Miután a napokban a kormányzat társadalmi vita céljából közzétette a 2022-es zárszámadási törvény tervezetét, megnéztük, hogyan alakultak az előzetes tervekhez, azaz a költségvetési törvényhez képest az adóbevételek. A tavalyi büdzsé a kabinettől a keresztségben „az újraindítás költségvetése” nevet kapta, melyben 5,2 százalékos gazdasági bővülés mellett 3 százalékos inflációval számoltak.
Persze a költségvetés 2021. tavaszi tárgyalásakor még nem sejtették, hogy békaemberekkel, helyesebben „különleges katonai műveletet” végző orosz katonákkal fognak találkozni, a háború azonban már tavaly is borította a büdzsét. A GDP egy év alatt 5,2 százalék helyett csak 4,6 százalékkal nőtt, ez még nem is lett volna akkora baj, ám a pénzromlás mértéke a várt 3 százalék helyett éves szinten 14,5 százalék lett.
Dőlt a pénz áfából
A fogyasztási jellegű adókban ez meg is mutatkozik. Miközben például a kiskereskedelem növekedése az év egészét tekintve 5,3 százalék volt, a GDP felhasználási oldalán a végső fogyasztás 5 százalékkal nőtt, aközben az infláció 14,5 százalék lett, és így az általános forgalmi adóból a tervezett 5487 milliárd forint helyett 6860 milliárd forint folyt be, ami negyedével több a tervezettnél. Logikus: a megnövekedett ár után több áfát is kell megfizetnie a vásárlónak.
Ugyanez megjelenik a vállalkozási oldalon is. Társasági adóból a büdzsében szereplő 588,7 milliárd forint helyett tavaly 26,9 százalékkal több, 746,9 milliárd forint folyt be az államkasszába.
Az egyes önkormányzatokra a területükön működő cégek adóerő-képessége alapján kivetett úgynevezett szolidaritási adóból is a vártnál 21 százalékkal több folyt be: 129,8 milliárd helyett 746,9 milliárd forint. Ugyancsak kiugróan túlteljesült az elvárás a banki utalások után fizetendő tranzakciós illetékből. A kabinet 232,5 milliárd forintot várt ebből a teherből, ám végül a kincstárba 26,3 százalékkal több, 293,6 milliárd forint folyt be.
Letettük a poharat?
Elmaradt viszont az elvárásoktól a jövedékiadó-bevétel. A várt 1296 milliárd forint helyett 5 százalékkal kevesebb, alig 1230 milliárd forint folyt be. A zárszámadási tervezetből még nem derül ki, hogy a bevétel elmaradása miből következik. Februári cikkünkben azt írtuk, a jövedéki termékek közül a dohánypiac tavaly némileg növekedett.
Emellett a jövedéki adóból származó bevételt befolyásolta, hogy a legkeresettebb üzemanyagok ára is fixen literenként 480 forint volt egészen december elejéig. Ráadásul közgazdaságilag bizonyított, hogy a benzin és a gázolaj árrugalmatlan termékek, azaz a gazdasági szereplők ugyanúgy teletankolják a járművüket akkor is, ha az üzemanyag ára nagyot emelkedik vagy esik. Így gyanítható, a bevétel elmaradása az alkoholos termékek iránti kereslet csökkenéséből származhat.
Némileg meglepő, hogy személyi jövedelemadóból is kevesebb folyt be, mint amit a kormányzat a büdzsében tervezett. A várt 2866,5 milliárd forint helyett ebből az adónemből 2786 milliárd forint folyt be, ami csaknem 3 százalékkal kevesebb a vártnál. Mindez annak ellenére történt, hogy 2022-ben a bruttó keresetek 17,5 százalékkal haladták meg az előző évit, de itt meg kell jegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal csak az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadók adatait gyűjti.
Hozta a formáját a kata – amíg ki nem végezték
Térjünk ki az egyik leginkább fókuszba került adónemre is, a kisadózó vállalkozások tételes adójára, azaz a katára! Emlékezetes, 2022 nyarán a kormánypártok – tömeges adócsalásra hivatkozva – gyakorlatilag beszántották ezt a tényleg söralátét méretű, rendkívül egyszerű adózási formát. Elsőként lapunk bizonyította be a NAV adatai alapján, hogy szó sem volt tömeges adócsalásról, a feltárt szabálytalanságok eltörpültek a vizsgált adóalanyok számához képest.
A legfontosabb változás az volt, hogy a katás szeptember 1-jétől már nem állíthatott ki számlát, nyugtát nem magánszemély adózó felé. Emiatt vállalkozók tömegesen szorultak ki a kata hatálya alól és váltottak más (jellemzően átalányadózó egyéni vállalkozói) adózási módra.
A katából a kabinet 2022-re 236,8 milliárd forint bevételt remélt. Ennek 79 százaléka, 186 milliárd forint folyt be végül a költségvetésbe. Ám ha azt nézzük, hogy a katások kétharmada az év első nyolc hónapjában ilyen formában fizette a közterhet, egyharmaduk pedig egész évben, akkor kijelenthető, egész évre nézve teljesült volna a katabevételi terv.
A nyugdíj- és egészségügyi kassza két legfontosabb bevételi forrása ellentétesen teljesített. A társadalombiztosítási járulékból 3082,3 milliárd forintra számított a kincstár, ám ennél az összegnél nyolcadával több, 3467 milliárd forint folyt be. Gyengén muzsikált viszont a szociális hozzájárulási adó: a tervezett 2454,6 milliárd forintnál 3 százalékkal kevesebbhez, 2379 milliárd forinthoz jutott a költségvetés.
