2019. november 4. 10:13
mfor.hu

Egy friss, hét országban elvégzett felmérés szerint a régió népe nem bízik a kormányokban, a nagy pártokban és a médiában sem, de sokan hisznek abban, hogy megváltoztathatják a politikát, és javíthatnak a társadalmi berendezkedésen.

"Riasztó szintekre" ért a bizalmatlanság a demokratikus rendszerekkel és a médiával szemben Kelet-Európában, mutatta ki a YouGov friss felmérése, melyet Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa jelentetett meg. A tanulmányhoz összesen több mint 12 ezer embert kérdeztek meg Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon.

A YouGov arra volt kíváncsi, harminc évvel a berlini fal leomlása után a volt keleti blokk lakosai miként vélekednek országaik demokratikus berendezkedéséről. Azt találták, hogy hat országban - köztük Németországban is - az 51-61 százalékos többség félti a demokrácia jövőjét. A legutóbbi parlamenti választás sem szabad, sem igazságos nem volt a bolgárok háromnegyede, a lengyelek harmada és a németek ötöde szerint. A magyar és a román válaszadóknak pedig több mint fele vélekedett így. A hét ország negyven feletti válaszadói közül csak kevesebb mint 25 százalék mondta azt, hogy a világ biztonságosabb hely ma, mint volt 1989-ben.

Majdnem minden országban nagy a bizalmatlanság a mainstream média és a kormánykommunikáció iránt: előbbi hírszolgáltatási gyakorlata a megkérdezettek több mint fele szerint nem kiegyensőlyozott és "őszinte", utóbbiról pedig azt gondolják, nem közöl pontos és torzítatlan információkat.

Mind a hét országban a megkérdezettek több mint 60 százaléka szerint veszélyben van az igazságszolgáltatás, több mint 50 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy azt érzi, támadás alatt áll a szólásszabadság, a törvénykezés és a tiltakozáshoz való jog. A magyarok, bolgárok, románok, szlovákok és lengyelek többsége pedig úgy véli, személyes szintű következményei lennének, ha kritizálnák a kormányt. Bulgáriában, Romániában és Magyarországon a többség - a társadalmi és etnikai háttértől, illetve a szexuális orientációtól függetlenül - azt mondta, nehezebb már azt az életet élni, amit szeretnének. Jelentős számú kisebbség vélte ugyanezt a szlovákoknál, németeknél, lengyeleknél és cseheknél is.

Mindezekkel együtt a kutatók azt találták, hogy a régióban erős küzdőszellem működik, és nagy készség mutatkozik arra, hogy ellent mondjanak a hatalomnak. A tanulmány szerzői azt írják, ahol a kormány megcsalta a polgárokat, ott már a civil mozgalmakat tekintik a szavahihető ellenpontnak az ország vezetésével szemben. A küzdőszellemre a mostani szlovák- cseh- és román korrupcióellenez demonstrációkat, a lengyel kormánypárt-ellenes tüntetéseket hozzák fel példaként, valamint azt, hogy a Fidesz elvesztette Budapestet az önkormányzati választáson. A kormányok civilellenes hangolása ellenére a hét országban csupán 17 százaléknyi megkérdezett ellenezte az NGO-kat.

A fiatalok optimisták: a 18-22 éves korosztály (Z-generáció) és a 23-37 éves (milleniálok) bíznak abban, hogy változtathatnak a dolgokon. Főleg a Z-generációra jellemző, hogy hatékonyan mozgósítják magukat, és magabiztosan navigálnak az információk közt. Kiemelik a fiatal nőket, akik toleránsabbak, jószívűbbek, nyitottabbak a sokszínűségre, és optimistábbak is, mint férfi kortársaik. A Z-generációs nők több mint fele mondta azt, hogy az LMBTQ-közösséget jobban kéne védeni, míg a fiatal férfiak csak 31 százaléka vélte ezt. A menekültek és bevándorlók védelme is fontosabb volt a lányoknak, mint a fiúknak. A fiatal nők jelentős többsége vélte azt is a fiatal férfiakhoz képest, hogy több lehetőség nyílt meg előttük, mint az 1990-es fiatalok előtt, a politikai szférában is, és összességében nagyobb mértékben lehetnek hatással a világra.

(Guardian)