Az új irányzatot első kézből tapasztalhatta meg az a hotelblogger, aki a Douyin videómegosztón (a TikTok kínai változata) 28 milliós követőtábora előtt mutogatta az elképesztő luxust. A férfi az elnöki lakosztály szaunájából, egy személyi séf által elkészített csúcsminőségű steak mellől is bejelentkezett, másnap reggel pedig az ágyban elköltött homár reggelivel folytatta a dőzsölést.
A videók sora végül azzal zárult, hogy a blogger büszkén mutogatta az átszámítva több mint 17 ezer dolláros számlát, boldogan kijelentve, hogy egy éjszaka több iPhone árát is elszórta – írja a New York Times.
Ízléstelen? Lehet. Szabálysértő? Biztosan.
Vérmérséklet kérdése, hogy ki hogyan áll a gazdagság hasonló, nagyzoló mutogatásához, azonban az egyértelmű, hogy a világ országainak döntő többségében egy ilyen videó nem sért semmilyen szabályt - nem úgy Kínában.
A hatóságok nem véletlenül most üzentek hadat a gazdagok magamutogatásának, hiszen Hszi Csin-ping elnök harmadik ciklusára készülve a "hétköznapi, egyszerű" emberek jelöltjeként pozícionálta magát, zászlójára az egyenlőtlenség elleni harcot tűzve. Ez a törekvés több területen is egyértelmű, legyen akár szó a techszektor befolyásos cégeinek megregulázásáról, az ország milliárdosainak korrupciós vádakkal történő megtámadásáról, vagy éppen a legújabb, a közösségi médiás magamutogatást célzó intézkedésekről.
A már említett hotelblogger élesben tapasztalhatta meg, hogy mennyire komolyan gondolják a hatóságok a szigorítást, hiszen az állami média kereszttüzébe került, a kritikák hatására pedig törölte videóit - mostanában már csak arról posztolgat, hogy milyen élelmiszerbolti snackeket ajánl.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan milyen szintű luxus üti ki a cenzorok mérőjét, a Douyin azonban így is több ezer fiókot zárt be hasonló okok miatt, míg az Instagram-jellegű Xiaohongshu képmegosztó közel 10 ezer posztot kapcsolt le.
A gazdagok gazdagodtak, a szakadék nő
A vagyoni egyenlőtlenség óriási probléma az ázsiai országban, a lakosság egy százalékának kezében van az összes vagyon 31 százaléka a Credit Suisse Research Institute szerint. A pandémia csak mélyítette a szakadékot - a gazdagabbak a kilábalás után is szórják a pénzt, míg a szegényebb réteg továbbra is küszködik a mindennapokban.
Az egyenlőtlenség politikai tényezővé nőtte ki magát, és az elszálló ingatlanárak, valamint a növekvő munkaerőpiaci verseny miatt egyre több fiatal ábrándul ki végleg a "Kínai Álomból" - a témát maga Hszi elnök is kulcsfontosságúnak nevezte.
Bár látszólag a hatóságok hadat üzentek a szerencsés egy százaléknak, mindenképpen érdemes megnézni, hogy a magamutogatás ellenes retorika mögött mennyi a valóság. A Kínai Kommunista Párt támogatói közt jócskán megjelennek a leggazdagabbak, így egyelőre valódi lépés nem igazán történt az egyenlőtlenség csökkentése érdekében - olyan intézkedések, mint az öröködési adó bevezetése vagy a munkavállalók jogainak erősítése régóta csúsznak.
Az internetezők szeretik a luxust
Bár a kínai hatóságok a szigorításokra voksoltak, a felhasználók körében továbbra is elképesztően népszerűek a luxusposztok, a Xiahongshu keresőjében most is feltűnik a döbbenetes gazdagság, egy felhasználó például 121 pár high fashion cipőjét mutatja be, míg egy másik Fendi és Louis Vuitton sálait számolta össze. Ez azonban nem minden, mivel léteznek olyan szolgáltatások, amelyek segítségével bárki gazdagabbnak tűnhet, mint amilyen.
Egy biztos: még ha sikerülne is végrehajtani a tervet, és tényleg végleg eltűnnének a magamutogató posztok, a valódi probléma továbbra sem oldódna meg, hiszen a vagyoni különbségek akkor is léteznek, ha a közösségi médiában nem látszanak.
