3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nagyon szeretne eurót a magyar lakosság.

 

A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság többsége (60 százaléka) úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra - közölte az Európai Bizottság hétfőn közzétett felmérésében.

A felmérés 2023 áprilisában készült abban a hat euróövezeten kívüli tagállamban, nevezetesen Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett.

A felmérés szerint a válaszadók többsége úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna egyrészt a saját országára nézve (53 százalék), másrészt személyesen a maga számára is (56 százalék).

Egyre nagyobb a támogatottsága. Fotó: Depositphotos
Egyre nagyobb a támogatottsága. Fotó: Depositphotos

Kiemelkedően nagy a támogatottság itthon

A megkérdezettek 58 százaléka támogatja az euró bevezetését a saját országában. Ennek támogatottsága Magyarországon (72 százalék) és Romániában (71 százalék) a legerőteljesebb, majd Lengyelországban (55 százalék), Svédországban (54 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Csehországban (44 százalék). Románia kivételével valamennyi felsorolt országra elmondható, hogy a válaszadók legalább fele tájékozottnak érzi magát az euróval kapcsolatban, és 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már használt euróbankjegyeket vagy -érméket.

A felmérés Magyarországra vonatkozóan megállapította, hogy tíz éves viszonylatban három százalékkal 72 százalékra erősödött az euró bevezetésének támogatottsága a magyarok körében és három százalékkal 25 százalékra csökkent annak elutasítottsága.

A magyar válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közös uniós valuta bevezetése pozitív hatással járna az ország számra, 31 százalékuk ezzel nem ért egyet. A magyarok 65 százaléka tart attól, hogy az euróra való átállás az árak emelkedésével jár majd, a többi vizsgált tagállammal közös átlag e tekintetben 68 százalék.

A magyar válaszadók 26 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetésével az ország elveszti identitásának egy részét, 72 százalékuk nem ért egyet ezzel. Azt, hogy az euró bevezetésével Magyarország elveszíti irányítását gazdaságpolitikája felett, a magyarok 27 százaléka gondolta, amíg 70 százalékuk elutasította ezt a felvetést.

A magyar válaszadók 24 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország készen áll az euró bevezetésére, 69 százaléka szerint ennek még nem érkezett el az ideje. Végezetül a magyarok 41 százaléka azonnal bevezetné az eurót Magyarországon, 35 százalékuk várna még ezzel, 13 százalék azok aránya, akik a lehető legtovább várnának az uniós fizetőeszköz magyarországi bevezetésével, kilenc százalékuk pedig sosem váltatná fel a forintot az euróra.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!