Két álló napon keresztül nyüstölték egymást az EU27-ek vezetői, hogy megállapodásra jussanak az EU következő, többéves keretköltségvetéséről. Ennek korlátaival szembesülve, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken este fél 8-kor az ülés berekesztése mellett döntött. „Sajnos ma nem volt lehetséges az alku. Több időre van szükségünk” – közölte a belga nemzetiségű politikus a maratoni hosszúságú ülés után.
Az Európai Tanács elnöke a következő napokban folytatandó egyeztetések után jelenti majd be, mikorra hívja össze újra a vezetőket, ezúttal már a tényleges megegyezés reményében. Az újabb rendkívüli csúcsra márciusban vagy áprilisban kerülhet sor. Annál is inkább, mert egyre jobban szorít az idő. Ha ebben a félévben nem sikerül lezárni a vitát, akkor csúszni fog a jogszabályok elfogadása és végső soron az európai polgárok és üzleti vállalkozások számára fontos programok megvalósítása.
A fogadkozások ellenére azonban ezúttal is érvényesült a régi bölcsesség, miszerint legalább két próbálkozás kell a többéves pénzügyi keret elfogadásához.
Részben valószínűleg éppen a második kísérlet lehetősége az, ami nem növelte csütörtökön és pénteken sem a büdzsé nettó befizetőinek, sem pedig a nettó kedvezményezetteinek a kompromisszumkészségét. A köztük levő távolság – ahogy arra a tárgyalások szünetében a sajtónak nyilatkozva Orbán Viktor magyar miniszterelnök is rámutatott – olyan nagy volt, hogy azt ezúttal nem sikerült áthidalni.
Négy, a büdzsén spórolni kívánó ország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország számára túl magas volt az a nemzeti összjövedelem 1,074 százalékának megfelelő főösszeg, amit Charles Michel javasolt a csúcstalálkozó előtt. Ebből ugyan péntek estére egy új javaslat a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén 10 milliárd eurót vágott (1,069%), és a négy tagállam a befizetéseinél is további könnyítéseket is kapott, még sem volt elég ahhoz, hogy rávegye őket az alkura.
Eközben 17 másik tagállam – köztük Magyarország – ambiciózusabb büdzsé mellett szállt síkra, főleg a felzárkózásukhoz szükséges kohéziós politikai források biztosítása végett. „Tojás nélkül nem lehet omlettet sütni” – közölte Antonio Costa, portugál miniszterelnök, a kohéziós barátainak szóvivője.
Gyévai Zoltán, Brüsszel |
„Erős Európát csak egy ambiciózus költségvetéssel lehet létrehozni” – szögezte le a magyar miniszterelnök péntek délután. Orbán újságírók gyűrűjében azt is bejelentette, hogy a tizenhét ország ellenjavaslatot tett, a GNI 1,3 százalékának, vagy egy ehhez közeli keretköltségvetést szorgalmazva. Ez egyébként egybeesik az Európai Parlament óhajával, ám 300 milliárd euróval magasabb, mint a „fukarnak” nevezett négyek által követelt 1 százalékos szint.
Magyar szempontból az aktuális javaslat több kedvező változást is tartalmaz, de ha minden így maradna, még mindig közel 6 milliárd euróval kevesebb felzárkóztatási forrást tenne elérhetővé, mint a folyó, 2014 és 2020 közötti időszakban. A források felhasználásának szabályai (az uniós társfinanszírozás mértéke, vagy az egyes alapok közötti átcsoportosítás lehetősége) ugyanakkor kedvező irányban változtak, miként az Orbán-kormány azt is sikerként könyvelheti el, hogy a jelen állás szerint megnehezedtek az uniós kifizetések leállítását vagy csökkentését lehetővé tevő jogállami mechanizmus alkalmazásának a feltételei.
A fukar négyek vs. a kohézió barátai
Az EU-költségvetés nettó befizetői közül négyen kivívták maguknak a „fukar” becenevet azzal, hogy kitartanak a GNI-arányosan mindössze 1 százalékos uniós büdzsé mellett. A nagy költségvetési vitában a másik végletet a „kohézió barátai” képviselik, akik a brit kilépés után is a jelenlegi szinten (a GNI 1,16 százaléka) szeretnék tartani a felzárkóztatási és a közös agrárpolitikai kiadásokat. A két „szélsőség” között 200 milliárd euró a különbség. Korábbi háttérelemzésünkben bemutattuk a kormányok álláspontját és a lehetséges koalíciókat >>