Miközben az Orbán-kormány a Gyármentő Programon keresztül kiosztott tízmilliárdokat a leggazdagabb magyarok üzemeinek, addig a nagy múltú Tungsram széthordása új szakaszába lépett. A felszámoló ugyanis kiírta a becsődölt társaságnak az egyik leánycégben lévő üzletrészére és a kisvárdai gyárára is az árverést - derül ki a Cégközlönyből. A felszámolás alatt álló Tungsram Operations Kft.-nek 67 százalékos részesedése volt az Aero Space Power Kft.-ben, ez a vállalat repülőgéphajtómű-alkatrészek javításával, karbantartásával foglalkozik. Az üzletrész értéke 1,1 milliárd forint, erre lehet licitálni augusztus 25-től.
A társaság 2022-ben 2,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el, amely mellett 400 milliós veszteséggel zárta az évet. Az idén, 2023. március 31-éig pedig 800 milliós forgalomhoz társult 41 milliós mínusz - derül ki az árverési hirdetményből. Amely azt állítja a cégről, hogy az "az üzleti tervének megfelelően teljesít, jelenleg egy nagyobb beruházásba kezdett a kisvárdai telephelyén. A társaság a működését nagyobb részben önerőből, kisebb részben külső forrásból finanszírozta".
A Tungsram még 2021 végén döntött úgy, hogy beszáll a repülőgépiparba. A dolgozók nagy része a Tungsram Operations Kft. kisvárdai gyárának állományából került át. Az Aero Space Power további munkalehetőséget is kínált a régióban: hegesztőket, villanyszerelőket, lakatosokat vettek fel.
Érdekes lesz figyelni, hogy ki veszi át a cégben a Tungsram kétharmados üzletrészét. Mindenesetre a kisebbségi tulajdonos eddig a Herdon István többségi tulajdonában lévő Wex Tasp Share Kft. volt. Herdon a debreceni székhelyű XANGA Investment & Development Group alapító tulajdonosa, a 100 leggazdagabb magyar állandó tagja a 30. hely környékén mintegy 45-50 milliárd forintos becsült vagyonnal, hozzájuk tartozik részben például a debreceni reptér is. Eredetileg a Tungsram alapította a repülőgép-karbantartó céget, a Xanga csa külső szakmai és pénzügyi befektetőként érkezett.
Az árverési csomag másik eleme pedig a komplett kisvárdai gyár. A terület jelentős részét eleve az Aero Space Power használja, tehát logikus egyben árulni a céget és az ingatlant.
A földterület az alábbi funkciókkal beépített: üzem, iroda, raktár és sport. Az értékesítő rendelkezésére álló kimutatás szerint a földterületen 21 épület található és az épületek nettó alapterülete 19743 négyzetméter. Az épületek többsége földszintes tégla kialakítású, néhány épület könnyűszerkezetes kivitelezésű. A termelőépületek fűtöttek, több esetben a technológiában használt hő felhasználásával
- áll a hirdetményben. A gyár területének értéke 637 millió forint. Plusz eladó 301 darab ipari gép: ezek mintegy 46 millió forintba kerülnek, így jön ki az árverési csomag 1,8 milliárd forintos kiindulási ára. Hogy lesz-e érdeklődő, az szeptember 11-én derül ki, addig tart az árverés.
Az tavaly novemberben dőlt el véglegesen, hogy sikertelen volt a Tungsram csődeljárási tárgyalása a hitelezőkkel, ezért felszámolás alá kerül a cég. Ebben döntő szerepe volt az Orbán-kormánynak, ugyanis az állami tulajdonú Eximbank, mint legnagyobb hitelező, nem fogadta el az adósságrendezési ajánlatot. Persze ekkor már lehetett sejteni, hogy hamarosan vége a dalnak, hiszen Jörg Bauer elnök-vezérigazgató tavaly április 27-én jelentette be, hogy 1600 főt leépítenek (ebből 276 embert a kisvárdai gyárból küldtek el) és teljesen megszűnik a hagyományos izzók gyártása. A rossz hírek közlésével Jörg Bauer illedelmesen kivárta a tavalyi országgyűlési választásokat. Hatalmas cég volt, de - a kormányfő szavajárásával - szügyig eladósodott, hiszen 2021-ben 70,6 milliárd forintos forgalom mellett 6,5 milliárd lett a vesztesége.
Jörg Bauer 2018-ban vette át a Tungsramot a General Electrictől (az amerikai óriáscég nem véletlenül menekült ebből az üzletágból), ekkoriban nagy modernizációs tervekről beszélt, de ezekből nem lett semmi. 2018-ban a Tungsram Operations Kft. 65,2 milliárd forintos bevétele mellett 4,7 milliárd forintos, 2019-ben 73,3 milliárd forintos forgalom mellett 9 milliárd forintos, 2020-ban pedig 72,4 milliárd forint árbevétel mellett további 8 milliárd forintos veszteséget termelt. A cég leginkább exportra dolgozott, de csak bérekre évente mintegy 20 milliárd forintot költöttek, az anyagi kiadásaik pedig közelítették a 60 milliárd forintot. Vagyis már csak túl drágán tudtak volna a világban eladhatatlan és elavult, jövőtlen termékeket gyártani.
A felszámolási eljárás hivatalos kezdete idén január 23., ettől a naptól kezdve a munkáltatói jogokat a felszámolóbiztos, Szabó Zsolt gyakorolja.
Más gyárakat persze megment az Orbán-kormány. Köztük olyanokat is, amelyek eleve nyereségesek, vagy Magyarország leggazdagabb embereinek tulajdonában vannak, ezért eleve nem szorulnak a közpénzre. Lapunk írta meg, hogy Mészáros Lőrincnek két gyárát is megmenti az Orbán-kormány a tavaly ősszel bejelentett Gyármentő Programmal. Első körben 25 cég kapta meg a támogatási oklevelet, összesen 27,5 milliárd forint értékben az energiahatékonyságot növelő beruházásokhoz. Tehát átlagban közel egymilliárd forintban részesültek a nyertes cégek. Ezek egyike pedig a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára. A nyertesek listáján azonban szerepel Mészáros Lőrincnek még egy gyára: a bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft.
