Bár Európa-bajnok a magyar infláció, az Orbán-kormány egyáltalán nem tehet róla - derült ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre adott válaszából a csütörtöki Kormányinfón. Mivel a miniszter a tájékoztatón több újságírói kérdésre is azt válaszolta, hogy a hazai inflációt főleg külső okok, főleg az elszálló energiaárak okozzák, ezért az mfor.hu azt kérdezte: a külső okokon kívül milyen belső tényezők járulhattak hozzá a drámai pénzromláshoz, például tud-e olyan kormányzati döntést mondani az elmúlt egy évből, ami bármilyen mértékben hozzájárulhatott az infláció növekedéséhez?
Én csak olyan kormányzati döntéseket látok, amelyek csökkentették az inflációt. Az ársapkákról van egy ilyen vita, amely egy közgazdasági hitvita. Mindenhol rekordokat dönt az infláció, ezért könnyű kimondani, hogy az inflációnak alapvetően külső okai vanak
- válaszolta Gulyás Gergely.
Vagyis belső okot, illetve esetleg inflációs hatást kiváltó kormányzati intézkedést nem tudott megnevezni.
A KSH szerint amúgy februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia (+49 százalék) és az élelmiszerek (+43,3 százalék) ára emelkedett a leginkább a KSH közlése szerint. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárai azonban még december végén egy terjedelmes cikkben arról írtak a Portfolio.hu oldalon, hogy a gyenge forint mellett a hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó) és a dinamikus (minimál-)bér emelkedés is. Ezek pedig mind kormányzati döntések voltak. Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter szerint pedig a választások előtti felesleges kormányzati osztogatás okozta jelentős részben a pénzromlást.
Bár az Orbán-kormány célja, hogy az év végére egyszámjegyűre mérsékelje az infláció mértékét, Gulyás Gergely lapunk kérdésre azt kizártnak nevezte, hogy ezt áfacsökkentéssel érjék el. Pedig a hvg.hu körképéből kiderült, hogy például Svédország az üzemanyagáraknál döntött áfacsökkentés mellett, Bulgária a kisvállalkozásokat mentette fel az áfafizetés alól, a lengyel kormány 2022 januárjában az „antiinflációs pajzs” névre hallgató csomag keretein belül az étel, a gáz és a növényvédő szerek áfáját 0 százalékra, a benzin és a dízel áfáját 8 százalékra, a fűtését pedig 5 százalékra csökkentették hat hónapon át.
A hatalmas inflációból hatalmas áfabevételei vannak a hazai költségvetésnek. 2023-ban összességében 15 százalékos inflációval kalkulál a kormány, ez pedig az idei büdzsében 7 ezer milliárd forint áfabevételt eredményez, ami abszolút rekord. Ez a koronavírus-válság előtti utolsó évben, 2019-ben 4532 milliárdot tett ki, a 2021-es közel 5400 milliárd forintos áfabevétel pedig akkor óriási rekordot jelentett.
Hogy pontosan mi okozza az Európa-bajnok magyar inflációt, arról még megoszlanak a vélemények, mindenesetre Orbán Viktor február 27-én, a parlamenti beszédében úgy fogalmazott, hogy szerinte
magas az ipari termelésünk, nincs saját energiaforrásunk, ezért nálunk az átlagosnál is nagyobb inflációhoz vezetnek a szankciós energiaárak, és a letörésük is több időt vesz igénybe.
A KSH adatai szerint azonban 2023 januárjában az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal mérséklődött. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2022 decemberéhez mérten 5,1 százalékkal csökkent. Ezért kérdeztük meg Gulyás Gergelytől, hogy biztosak-e abban, hogy az ország magas ipari termelése okozza az átlagosnál nagyobb inflációt Magyarországon. A miniszter szerint az két külön állítás, hogy az ipari termelés az elmúlt negyedévben tovább nőtt vagy csökkent, illetve a magyar gazdaságon belül az ipar bír jelentős részesedéssel. "Ez utóbbi a helyzet" - válaszolta Gulyás, jelentsen ez bármit.
