“Az Európai Tanács megegyezett az energiakérdésben. Az egység és a szolidaritás győzött. Megegyeztünk abban, hogy olyan intézkedéseken dolgozunk, amelyek korlátozzák az energiaárakat a háztartások és az üzletek számára”, közölte ma éjjel Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EU-csúcs első napja után, amelyen az uniós energiaválság állt a középpontban.
Mindenki örül
Optimistán nyilatkozott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint az EU-nak most már van egy “nagyon jó menetrendje” ebben a kérdésben, valamint Emmanuel Macron francia elnök is, aki azt mondta: elérték a csúcs céljait.
Győzelmet hirdetett Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „hosszú volt”, „de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit”.
Szavai alapján két területen mentességet kapott Magyarország:
egyrészt mentesül a gázársapka alól – „ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne” –, másrészt mentesül a közös gázbeszerzés alól ( „ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarországnak.”)
A brüsszeli Politico szerint az EU-csúcsokra általában jellemző végeredmény született: volt némi előrelépés és kompromisszum, de lesz még nagyon sok tárgyalás. Sok részlet pedig egyelőre nem ismert.
Miről egyeztek meg?
De pontosan miről is született döntés, és mi maradt nyitott kérdés? Az Európai Tanács honlapjára éjjel már felkerültek az úgynevezett következtetések – ezeket az EU-csúcsok végeztével adja ki a Tanács, és azt vázolja fel bennük, hogy milyen konkrét intézkedéseket lát szükségesnek, és mely célokat szeretné beteljesíteni.
A dokumentum három fő célt nevez meg: kereslet csökkentése, az ellátás biztonságának garantálása, valamint a háztartások és a vállalkozások energiaárainak mérséklése.
Ezeket a következő intézkedésekkel kívánja elérni:
- Közös gázbeszerzések. Ezek alapvetően önkéntesek, ugyanakkor – mint ahogy arra Olaf Scholz német kancellár is utalt – kis részben kötelezők lehetnek.
- Gázársapka. „A földgázügyletekre vonatkozó, ideiglenes dinamikus árfolyosó a túlzott gázárak előfordulásának azonnali korlátozása érdekében“ , valamint „a villamosenergia-termelésben a gáz árának maximálását célzó ideiglenes uniós keret”, áll a dokumentumban. Ez a két pont a gázársapkára utal, ennek részletei azonban szintén kidolgozásra várnak.
- Az energiapiacok működésének javítása. Ennek célja a piac átláthatóságának növelése, a „likviditási stressz mérséklése” és a gázárak volatilitását felerősítő tényezők megszüntetése – magyarul a gázár „kilengéseit” szeretnék csökkenteni.
- Új referenciamutatók. 2023 elejére új kiegészítő referenciamutatót dolgoznak ki, amely „pontosabban tükrözi a gázpiaci feltételeket“. Részletek egyelőre itt sem ismertek, de Von der Leyen előzetesen a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározásáról beszélt. (Ennek célja minden bizonnyal az LNG árának csökkentése.)
- Megújuló energiaforrások. Ezek bevezetését és a hálózatok kiépítését felgyorsítanák az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével.
- Takarékosság. „Fokozott erőfeszítések az energiamegtakarítás érdekében”, konkrét cél azonban nincs megfogalmazva.
- Szolidaritás. "Energiapolitikai szolidaritást célzó intézkedések a nemzeti, regionális vagy uniós szintű gázellátási zavarok esetére” – konkrétum itt sincs megemlítve.
- Kiszolgáltatottak védelme. Azonnali prioritásnak nevezik a háztartások és a vállalkozások, különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetű társadalmi csoportok védelmét, „nemzeti és uniós szintű eszközökkel”.
Minderre „konkrét határozatokat" a Tanácsnak és a Bizottságnak kell majd "sürgősen" előterjesztenie.
A kiszivárgott hírek szerint egyébként a gázársapkát az EU-tagállamok több mint fele határozottan támogatja – arról azonban eltérő elképzelések vannak, hogy miként korlátozzák az árat.
