- Minden a demokrácia hatalmán múlik - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon tartott nyitóbeszédében, hozzátéve, hogy a demokráciára az erőből kormányzás gátjaként tekint.
„Minden azon múlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartani az alapvető elveket, ellenállni az agressziónak, megvédeni értékeinket és barátainkat.” Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem nyerheti meg az ukrajnai háborút, hisz meg kell védeni az olyan alapelveket, mint az önrendelkezés és a határok sérthetetlensége. „Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút” - szögezte le a bizottság elnöke.
Emlékeztetett arra, hogy az Oroszország Ukrajna elleni inváziója után elfogadott szankciók „kolosszális károkat okoztak a Kreml hadviselési képességében”, ugyanakkor segítettek Ukrajnának.
Mint mondta, támogatni fogják Ukrajnát, ameddig csak kell, hogy megőrizzék az európai értékeket. „De azért is tesszük, hogy megmutassuk – Oroszországnak és a világnak –, hogy a nemzetközileg elismert közös szabályok megszegése hatalmas költségekkel jár” – mutatott rá.
Von der Leyen szerint az erőfeszítéseket „egy új európai stratégiai gondolkodással” kell párosítani, amely három fő elv köré épül.
- Az első magában foglalja Oroszország zsarolási képességének semlegesítését, és az EU saját cselekvési képességének megerősítését. Ami annyit jelent, hogy véget kell vetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének - mondta. Meg kell reformálni a villamosenergia-piacot és az olyan nyersanyagoktól való függést, mint a ritkaföldfémek és a lítium, amely nagyrészt Kínából származik - magyarázta. „Nem szabad a régi függőségeket újakkal helyettesíteni. Biztosítanunk kell, hogy ezekhez az árukhoz való hozzáférést ne használhassák fel a zsarolásunkra” – figyelmeztetett.
- Második lépésként szerinte az EU-nak támogatnia kell azokat a demokráciákat, amelyek leginkább ki vannak téve a külföldi fenyegetéseknek, és erős alapokat kell építeni a hasonló gondolkodásúakkal a holnap gazdaságának – mondta. Itt nemcsak Ukrajnát, hanem a Nyugat-Balkánt is említette. „A Nyugat-Balkán az európai család része. Egyértelmű stratégiai érdekünk, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország folyamatosan haladjon az európai tagság felé vezető úton” – hangsúlyozta.
- A harmadik alapelv keretében egy olyan gazdasági modell megtalálását említette, amely mindenki számára megfelelő, és nem hasonlít Oroszország és Kína által követett modellekhez.
„Sürgősen meg kell teremteni a jövő világgazdaságának szükséges infrastruktúráját. Olyan infrastruktúrát, amely valóban fenntartható bolygónk számára, és amely a legtöbb ember számára biztosítja a jólétet”- mondta végezetül.
- A fórumon többek között videolinken keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt. Az ukrán elnök beszédben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát fenyegeti. "Az orosz terror mindenkit fenyeget, beleértve az összes uniós állampolgárt is (..) akik nem harcolnak ellene, azok támogatják, és felelősségre kell vonni őket érte" - mondta Zelenszkij, aki teljes embargóra szólított fel Oroszországgal szemben. Úgy vélte: Oroszországnak "minden lehetséges szankcióval" szembe kell néznie magatartása miatt. Zelenszkij az Ukrajnának nyújtott segélyek folytatását szorgalmazta, mert Kijev szerinte éppen azokért az értékekért harcol, amelyeket Európa nagyra tart. Megjegyezte, hogy az erősebb Ukrajna erősebb Európát jelent. Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz állampolgárokat a rezsim elleni harcra kell ösztönözni, de elismerte, hogy ez nem csak Putyin háborúja, hanem Oroszország háborúja is, hiszen az oroszok választották meg a politikusokat, és kevesen hajlandók tiltakozni ellenük – mondta.
- A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely a tárca szerint mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei, 17. konferenciának az Ukrajna elleni orosz invázió és annak következményei a fő témája. A kétnapos rendezvény panel beszélgetésein három külföldi államfő, két miniszterelnök és 15 külügyminiszter is részt vesz. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a konferencián.
- „Gazdasági terrorizmussal” vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn egy norvégiai energiakonferencián Oroszországot. A politikus videokapcsolaton keresztül szólalt fel a norvégiai Stavangerben tartott energiakonferencián: szerinte „Oroszország arra törekszik hogy megakadályozza az európai országok gáztározóinak feltöltését, miközben az emelkedő energiaárak már így is húsba vágó problémát jelentenek a vállalkozásoknak és a háztartásoknak”. Az ukrán államfő felszólalásában arra reagált, hogy az orosz földgázexportot bonyolító Gazprom karbantartási munkákra hivatkozva hamarosan leállítja a szállítást az Északi Áramlat vezetéken. A leállás felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország a gázszállítások visszafogásával próbál nyomást gyakorolni a nyugati országokra. Oroszország szerint viszont erről szó sincs. Zelenszkij ezután szankciók elrendelését követelte az orosz energiavállalat a Roszatom ellen, de konkrétumokat nem közölt. A Roszatom szerinte azzal zsarolja a világot, hogy nukleáris baleset következhet be a zaporizzsjai atomerőműben. A március óta orosz ellenőrzés alatt működő atomerőművet az utóbbi hetekben többször érték tüzérségi lövések ezért a múlt héten egy ideig nem termelt áramot, és lekapcsolódott az ukrán elektromos hálózatról. Az erőművet pénteken újraindították. A tervek szerint a hét folyamán ellenőrzés céljából a helyszínre látogat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) küldöttsége. A világ legfejlettebb iparosodott demokráciáit összefogó G7-országcsoport aggodalmának hangot adva hétfőn azt követelte: az ügynökség munkatársai kapjanak garanciát arra, hogy az ellenőrzés idején szabadon mozoghassanak a telepen.
- Az orosz erők hétfőn tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajiv város lakóövezeteire, aminek következtében az előzetes adatok szerint két civil vesztette életét és tizenegyen sebesültek meg – közölte Vitalij Kim megyei kormányzó. Hétfő délután robbanások sorozata hallatszott Mikolajiv és a szomszédos Herszon megyében, a hatóságok arra kérték az embereket, hogy maradjanak az óvóhelyeken. Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a megszállt területek, különösen a déli megyék lakosait arra kérik, hogy a lehető leggyorsabban evakuáljanak vagy keressenek menedéket, ahol kivárják a harcok elcsitulását. Szavai szerint az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken a harci események alakulása "most nagyon erőteljes, a helyzet dinamikusan változik". A herszoni régió megyei tanácsa szintén figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjon közel a biztonságos helyekhez, készletezzen élelmiszerből és ivóvízből, és ellenőrizze az elsősegély-készleteket. Hangsúlyozták: ha van a közelben orosz katonai létesítmény, mielőbb költözzenek távolabb.
- A front déli szakszán megkísérelt ukrán támadás meghiúsításáról számolt be hétfő esti közleményében az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint hétfőn az ukrán csapatok három irányban kíséreltek meg támadást Mikolajiv és Herszon megyében. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz csapatcsoportosulás az ukrán fegyveres erők 26 harckocsiját, 23 gyalogsági harcjárművét és kilenc egyéb páncélozott harcjárművét semmisítették meg, valamint két Szu-25-ös támadó repülőgépét lőtték le. Az orosz közlemény szerint az ukrán emberveszteség meghaladta az 560 katonát. A nap folyamán a Moszkva-barát hatóságok Herszon megye több településéről számoltak be intenzív ukrán tüzérségi támadásról.
- Az ukrán csapatok áttörték az orosz védelmet a frontvonal több szakaszán, Herszon város közelében – állította hétfőn Zelenszkij egyik vezető tanácsadója. Olekszij Aresztovics egy videóinterjúban elmondta, hogy az ukrán erők azokat a kompokat is lövik Herszon térségében, amelyeket Moszkva a Dnyeper nyugati partján lévő, oroszok által megszállt területek ellátására használ. Zelenszkij hétfő esti beszédében azt mondta: „A megszállóknak tudniuk kell: a határig szorítjuk vissza őket. A mi határunkig, amelynek a vonala mit sem változott”.
(MTI/Reuters/AFP)