Az európai gáztárolók feltöltése jól halad, már most elérte a novemberre kitűzött 80 százalékos töltöttségi szintet. Ám önmagában ez, még a legnagyobb takarékoskodás ellenére sem oldja meg a téli energiaproblémát, ha Putyin a gázcsapok teljes elzárása mellett döntene. Erre pedig jó esély van, hiszen már eddig is szerződéses vitákra és karbantartási munkákra hivatkozva szorítottak a gázcsapokon, az árakat rekordszintekre emelve. Néhány hete a Gazprom arról számolt be, hogy az idei első hét és fél hónapban 36,2 százalékkal, 78,5 milliárd köbméterre csökkentette a nem FÁK-országokba irányuló gázexportját.
Ennek fényében már szinte nem is meglepő, hogy szerdán a Gazprom ismét leállította a gázszállítást az Északi Áramlaton, ezúttal nullára csökkentve a gázáramlást a vezetéken keresztül. Az ok ezúttal az, hogy a Portovaja kompresszorállomáson megkezdődtek a tervezett javítási munkálatok. Közép-európai idő szerint szerdán hajnali egy óra után a szállítás 14,5 kilowattóráról 10 ezer kilowattórára, hat óra után pedig nullára csökkent. Az előzetes tájékoztatás szerint szeptember 3-án moszkvai idő szerint három óráig nem lesz gázszállítás a vezetéken keresztül, majd a javítási munkálatok befejezése után a gázszivattyúzás napi 33 millió köbméteres szinten áll helyre. Múlt héten a gázvezeték közelgő leállásának hatására a gáz ára Európában elérte az ezer köbméterenkénti háromezer dollárt.
A gáztárolók töltöttsége
A szállítások visszatartásával Putyin célja a gázárak emelése mellett a tárolók feltöltésének megakadályozása. Ez utóbbi célját azonban úgy tűnik, nem sikerül elérnie, hiszen az uniós országok viszonylag jól haladnak a feltöltéssel. Vannak persze különbségek.
Magyarország
A magyarországi gáztárolók töltöttségi szintje az ilyenkor szokásos átlag alatt van, az összkapacitást tekintve 61,31 százalékos.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden azt közölte ugyanakkor, hogy Magyarország így is teljesítette az EU által előírt földgázmennyiség betárolását. Az európai uniós gáztárolási rendeletben foglaltak ugyanis nem az összes tárolókapacitást veszik elsősorban figyelembe – ugyanis ebben jelentősen különböznek az országok –, hanem azt, hogy a töltöttségi szint november 1-jéig eléri-e Magyarország ötéves átlagfogyasztásának 35 százalékát. Az energiahivatal szerint a hazai gáztárolókban már augusztus 25-én több földgáz volt, mint az uniós előírás.
A rendeletben meghatározott ütemezés alapján Magyarországnak november 1-jéig 3,65 milliárd köbmétert kell kötelezően betárolnia, ezzel szemben augusztus 25-én az öt magyarországi gáztárolóba 3,88 milliárd köbméter földgáz volt, ami 226,7 millió köbméterrel több az unió által november 1-jére előírt mennyiségnél – állítja a MEKH.
Az eddig betárolt mennyiség az elmúlt ötéves átlagfogyasztás 37,17 százaléka, az éves lakossági fogyasztás 98 százaléka, ezzel pedig a fogyasztásarányos feltöltöttség tekintetében Magyarország európai uniós összehasonlításban a negyedik legjobb. Az európai betárolt átlag a fogyasztáshoz mérve 21,4 százalék.
Az összkapacitás feltöltése tekintetében azonban az uniós átlagot sem éri el, a különbség oka pedig az, hogy a fogyasztás arányában hazánk az átlagnál nagyobb tárolókapacitással rendelkezik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy az eddig leszerződött mennyiségeken felül a magyar kormány további gáz vásárlásáról írt alá szerződést a Gazprommal, annak érdekében, hogy az idei és a jövő téli ellátás biztonságát is képes legyen fenntartani. A megállapodás értelmében már szeptemberben és októberben is fog szállítani az eddig leszerződött mennyiségen felül Magyarországra a Gazprom a déli útvonalon keresztül. A plusz szállítás maximális mennyisége napi 5,8 millió köbméter lesz, szemben az augusztusra korábban megállapodott maximálisan napi 2,6 millió köbméteres plusz szállítással. Továbbra is kérdéses azonban, hogy betárolható-e akkora mennyiség, amely a szolgáltatás korlátozása nélküli ellátását biztosíthatná az országnak a télen akkor, ha Oroszország felől esetleg nem érkezik utánpótlás.
Németország
A nominális kapacitást tekintve Európa legnagyobb gáztárolóit felvonultató Németország a tervezettnél gyorsabban képes tölteni a tárolóit – mondta Robert Habeck gazdasági miniszter, majd reményét fejezte ki, hogy ezzel Európa legnagyobb gazdasága elkerülheti az akut gázhiányt ezen a télen. A tárcavezető szerint a 75 százalék helyett már szeptember 1-jére teljesülhet a 85 százalékos töltöttség, amelyet a kormányzat csak október elejére tűzött ki célul.
A jobb töltési teljesítmény egyik oka, hogy Németország augusztusi gázfogyasztásának mindössze 9,5 százaléka származott Oroszországból, míg tavaly az orosz gáz az ország teljes fogyasztásának mintegy 55 százalékát tette ki – derült ki a BDEW energiaipari szövetség adataiból. A helyzetet némileg az is enyhíti, hogy cseppfolyósított földgáz (LNG) várhatóan Franciaországon keresztül is érkezik majd Németországba, mivel a két ország megoldotta a technikai problémákat. Németország egy háromlépcsős vészhelyzeti terv második fázisában van, amelyet az Oroszországból érkező gázszállítás csökkentése után dolgoztak ki a takarékoskodás érdekében.
Franciaország
Franciaországban – Némeztország, Olaszország és Hollandia után nominálisan Európa negyedik legnagyobb tárolókapacitással rendelkező országában – még a németországinál is jobban halad a tárolók feltöltése. Annak ellenére is, hogy a Gazprom szerződéssel kapcsolatos nézeteltérések miatt keddtől tovább csökkentette Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója, az Engie energiaszolgáltatónak szánt gáz mennyiségét, amit ukrajnai háború kezdete óta eddig is jelentősen visszafogtak. Emmanuelle Vargon, az energiapiaci szabályozási bizottság (CRE) vezetője kedden úgy nyilatkozott, hogy a francia gáztározók töltöttségi szintje jelenleg 91,47 százalék. A francia kormány ugyanakkor azt a célt tűzte ki, hogy november 1-jéig a gáztározók 100 százalékban megteljenek. A francia ellátást a németnél sokkal kevésbé veszélyezteti, ha a Gazprom teljesen felfüggeszti a szállítást, mivel jelenleg a beszerzés mindössze 17 százaléka érkezik Oroszország felől, az Engie forrásainak pedig csupán 4 százalékát teszi ki. Emellett a 24 százalékban állami tulajdonban álló francia vállalat tárgyal a Sonatrach algériai állami olajtársasággal is az onnan érkező szállítások növeléséről.
Olivier Véran kormányszóvivő ugyanakkor figyelmeztetett: a tárolók feltöltése nem jelenti azt, hogy Franciaország átvészeli a telet a készletekből, ha az oroszok felfüggesztik a szállítást, vagy ha túl nagy lesz a hazai fogyasztás. Elisabeth Borne francia kormányfő pedig hétfőn felszólította a nagyobb franciaországi vállalatokat, hogy a jövő hónapig dolgozzák ki energiatakarékossági terveiket. A miniszterelnök figyelmeztetett: a cégek lesznek az első áldozatok, ha Franciaország rákényszerül a gáz- és az áramfogyasztás korlátozására.
Mire elég a tárolók teljes töltöttsége?
Az Aurora Energy Research szerint a teljesen feltöltött tárolókkal a legjobb esetben is körülbelül három hónapig húzhatják ki az európai országok télen. Az EU tárolóinak csaknem negyedének otthont adó Németországban a tárolt gáz 80-90 napi átlagos keresletet tudna kielégíteni. A válsághelyzet kezeléséhez ezért a kereslet csökkentése még a tárolásnál is fontosabb lesz.
Jelenleg körülbelül 888 terawattóra gáz van betárolva, amivel az uniós országok máris túllépték azt a 858 terawattórás mennyiséget, amelyen készleteik tavaly tél előtt tetőztek. Ha azonban az országok nem képesek csökkenteni energiafelhasználásukat, márciusra még úgy is kiürülnének Európa gáztárolói, ha az orosz gáz egész télen a jelenlegi szinten áramlik, és az időjárás sem túl kedvezőtlen – számolta ki az ICIS.
Az ICIS szerint a téli ellátási válság elkerülése érdekében az európai országoknak minden hónapban 15 százalékkal kell az ötéves átlag alá csökkenteniük a gázfelhasználásukat. Ebben az esetben tavasszal a tárolók 45 százalékon állnának, ha Oroszország továbbra is szállítana gázt, és 26 százalékon, ha októbertől leállítaná a szállítást.
Mauro Chavez Rodriguez, a Wood Mackenzie európai gázkutatási igazgatója szerint az orosz gáz hiánya és a gázfogyasztás agresszív csökkentése az ipari termelésben és a középületekben az áramfelhasználás szabályozását eredményezheti ezen a télen – foglalta össze a Reuters.
Az uniós országok július végén abban állapodtak meg, hogy a 2017-2021-es átlagos téli szinthez képest 15 százalékkal csökkentik gázfelhasználásukat ezen a télen. Európa gázfogyasztása augusztus első felében 11 százalékkal volt alacsonyabb az ötéves átlagnál – közölte az ICIS.
A német ipar gázfelhasználása júliusban 21 százalékkal zuhant a 2018-2021-es átlaghoz képest, de ezt megelőzően egyetlen hónapban sem volt 14 százaléknál nagyobb csökkenés – derül ki a német energiaszabályozó hatóság adataiból.
Mint fentebb szó volt róla, a legtöbb európai kormánytól eltérően Németország egy háromlépcsős vészhelyzeti tervet vezetett be az energiatakarékosság érdekében. Ennek keretében szeptembertől betiltják az otthoni úszómedencék gázzal történő fűtését, lejjebb tekerik az épületek díszkivilágítását, és megtiltják, hogy a fűtött üzletek egész nap nyitva tartsák az ajtókat.
A fentiekből következik, hogy ősszel minden bizonnyal más európai országok is hasonló intézkedésekkel kell, hogy csökkentsék a gázfelhasználásukat, amellett, hogy kormányzati intézkedésekkel próbálják majd megvédeni az alacsony jövedelmű háztartásokat a gáz- és áramárak emelkedésétől.
