Nem várt mértékben esett vissza az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium csütörtökön közzétett kimutatása szerint. A hetente publikálásra kerülő adat nem lenne különösen fontos, ha nem jelentene közel 50 éves mélypontot.
Az elmúlt héten 209 ezren folyamodtak első alkalommal munkanélküli segélyért, 24 ezerrel kevesebben az előző heti 233 ezernél. A múlt héten benyújtott segélykérelmek száma a legalacsonyabb az 1969 december eleji 202 ezer óta.
Az egyik, hogy a munkaerőhiány magával hozza-e a bérek növekedését, amely az infláció szempontjából kulcsfontosságú lehet. A másik pedig, hogy ez a potenciális gazdasági növekedést vajon visszafogja-e. A meglóduló infláció a gazdaság számára azért lenne kellemetlen, mert szinte biztosan határozottabb lépésekre ösztökélné az amerikai jegybankot, a Fed-et, és a piaci konszenzus alapján várt idei három 0,25 százalékos kamatemelésnél agresszívebb lépések lehetnek. Az esetleg hiányzó munkaerő miatti termeléskiesés vagy beruházások elmaradása pedig a gazdasági növekedés ütemét korlátozhatja, amely szintén negatívum.
A munkaerőpiac telítettsége persze többféle reakciót kiválthat. Az egyik, hogy a tartalékok lecsökkenése a vállalatokat erőteljes fejlesztésekre sarkallják, ezzel csökkentve a munkaerőigényüket. Ez elsősorban hosszabb távon lehet megoldás, hiszen ilyen projekteket nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A másik, hogy a bérek esetleges emelésével próbálják megszerezni a szükséges munkaerőt, ez viszont a fent említettek miatt az infláció szempontjából okozhat kockázatokat. A legkisebb esélye a vendégmunkások alkalmazásának van, hiszen Donald Trump egyik fontos kampánytémája éppen a migráció akadályozása volt, és elnökként is több intézkedést próbált bevezetni, ami ez ellen hat.
