2019. július 25. 05:51

Még mindig viszonylag sok felsőoktatási hallgató vesz fel kétszámjegyű kamatozású személyi hitelt kereskedelmi bankoktól, noha a diákhitelt sokkal olcsóbban megkapná, s azt is ugyanúgy fordíthatná a tanulmányai finanszírozására – érvel Magyar Péter, a Diákhitel Központ (DHK) június 8-án kinevezett vezérigazgatója új munkaadója terméke mellett. Aki e helyzet megváltoztatása érdekében aktív kommunikációra és ismeretterjesztésre törekszik, miközben úgy véli, a DHK működésén is van mit javítani.

Tudja, miért önre esett a választás? Meglepte a felkérés?

Arról, hogy miért engem választottak, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetőit kellene megkérdezni. Meglehet, hogy az eddigi szakmai életutam mellett a döntésben az is szerepet játszott, hogy a Diákhitel Központ egyik első ügyfele voltam, s az illetékesek úgy gondolhatták, hasznos lehet, ha egy fiatalos, a terméket ismerő, annak előnyeit és hátrányait megtapasztalt ember áll a cég élén. Ez szerintem marketing- és kommunikációs szempontból is jó dolog. Nem volt teljesen váratlan a felkérés, hiszen amikor 2018 szeptemberében, nyolcéves diplomata múlttal hazatértem Brüsszelből, az MFB-ben, a DHK tulajdonosi joggyakorlójánál folytattam a pályafutásomat, mint EU jogi igazgató, novembertől pedig az MFB delegáltjaként a DHK igazgatóságának is tagja lettem. Mindennek köszönhetően beleláthattam a cég életébe, és megismerhettem a főbb stratégiai célokat, a problémákat és megtapasztalhattam a társaság előtt álló főbb kihívásokat is.

Magyar Péter. Fotók: Izsó Márton Magyar Péter. Fotók: Izsó Márton

A vezetőváltás abból a szempontból is logikusnak tűnt, hogy a DHK 2001-es alapítása óta mindössze két vezetője volt a cégnek, akik egyaránt 9-9 éven át töltötték be a vezérigazgatói posztot, s a stabilitás ugyan mindig fontos a gazdasági életben, ennyi idő után minden vállalatra ráfér a megújulás, legyen az akár állami, akár piaci szereplő.

Ahhoz képest azonban, hogy eddig diplomáciai és jogi területeken dolgozott, nagy váltásnak tűnik, hogy egy hitelintézet élére került.

Egyrészt a DHK nem klasszikus hitelintézet, nem is tartozik a hitelintézeti törvény hatálya alá, másrészt, ha az eddigi teljes karrieremet nézzük, akkor nem látok nagy váltást. A szakmai pályafutásomat a Fővárosi Bíróságon kezdtem fogalmazóként, ahol gazdasági ügyeket is vittem, ilyen tárgyú ítélettervezeteket készítettem, dolgoztam magyar és nemzetközi ügyvédi irodákban, ahol banki, versenyjogi, uniós támogatási és közbeszerzési ügyekkel foglalkoztam. A karrieremben inkább a diplomácia volt a kitérő és valójában most tértem vissza az eredeti szakmámhoz, sokéves külföldi tapasztalattal a tarsolyomban.

És ön is 9 évre tervez?

Tervezni ugyan hasznos dolog, de az élet időnként felülírja az elképzeléseket. Én inkább elérendő célokban gondolkodom, ha azokat sikerül megvalósítani, akkor már elégedett leszek, a megbízatásom hosszától függetlenül.

Melyek ezek a célok? Hiszen a kívülálló számára úgy tűnik, a DHK működésével nincs gond, van két sikeres termékük és októbertől jön egy harmadik. Hol és miért kell változtatni?

Ez alapvetően valóban egy jól szervezett, a hallgatók szempontjából nagyon hasznos és különösebb hibák nélkül működő cég. De ha a számok mögé nézünk, akkor azért látható, hogy van mód a további fejlődésre, gyorsításra, bővülésre. Az látható, hogy amikor 2001-ben, az első Orbán-kormány idején megalapították a DHK-t, sokkal többen igényelték a diákhitelt, még a jelenleginél jóval magasabb kamatok mellett is. Az általam felvett diákhitel kamata például évi 12-13 százalék volt. Ezzel szemben ma a piacinál összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek a feltételek, a szabad felhasználású diákhitel kamata 1,99, a kötötté pedig 0 százalék, mégis kevesebb az igénylő. Az én fő célom e trend megfordítása, hiszen a hallgatói hitelek rendkívül hasznosak mind a diákok, mind a családjuk, mind a piac- és versenyképes magyar felsőoktatás szempontjából.

Mi lehet a fokozatosan csökkenő szerződésszám oka?

Emögött egyrészt demográfiai okok állnak, hiszen 2001 óta jelentősen csökkent a felsőoktatási korú fiatalok száma. De bizonyosan hozzájárul a csökkenéshez, hogy a magyar családok szignifikánsan jobb anyagi helyzetben vannak, mint 2010-ben, köszönhetően például a 2016-2018 közötti, jelentős, 30 százalékos bruttóbér-növekedésnek. Mindig hangsúlyozom, hogy a hallgatói hitelezés fő küldetése a társadalmi mobilitás elősegítése, hogy azon diákok is tanulhassanak a felsőoktatásban, akiknek ezt családi vagy egyéb életkörülményeik nem tennék lehetővé. Talán ezért is tartja a diákhitelt egy sikeres eszköznek minden politikai oldal és ez is az oka, hogy egyik kormány sem kívánta megszüntetni a társaságot.  2001 óta több mint 400 ezer hallgató élt a rendkívül kedvező feltételű termékek nyújtotta lehetőséggel és egy kutatás szerint az igénybe vevők 52 százalékának a diákhitel hiányában problémákat okoztak volna a felsőoktatási tanulmányok. Ezek a számok szerintem önmagukért beszélnek, de nem kényelmesíthetnek el bennünket. Az egy dolog, hogy a hiteleink kamata még soha nem volt ilyen alacsony (1,99 és 0 százalék) és a kereskedelmi bankokkal ellentétben nálunk se hitelbírálat, se biztosíték nem szükséges, valamint bármikor ingyenes előtörleszthetők a felvett hiteleink. De fontos lenne, hogy ezekről az egyedülálló feltételekről minden végzős gimnazista és a családja is tudjon. Hasznosnak tartanám, ha jobban a közbeszéd része lenne, hogy a második gyermek születését követően az édesanyák hitelének az 50 százalékát, míg a harmadik gyermek születés után a teljes hitelt elengedjük a célzott kormányzati támogatásnak köszönhetően. 

Magyar Péter tizenötéves, Magyarországon és külföldön szerzett jogi és diplomáciai tapasztalattal rendelkezik, angolul és németül beszél. Jogi tanulmányait Budapesten és Hamburgban végezte, diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán szerezte 2004-ben. Szakmai pályafutását a Fővárosi Bíróságon kezdte, majd a jogi szakvizsgái letétele után a nemzetközi és magyar ügyvédi szférában helyezkedett el, ahol multinacionális vállalatok magyarországi beruházásait segítette társasági, kereskedelmi és versenyjogi területen. 2010-től a Külügyminisztériumban folytatta pályafutását, a magyar uniós elnökség során szakdiplomataként csatlakozott Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletéhez, ahol feladata egyebek mellett az uniós jogalkotás során a magyar kormányzati érdekek érvényesítése volt, különös tekintettel a közlekedés- és energiapolitika, valamint a társasági és versenyjog területére. 2015-től a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatájaként a magyar kormány és az Európai Parlament közötti kapcsolattartásért felelt, egyebek mellett jogi, pénz- és tőkepiaci, költségvetési, kereskedelmi és fejlesztéspolitikai ügyekben. 2018 szeptemberétől az MFB EU jogi igazgatóságát vezette. 2018 novemberétől tagja a Diákhitel Központ Igazgatóságának. 2019. június 8-ától a Diákhitel Központ vezérigazgatója. Nős, felesége Varga Judit igazságügyi miniszter, három gyermekük született.

Szintén a kormányzati családtámogatási csomag részét képezi, hogy már a várandósság 90. napjától lehet kérni a hitel kamatmentessé tételét és a törlesztés három évig való felfüggesztését. Az eddig elvégzett kutatásaink szerint a diákhitel létezése köztudott, annak rendkívül kedvező feltételei viszont már kevésbé és kevés olyan fiatal van, aki meg tudja különböztetni az egyes konstrukciókat. Ezért rövid távon kiemelt célom a kommunikációnk javítása és a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztése. Azt valljuk ugyanis, hogy amit az ember ismer, attól nem fél. Nyilván a gazdasági válság hatását, a hitelektől való félelmet nem lehet egyik pillanatról a másikra kitörölni. De arra szeretném helyezni a hangsúlyt, hogy a DHK-t és a termékeit megkülönböztessük a piaci hiteleket nyújtó kereskedelmi bankoktól. Mi egy állami, nonprofit cég vagyunk, amelynek egyetlen célja, hogy minél több diák, minél olcsóbban tanulhasson a felsőoktatásban. Az én ténykedésem sikere az lenne, ha 4-5 év múlva minden diák a helyes döntést hozná meg, amikor azzal a dilemmával szembesül, hogy mi éri meg rövid-, közép- és hosszútávon: nappali tagozatos hallgatóként 4-8 órában egy gyorsétteremben dolgozni, vagy a felsőoktatási tanulmányokra koncentrálni és 0 százalékos kamatozású diákhitelt felvéve valódi, piacképes tudást szerezni.

Kétségtelenül most nem lehet könnyű meggyőzni egy hallgatót vagy a szüleit a mégoly olcsó diákhitel felvételéről, amikor a családvédelmi akcióterv keretében ingyenes támogatáshoz is hozzájuthatnak.

Én senkit sem szeretnék meggyőzni, senkire sem szeretnék hitelt ráerőltetni. Nyilván egy gyermeket megszülni és felnevelni sem könnyű, de talán a felsőfokú tanulmányait ­– legyen az külföldi vagy magyarországi – megfinanszírozni a legnagyobb kihívás. Szerintem egyébként a diákhitel szerves része az oktatás-, az ifjúsági- és a családpolitikának is. Azzal a lehetőséggel, hogy 2018. január 1-jétől a kormány a második gyermek születése után a törlesztés felét, a harmadik után pedig a száz százalékot elengedi, évente már több mint ezer korábbi hitelfelvevő tud élni.  Ez az új hitelfelvevők több mint 10 százaléka jelenleg és ez az arány az idő előrehaladtával nyilván nőni fog. Szerintem egyszerűen taktikai hiba nem igénybe venni a termékeinket, amit talán az is bizonyít, hogy legnagyobb arányban a közgazdász hallgatók élnek a DHK nyújtotta lehetősségekkel. A kutatások szerint viszont sokan még mindig inkább a sokkal drágább, kétszámjegyű kamatozású személyi hiteleket veszik fel, mintsem a diákhitelt. E helyzet megváltoztatására látok esélyt. Például dolgozunk egy olyan lehetőségen, hogy ne csak október 15-én tudjunk legkorábban folyósítani, mert sok hallgatónak már a nyár végén, a beiratkozás környékén jelentős lakhatási költségei merülnek fel. 

A legújabb termékük, az október 1-jétől igényelhető nyelvtanulási diákhitel megalkotásában igazgatósági tagként már volt szerepe?

Nem. Ezt a lehetőséget egy májusi kormánydöntés teremtette meg, ekkor én még a társaság operatív vezetésében nem vettem részt. Ugyanakkor most, az én irányításom mellett dolgozunk ezen új termék bevezetésének feltételein. Több tízezer diáknak van meg ugyanis meg az abszolutóriuma, a nyelvvizsgájuk hiánya miatt mégsem vehetik át a diplomájukat. De ezt az újfajta hitelt nemcsak ők, hanem a még a tanulmányaikat végzők is igényelhetik majd. Ez a konstrukció jelentősen eltér majd az eddigi hallgatói hitelektől, hiszen egy maximum félmillió forintos, ötéves lejáratú hitelről beszélünk, amelynek a kamata igazodik a Diákhitel 1-éhez, ugyanakkor a nyelvvizsga megszerzését követően kamatmentessé válik.

A diákhiteleken belül rendkívül magas, több mint 90 százalék az aránya a szabad felhasználású konstrukciónak. Mi ennek az oka?

Ez a teljes 2001 óta folyósított állomány tekintetében igaz, az új folyósításoknál viszont az utóbbi két évben már megfordult az arány. Többen veszik igénybe azt a hitelt, amelyet kizárólag a tanulmányok finanszírozására lehet fordítani, aminek egyértelműen az lehet az oka, hogy e konstrukció kamata 0 százalék. Például tavaly 34 százalékkal többen igényelték ezt a terméket, mint egy évvel korábban.

Kérdés, most nem fordul-e vissza a trend, azáltal, hogy a hallgatók úgy kalkulálnak, felveszik az 1,99 százalékos kamatozású diákhitelt és abból 4,95 százalékos éves átlaghozamú Magyar Állampapír Pluszt vásárolnak.

Én nem várom a trend megfordulását, minden kutatás azt mutatja, hogy a diákok a tőlünk kapott forrásokat a tanulmányaikkal kapcsolatos költségek fedezésére fordítják.

De az állam akár sokat is veszíthet azzal, hogy támogatást ad a diákhitelek kamataihoz, miközben magas kamatot ad a szuperállampapír vásárlóinak.

Mi nem állami pénzből dolgozunk, a piacról szerezzük be a forrásainkat, részben kötvénykibocsátásból, részben nemzetközi, uniós intézményektől, mint az Európai Beruházási Bank, részben az MFB által a piacról bevont forrásokkal dolgozunk. Mi azért számítunk fel ilyen alacsony kamatokat, mert extrém alacsony a kamatkörnyezet, valamint a diplomázott hallgatók rendkívül jó adósok. Köszönhetően a rendkívül kedvező törlesztési lehetőségeknek is, 1 százalék körül van a nemfizető adósaink aránya.

A jövőben nem veszik igénybe a 300 ezer forintos lakhatási támogatást

Felesége, a július 12-étől igazságügyi miniszter Varga Judit a kormány honlapján elérhető vagyonnyilatkozata szerint havi 300 ezer forintot kap lakhatásra, miközben az ön kiadott lakásával milliókat keresnek. Etikusnak tartja ezt?

 

Ezzel kapcsolatban azt tudom megismételni, amit a feleségem a parlamenti meghallgatásán már elmondott. A megítélt támogatás sem jogi, sem etikai problémát nem vet fel. A témában megjelent lejárató cikkekben szereplő állításokkal szemben, a Brüsszelből való hazaköltözésünkből anyagilag a családunk nem profitált. Az állami vezetőknek járó juttatásokról szóló jogszabály egyértelműen fogalmaz: a lakáshasználati jogosultságról az állami vezető és házastársa lakásviszonyait figyelembe véve kell dönteni. Amikor a feleségem tavaly májusban a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára lett, az illetékesek minden körülményt megvizsgáltak és jogszerűen járt neki a lakhatási támogatás. Minden körülmény nyilvános volt ezzel kapcsolatban, a feleségem vagyonnyilatkozatában szerepel mind az én egylégterű 46 négyzetméteres lakásom, mind az abból származó Airbnb-bevétel. Egy 46 négyzetméteres, egyterű lakás nyilvánvalóan nem alkalmas egy ötfős családnak, a kapott lakhatási támogatás önmagában pedig nem fedezi a gyermekeink iskolájához közeli lakásunk bérleti díját, azt a támogatásból és az Airbnb-ből származó bevételünkből teremtettük elő.  A feleségem azért választotta a lakhatási támogatást, ahelyett, hogy szolgálati lakásba költözött volna, mert a felajánlott ingatlanok lakhatóvá tétele több tízmillió forintos állami kiadással járt volna. Fontos továbbá, hogy a megítélt lakhatási támogatás az államtitkári megbízatásához kapcsolódott és a feleségem a miniszteri kinevezését követően nem igényelt ilyen támogatást, így 2019. július 12. óta lakhatási támogatásban nem részesül. Egy magyar jogásznak Deák Ferenc székében ülni a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is. A célunk, hogy a feleségem minden tekintetben erre a munkájára tudjon koncentrálni és ne kelljen mesterségesen generált, a tényeket tudatosan elferdítő, személyeskedő támadásokkal foglalkoznia.

 

 

 

Lépj velünk a növekedés útjára! Kockázati tőke, közösségi finanszírozás / crowdfunding, gyakorlati tapasztalatok hazai és nemzetközi nagyágyúktól és startupperektől! Ismerd meg a legújabb finanszírozási lehetőségeket és a startup-ökoszisztéma fejlődési irányait és lehetőségeit!

Finanszírozás 2019 - startuppereknek kedvezmény, 25 év alattiaknak ingyenes! Részletek és jelentkezés