszemély, aki csak ki akarja akasztani a falra, tehát az áfát nem vonhatja le, nem is igényelheti vissza. Ha ugyanez a magánszemély az EU más tagállamából vásárolja meg a festményt, akkor neki a számla alapján az ottani áfát kell megfizetnie, ami alacsonyabb, mint a hazai 27 százalék. (Sőt, az uniós irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a műalkotásokra a normálnál alacsonyabb adókulcsot alkalmazzon a tagállam.) Míg ha például ezt a festményt Munkácsról, Pekingből, Szentpétervárról vagy Genfből vásárolja meg, akkor a vámhatóság a 20 milliós festményre a most hatályos 27 helyett csak 5 százalék áfát fog kivetni, vagyis az a gyűjtőnek 25,4 millió helyett csak 21 millió forintjába fog kerülni.
A szabályozás tehát
egyértelműen hátrányba hozza a magyarországi képzőművészeket,
akik így sokkal jobban fognak járni, ha alkotásaikat külföldön, főleg az EU-n kívül készítik el, és onnan értékesítik Magyarországra.
Az új rendelkezés okáról a törvényjavaslat indokolásában sem lehet olvasni semmi érdemit, az gyakorlatilag a normaszöveget ismétli meg, csak más szavakkal.
Egy adózási kérdésekkel is foglalkozó Facebook-csoportban szintén felmerült ez a több mint furcsa tervezet. Általános vélemény volt, hogy ilyen nincs, az importra kivetendő áfatételnek azonosnak kell lennie a belföldi áfakulccsal. A csoporttagok szerint szerint itt megint egy személyre szabott törvényalkotásról van szó, ahogy az egyik résztvevő fogalmazott:
„Körön belüli újgazdag kinézett egy Rembrandtot…”
Az őszi adócsomag várható változásairól ebben a cikkünkben olvashat bővebben:
Az egyéni vállalkozókat érintő, várhatóan 2025-től hatályba lépő változásokat pedig ebben a cikkünkben mutattuk be:
