<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Amennyiben vészhelyzetet hirdetnének ki a keletkező gázhiány miatt az Egyesült Királyságban, úgy az Európába irányuló gázszállításokat leállítja a szigetország. A britek lépése értelemszerűen fájó lenne, ha nem is szállítanak túl nagy mennyisége, kritikus helyzetben a kieső import fájdalmas lenne az EU-nek.

Az Egyesült Királyság leállítja a szárazföldi Európába irányuló gázszállítást, ha súlyos hiány sújtja a vészhelyzeti terv értelmében, közölték a brit energiavállalatok, miután megismerték a lehetséges válságintézkedéseket. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez tovább súlyosbíthatja a kontinens energiaválságát. A lépés sok európai ország számára lenne bizonyos fokig hátbatámadás, hiszen eddig úgy számoltak, hogy az orosz szállítások esetleges leállításával számíthatnak a britekre. A lépés alááshatja a nemzetközi energiaügyi együttműködést.

Elsőre jó ötlet, de komoly kockázatok vannak

Az Egyesült Királyság két vezetékkel kapcsolódik a kontinens gázhálózatához, ezek Hollandiába és Belgiumba tartanak. Mint most kiderült, ezeknek az úgynevezett rendszerösszekötő csővezetékeknek az elzárása az Egyesült Királyság vészhelyzeti gáztervének korai intézkedései közé tartozna, amelyet a hálózatot üzemeltető társaság, a National Grid léphet meg, ha az elkövetkező hónapokban a hazai ellátás veszélybe kerülne, számolt be a fejleményekről a Financial Times.

Már nem csak pénzről, hanem ellátásbiztonságról szól a kérdés. Fotó: DepositphotosMár nem csak pénzről, hanem ellátásbiztonságról szól a kérdés. Fotó: Depositphotos

Ugyanakkor a brit terveket nem csak azért érte éles kritika, mert ezzel pácban hagynák az európai partnereiket. Az európai gáztársaságok ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendszerösszekötő vezetékek leállítása visszafelé sülhet el, ha tartós hiány lép fel. Nagy-Britannia ugyanis a téli időszakban nem tudja ellátni az ott bányászott földgázból magát, hanem nagy mennyiséget importál a kontinensről. Nyáron ugyan előnyös lenne a briteknek egy ilyen lépés, ám tartós hiány esetén óriási bajba kerülnének. Már csak azért is, mert a szigetországnak gyakorlatilag elhanyagolható a tárolói kapacitása az ipari és lakossági fogyasztással összevetve.

Elképzelhető persze, hogy módosulnak a tervek, az illetékesek ugyanis azt közölték, hogy az Egyesült Királyságban szeptemberben fognak elvégezni egy átfogó stressztesztet, ami után véglegesítik a gázhiány esetén követendő protokolt. A National Grid közölte, hogy a tervet évente tesztelik, és hozzátette, hogy a most érvényes a legutóbbi „ körülményeket tükrözi”, figyelembe véve azt is, hogy Oroszország korlátozza az Európába irányuló gázexportot. A vezetékeket egy négylépcsős vészhelyzeti terv részeként levágnák, ha súlyos ellátáshiány lenne, ami nyomásveszteséghez vezetne a gázrendszerben. További rendkívüli intézkedések közé tartozik a nagy ipari felhasználók ellátásának leállítása és a háztartások felhívása a fogyasztás csökkentésére.

Egyedileg készülnek az országok, pedig összefogásra lenne szükség

A brit intézkedési terv nem egyedülálló, hiszen Németország és Hollandia már korábban életbe léptette június folyamán a saját vészhelyzeti tervét. Ennek részeként például olyan tabuk dőltek meg a németeknél, mint az egyszer már végleg „eltemetett” szénerőművek újraindítása. De mindkét ország felszólította az ipart a gázfelhasználás csökkentésére, azt követően, hogy az elmúlt hetekben Oroszország jelentősen visszafogta a gázexportot.

Más kérdés, hogy miután – ahogy azt fent említettük - az Egyesült Királyság minimális gáztároló kapacitással rendelkezik, így a nyári időszakban, amikor az ottani fogyasztás is jóval alacsonyabb nem tudnak tartalékolni. Így a következő hónapokban várhatóan a többlettermelést a kontinensre fogják küldeni, ami viszont növeli az uniós országok mozgásterét.

A szakértők egyébként az egyes európai országok válságterveit tanulmányozva úgy látják, hogy azok nincsenek felkészülve az olyan krízisekre, mint ami most van kibontakozóban. A vészhelyzeti lépések ugyanis arra logikára épülnek, hogy átmeneti hiány esetén 3-4 hónapig fenntartsa az adott gazdaságok működőképességét, miközben minél kisebb társadalmi feszültség keletkezik. Most viszont egy súlyos geopolitikai és energiapiaci krízissel állunk szemben. Éppen ezért van olyan vélemény, hogy egy transzeurópai megállapodásra lenne szükség, amely révén minden ország tisztába lenne azzal, hogy vészhelyzetben mit várhatnak majd el a szomszédos országoktól és általában egymástól.

Mi a helyzet Magyarországgal?

A Magyarországon kormány meglehetően magabiztosnak tűnik, ahogy arról az mfor.hu szerda reggeli írása is megemlékezett, a gázügyekben leginkább megnyilvánuló miniszter, Szijjártó Péter jellemzően arról beszél, hogy semmi nem fenyegeti a hazai ellátásbiztonságot. Pontosabban csak egy esetleges európai embargó, ám tekintve, hogy jelen pillanatban az uniós országok nincsenek úgymond alkupozícióban, ezért erre aligha fog most sor kerülni. Az idei évben ugyanis inkább túlélő üzemmódra kapcsolt mindenki, miközben az oroszok a szállítások visszafogásával zsarolja és próbálja sarokba szorítani az EU-t.

Ugyanakkor éppen szerdán tette közzé a legnagyobb európai hitelminősítő a piaci helyzetet áttekintő elemzését. Ebben azt közölték, hogy a régiónkban Szlovákia, Csehország és Magyarország nagyon komoly problémákkal szembesülne, ha bármilyen oknál fogva leállnának az orosz gázszállítások. Ezzel szemben a Fitch Ratings szakértői úgy látják, Lengyelország, Litvánia és Románia kevésbé tűnnek sérülékenynek.

A szakértők hozzáteszik, annak valószínűsége, hogy leállnak a szállítások alacsony, ám nem zárható ki teljesen. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a kormány ugyan megfeledkezett róla, és Szijjártó Péter is csak a szállítások újraindulásáról számolt be, de egy héten keresztül például nem érkezett gáz a jelenleg Magyarország számára legfontosabbnak számító tranzitvezetéken a Török Áramlaton.

Az elemzés szerint egyébként az említett három ország számára azért különösen kockázatos az orosz szállítások megszakadása, mert nincs érdemi alternatívájuk. Megemlíthetjük, hogy hazánk ugyan Szlovénián kívül minden szomszédos ország felé rendelkezik vezetékes összeköttetéssel, ám a gyakorlatban molekuláris szinten (tehát a származását tekintve) ezek mindegyikén orosz gáz érkezik. Ezzel szemben például a lengyelek komoly kapacitásokat építettek ki cseppfolyós gáz fogadására, és a tavasz során amikor az oroszok felfüggesztették az oda irányuló szállításokat nem estek kétségbe.

A Fitch szerint amennyiben a régiós országok nem kapnának elegendő gázt, az komoly hatással lenne mind az inflációra, mind a gazdasági növekedésre. Előbbit tovább fűtené, míg a növekedést vélhetőleg megtörné. A vészhelyzet kezelésére hozott potenciális lépések pedig a Fitch szerint komoly hatással lenne az említett országok hitelminősítési besorolására.

Magyarország esetén persze ki kell emelni, hogy fogyasztásarányosan óriási tárolókapacitással rendelkezünk, és amennyiben a következő hónapokban zavartalan lenne a betárolás, akkor a telet szinte biztosan megúsznánk komoly megrázkódtatás nélkül. Problémát jelent, hogy tavaly hosszú évek legalacsonyabb betárolt mennyiségével futottunk neki a télnek, és a tárolók a fűtési szezonra kiürültek. Azóta ugyan folyik ezek feltöltése, ám a legutóbbi adatok még nem voltak megnyugtatóak, hiszen historikusan továbbra is alacsony a töltöttségi szintjük.

Ugyanakkor Szijjártó Péter annak apropóján, hogy az említett Török áramlaton újra elkezdett érkezni a gáz, fontos adatokat tett közzé. A miniszter szerint fogyasztásarányosan nézve a töltöttségi szinteket, az Európai Unióban átlagosan az éves fogyasztás 15 százalékáig vannak feltöltve a tárolók, míg Magyarországon ez az arány 23 százalékos. A helyzet tehát az átlagosnál jobb, ám látva az orosz fél ijesztgetéseit korántsem megnyugtató.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.