A nyári hónapokban ledolgoztak valamit a 2019-20-as forgalmi veszteségeikből a hazai tulajdonú ruházati divatáru és cipő kiskereskedők. De ez csak szépségtapasz, gondjaik hegyekben állnak. A lakossági költések terén vegyes a trend: a prémium termékekkel foglalkozók kedvezőbb, a többiek rosszabb időszakra számítanak az ősz beköszöntével – vázolta a helyzetet lapunknak Sugár György, a több nyugati ruházati márka kereskedelmével foglalkozó Boston Group ügyvezetője. A csoport bevásárlóközpontokban működtet közel 50 egységet, a vezető azonban közvetlen információkkal bír más hazai tulajdonú üzlethálózatokról is.
Mérései szerint az érintett egységek egy részében a forgalom (vagyis az elköltött összeg) dinamikusan növekedett az elmúlt pár hónapban. Annak ellenére történt ez, hogy nagyon kevés volt a turista és kevesebb volt a fiatal vásárló is.
„Aki bement az üzleteinkbe, az célzottan érkezett és vásárolni is akart. De senkit ne tévesszen meg a forgalom összegszerű emelkedése. A bevásárlóközpontokban az oda belépők száma is kritikusan fontos, de a boltok bérlőinek a hozzájuk belépők száma a legfontosabb, ennél a mutatónál azonban 20-30 százalékos az elmaradás a békeévnek számító 2019-hez képest.”
- közölte, utalva arra is, hogy a betérő fiatalok sokkal jobban megnézik, hogy mit vesznek, milyen anyagból van a termék, hogyan lehet mosni, stb. Sokkal környezet-tudatosabbak és az online vásárlásokban is ők járnak élen. Mindezt figyelembe véve nincsenek impulzusvásárlások sem.
Hosszabb időre visszanézve úgy látja, hogy különösen az úgynevezett fast fashion üzletek tudnak nehezebben visszakapaszkodni. Azok, amelyeknél békeidőben rendkívül sűrű a készletfrissítés, gyorsan kifut egy-egy divatos termék.
„A legjobban talán a készletgazdálkodás árulkodik arról, hogy sok márka átgondolta üzletpolitikáját, racionalizálta tevékenységét. Érezhetően csökkentették az eladótérbe kihelyezett termékeik mennyiségét, akár 20-25 százalékkal is és a felkínált szortimentben is kevesebbféle termék található. Az egyébként jól pörgő Back-to-School kampányok (iskolások szüleit célzó értékesítési akciók) vagy elmaradtak idén augusztus második felében vagy csak szűkített kínálattal és ráadásul rövidebb ideig, mint megszokott.”
- mondta a cégvezető. Azt tapasztalta ugyanakkor, hogy a kisebb üzletekben kevesebb volt a leárazás és az inflációval együtt ez valamit ellentételezett az árrés csökkenésén, de nem eleget.
A készletezésnél súlyos teher, hogy nagyon megdrágultak a fuvardíjak, több távol-keleti gyár bezárt vagy csökkentette termelését. Ezen felül a vállalkozások további feszítő gondja, hogy egyszerűen nincs szakképzett munkaerő. Ami rendelkezésre áll, azt is hihetetlenül magas bérrel kell vagy kellene megfizetni.
„Ki tudja kigazdálkodni a nettó 200 ezer forintos minimálbért, amit terveznek? Nagyon kevesen. Ha nem lesz jó az ősz, akkor több üzlet is a csőd szélére kerülhet.”- vetítette előre.
A folyamatosan csökkenő látogatószám nem jó előjel, hiába nőtt mondjuk az egy főre jutó kosárérték – érvelt Sugár György.
„Ha megint kötelező lesz beltéren a maszkviselés és még korlátozzák is az üzletben egy időben benn tartózkodók számát, az azonnal legalább 20 százalékkal csökkenti a forgalmunkat, ez több bérlő számára végzetes lehet.” – vélekedett.
Szerinte a költségek további lefaragására gyakorlatilag nincs lehetőség, az alkalmazottaknak pedig fizetni kell és az ezzel járó közterheket sem lehet elfelejteni.
Felidézzük ezzel kapcsolatban a csehországi lépéseket, ahol a kormány az érintett kisebb üzlettulajdonosoknál a munkabérek teljes költségét átvállalta. Magyarországon ez nem történt meg a ruházati kiskereskedelemben érintett cégek esetében.
Sugár György elképzelhetőnek tartja, hogy a tavaszihoz hasonló konzultációra megint sor kerül a magyar kormány és az érintett kereskedők egyesülete (Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete, BBÉE) között. Akkor a szervezet több pontban kért kormányzati közbelépést. Egyebek mellett a bérleti díjak 2024-ig történő befagyasztását, a díjak forintosítását, a költségek egy részének az átvállalását és a termékeikre vonatkozó áfa átmeneti időre szóló, 15 százalékra csökkentését szorgalmazták. A BBÉE több mint húsz magyar vállalatot, hálózatot képvisel, beszállítói és alvállalkozói körét beszámítva további több tucat cég érintett a jelentős bevételkiesés miatt.
Az interjú elkészülte után látott napvilágot az a sajtóértesülés, miszerint a kormány csak azoknak a cégeknek hosszabbítja meg a hitelmoratóriumot, amelyeknek legalább 25 százalékkal csökkent a bevétele a tavalyihoz képest. Elvileg ez nagyon sok ruházati vagy cipőüzletet működtető cégre vonatkozhatna, de tudomásunk szerint nem sokan éltek a hitellel korábban, így ez a könnyítés nem könnyítés nekik.
A hét elején napvilágot látott a ruházati kiskereskedők helyzetét bemutató felmérés, amit a Moore Hungary és az Opten közösen végzett. Ebből kiderült, hogy a kereskedők jelentős része mind árbevételük, mind eredményük tekintetében jelentős visszaesést szenvedett el a járványhelyzet következményeként, ugyanakkor a "szokásos" adóterhek mellett mégis különadó-fizetési kötelezettség is terheli őket. Ezt az adót eredetileg a veszélyhelyzet idejére vezették be 2020. május 1-jén a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, azonban az új adó hatályba lépése előtt a kormány által benyújtott törvényjavaslat nyomán az érintett vállalkozásoknak állandó közterhévé vált. Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadási partnere szerint átmeneti kedvezményrendszer kellene azon társaságoknak, amelyeknek működése jelentősen megnehezült a fennálló gazdasági és piaci körülmények között.
Egy nagy visszatérő
A nagy ruházati világmárkák expanzióban vannak. Ennek jele, hogy önálló üzlettel tér vissza a magyar piacra az amerikai GAP ruhaipari vállalat és az év végéig az online belföldi kereskedelembe is belép. A GAP 2013 augusztusában jelent meg Magyarországon, de 2017 májusában bezárta budapesti üzletét. Az 1969-ben alapított ruhaipari vállalat nettó árbevétele tavaly elérte a 13,8 milliárd dollárt, rajta kívül további 6 cég forgalma haladta meg a 10 milliárd dollárt a ruházati termékek amerikai piacán. Az első helyet az Amazon érte el 41 milliárd dollárnyi értékesítéssel.
