Az augusztus 24-én, hétfőn 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a [email protected] címre is elküldheti azokat.
>> Jelentkezzen most!
Csaknem négyéves stagnálást követően a magyar gazdaság az idén végre életjeleket adott. A bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 1,7, a másodikban 1,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékeit. Igaz – mint említettük –, volt honnan emelkedni, de akkor is: végre növekedést nyugtázhattunk.
A nagy kérdés, hogyan tovább? Ambivalensnek tűnik a helyzet. A külső körülmények nem feltétlenül kedveznek. A geopolitikai válságok továbbra is hátráltatják a világgazdaság növekedését, a kereskedelmi kapcsolatok normalizálódását: az immár négy és fél éve tartó orosz-ukrán háborúnak még nem látszódik a vége, miközben az iráni-amerikai konfliktus sem akar nyugvópontra jutni. Nem csoda, hogy az energiaárak magasan maradtak, ami jelentős többletköltséget ró minden gazdaságra, különösen az olyan importra szoruló kis országokra, mint a magyar.
A mérleg másik serpenyőjébe ugyanakkor most már be lehet tenni az Orbán-kormánnyal szembeni jogállamisági aggályok miatt az Európai Bizottság által 2022 végétől jegelt uniós forrásokat. A 16,4 milliárd eurós összeg kétségtelenül nagy lökést adhat a magyar gazdaságnak, már ha azt optimálisan sikerül felhasználni, szakítva a múlt forráselosztási, pályázati rossz – sok esetben jogellenes – beidegződéseit.
Fotó: Klasszis Média
Forrásokat teremthet ugyanakkor a Magyar-kormány maga is. Például azáltal, hogy egyrészt megvágja az elődje indokolatlanul magas szintet elért kiadási büdzséit, másrészt megpróbál minél többet visszaszerezni a NER-hez jogtalanul került vagyonokból – az erre létrehozandó hatóság is szeptemberben vághat bele a munkába.
Az biztató, hogy az utóbbi évek rákfenéjének számító infláció egyre lejjebb megy, a júliusi 1,2 százalékos éves rátánál kisebb értékre utoljára csaknem tíz éve, 2016 novemberében volt példa. Persze ehhez kellett az Orbán-kormány árrésstopja, amely korábbi elemzői és jegybanki számítások szerint mintegy 1,5 százalékponttal alacsonyabbnak láttatja a hazai fogyasztóiár-indexet. Az árrésstopot ugyanis a Magyar-kabinet még mindig nem vezette ki, holott azt rajta kívül gyakorlatilag már mindenki lehetségesnek tartja.
És az örök téma: vajon hogyan alakul a forint árfolyama? Az a Tisza választási győzelme utáni eufória hatására az euróval szemben még a 350-es szint alá is benézett, ami már egy sor, exportra termelő vállalatnak (elsősorban kis- és középvállalkozásoknak) kedvezőtlen volt. Azóta gyengült a hazai fizetőeszköz, most már hetek óta a 360-365 forintos sávban mozog az euró. Kérdés, a következő hetek fejleményei – mindenekelőtt a Kármán András pénzügyminiszter által nyár végére kilátásba helyezett pótköltségvetés, majd a 2027-es büdzsé tervezete – milyen hatást gyakorolnak rá.
Ezeket a témákat tervezzük körbejárni Palócz Évával, a Kopint-Tárki vezérigazgatójával a Klasszis Klub Live következő, augusztus 24-én, hétfőn 15 óra 30 perckor kezdődő egyórás élő adásában. Amelyben azonban szokás szerint nemcsak mi, hanem olvasóink és nézőink is kérdezhetnek vendégünktől.
>> Jelentkezzen most!
Beszámolóink a Klasszis Klub korábbi rendezvényeiről itt találhatók meg:
