Hanyatt vágódtak a szakértők a tragikus számoktól

Szinte minden elemző megemelte 2025-ös inflációs várakozását a januári, megdöbbentően rossz pénzromlási adatokat látva. Mint arról kedd reggel beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest átlagosan 5,5 százalékkal voltak magasabbak, és a gyorsan változó külső hatásoktól megtisztított úgynevezett maginfláció is 5,8 százalékra gyorsult. Utóbbinak ennyire magas értékére – eltekintve a 2021 vége és 2024 eleje közti gigainfláció időszakától – a 2008-as válság óta nem volt példa.

A szakemberek mind rámutatnak, a KSH által közölt pénzromlási ütem jóval magasabb, mint amit ők vártak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője „negatív meglepetésként”, Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza „rendkívüli és egyben kellemetlen meglepetésként”, az MBH Bank két szakértője „súlyos negatív meglepetésként”, míg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza „óriási kellemetlen meglepetésként” értékelte az 5,5 százalékos fogyasztóiár-indexet. Többen emlékeztetnek, a piaci konszenzus 4,8-4,9 százalék körüli adatra számított, Virovácz Péter pedig azt is kiemeli, az adat

„még a legmagasabb előrejelzést is bőven felülmúlta, vagyis jogosan nevezhetjük hidegzuhanynak”.

Az elemzők abban is egyetértenek, széles bázison nyugszik ez a jelentős mértékű áremelkedés, és nemcsak az éves, hanem a havi szintű, 1,5 százalékos drágulás is sokkoló. Azonban kiemelik az élelmiszerek éves szinten 6,0, havi szinten 1,9 százalékos, illetve a szolgáltatások éves alapon mért 8,5, havi alapon pedig 2,2 százalékra rúgó áremelkedését. Utóbbit Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezető és Balog-Béki Márta, az intézet vezető tőkepiaci elemzője „igazi, vaskos negatív meglepetésnek” nevezi. Illetve jelentősen hozzájárult a dermesztő adatokhoz az üzemanyagok havi szinten 2,7 százalékra, éves alapon pedig 11,8 százalékra rúgó drágulása, melyet Regős Gábor a gyenge forintnak és a magasabb olajárnak, Molnár Dániel pedig a dollár erősödésének és az év eleji jövedékiadó-emelésnek tud be.

Az élelmiszerek árának drasztikus megugrását lapcsoportunk is előrejelezte. Az ugyancsak a Klasszis Média égisze alatt megjelentő laptársunk Privátbankár Árkosár-felmérése azt állapította meg, a családok havi nagybevásárlása a hazai hipermarketláncokban február elején 11,2 százalékkal került többe, mint egy éve, míg az Mfor Nyugdíjas Árkosár-indexe 12,1 százalékot mutatott, azaz felmérésünk szerint az idősek havi bevásárlása ennyivel drágult egy év alatt.

Lapunk a KSH reggeli inflációs tájékoztatóját ebben a cikkben elemezte:

Varga Mihály keze megkötve

Az inflációs folyamatokat továbbra is jelentős kockázatok övezik – mutat rá a Makronóm Intézet elemzője. Molnár Dániel kiemeli, a geopolitikai konfliktusok, az orosz–ukrán háború vagy Trump vámpolitikája érdemi negatív hatást gyakorol a forint árfolyamára. Ez pedig – magyarázza – beépül több termék árába is és befolyással van az árazási döntésekre, azaz úgy látja, tartósan erősebb árfolyamszintekre lenne szükség.

Regős Gábor viszont azt hangsúlyozza, a rossz pénzromlási adat negatív hatással van a többi makrogazdasági számra is. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutat, a magas infláció a reálbér-emelkedés ütemét is mérsékli és így a fogyasztás növekedését is visszafogja, azaz végső soron alacsonyabb GDP-növekedéshez vezethet.

A szolgáltatás-infláció megugrásának negatív hatását emeli ki Nagy János. Az Erste szakértője úgy vélte, ettől a szektortól lett volna várható a dezinfláció újraindulása. Azt is hangsúlyozza, az élénkülő fogyasztás ismét teret engedhet az átárazásoknak, azaz újabb áremelésekhez vezethet.

Virovácz Péter szerint viszont

„az alapvető inflációs folyamatok is jelentősen romlottak”,

amit alátámaszt a maginfláció már említett drasztikus emelkedése. Az ING Bank szakembere hozzáteszi, az árfelhajtó tényezők az érzékelt inflációt is egyre jobban tolják fölfelé, ez pedig komolyan megemeli az inflációs várakozásokat.

Érdekes aspektusra mutat rá az MBH Bank elemzése. Árokszállási Zoltán és Balog-Béki Márta szerint elképzelhető, hogy „a gazdasági szereplők egyszerűen hozzászoktak a jelentős áremelésekhez az elmúlt években, és hiába lenne a mostani helyzetben ez már kevésbé indokolt, mégis – továbbra is – jelentősebb emeléseket visznek véghez”. Ez szerintük is a lakosság inflációs várakozásait emeli.

A szakértők zöme úgy véli, a forint árfolyamának stabilizálása, valamint a vártnál sokkal rosszabb KSH-adat miatt még szűkebb lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgástere. Regős Gábor úgy látja, „egyre biztosabb, hogy az MNB az idén nem tud kamatot csökkenteni”, ehhez hasonló állásponton van Nagy János is, aki szerint „az árdinamika jelenlegi és előrevetíthető alakulása rövidtávon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására”. Ugyancsak egész évre szóló kamattartást valószínűsít Virovácz Péter az inflációs folyamatokat látva, és az MBH Banknál is úgy látják, „nagyon lecsökkent a valószínűsége, hogy még idén kamatot tudjon csökkenteni az MNB”.

Már januárban elbukott Nagy Márton 3,2 százalékos vágyálma

A kilátásokat az elemzők mind-mind rontották. A legkevésbé pesszimista forgatókönyvet Molnár Dániel vázolta fel. A Makronóm Intézet elemzője úgy véli, a keddi adat az inflációs pályát nem módosítja, vagyis szerinte februártól elindulhat a dezinfláció. Ám – hívja fel a figyelmet – a jegybanki cél, vagyis a 3 százalékos fogyasztóiár-index elérése későbbre tolódott: a toleranciasávba szerinte nyáron, míg a cél közelébe az év végére térhet vissza a mutató. A Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője szerint éves átlagban „kis mértékben 4 százalék felett lehet az infláció”.

Rosszabb kilátásokat fogalmaz meg az Erste makrogazdasági elemzője. Nagy János elemzésében úgy véli, „a headline inflációs szám az idei évben a jegybanki célsávon kívül maradhat”, ezt később úgy konkretizálja, hogy „az idei éves átlagos 4,5 százalékos inflációs előjelzésünket revideálni fogjuk felfelé”. Hasonlóan rosszabb számokra számít Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint „az idei évi infláció inkább az 5 százalékhoz kehet közel, mint a 4-hez”. Ugyanígy rontott kilátásain az MBH Bank is. Szakértőik rámutatnak, a keddi adatok alapján „nem tartható a 4,1 százalékos inflációs prognózisunk az idei évre, ezt 4,6 százalékra emeljük”.

A legrosszabb forgatókönyvet Virovácz Péter vázolta fel, aki hangsúlyozta, már a januári inflációs sokk előtt is az ING Bank várta a legmagasabb, 4,5 százalékos átlagos inflációt, de a friss adatközlés hatására az idei évre vonatkozó előrejelzésük 5 százalék fölé emelkedett, miközben – véli – az idei év során az adat 4,5-6,0 százalék között fog hullámozni.

Ismert, a kormányzat a 2025-ös költségvetés tervezése során úgy számolt, az idei évre átlagosan 3,2 százalék lesz a pénzromlás üteme.

A miniszter közbelép

„A kormány elkötelezetten dolgozik az infláció alacsony szinten tartásán, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az év eleji emelkedés ne váljon tartóssá. A januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatás-átárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleményében. Nagy Márton tárcavezető szerint „elfogadhatatlan a magas élelmiszer-infláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében”, ezért – ismerteti a kommüniké – a miniszter „januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit”, és emellett az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott. A tárca tájékoztatása megismétli a hétfő esti közleményüket, mely szerint az online árfigyelő rendszert száz termékre bővítenék, és azt is hangsúlyozza,

„a kormány nem zárja ki a kötelező árstop bevezetésének lehetőségét sem, amely szükség esetén azonnali és hatékony beavatkozást jelenthet”.

A szakértők közül többen is emlékeztetnek, hétfőn már előkerült az ársapka ötlete Nagy Mártontól. Regős Gábor úgy fogalmaz, a friss inflációs közlés fényében „az is érthető, hogy az elmúlt napokban miért kerültek elő olyan ötletek, mint az ársapkák ismételt bevezetése vagy miért kerül az árfigyelő kibővítésre”, az MBH Banknál pedig úgy vélik, „a kormány által a közelmúltban belengetett árstopok valószínűsége nagyon megnőtt”. Virovácz Péter ezt a szerinte sem meglepő módon belengetett hatósági intézkedést kicsit részletesebben is kifejti. Az ING Bank vezető közgazdásza kiemeli, „ennek alapvetően többlet-inflációs hatása lehet a fogyasztói kosár és így a hivatalos inflációs statisztika szempontjából”, de azt is hozzáteszi, „egyének szintjén az érzékelt infláció tekintetében továbbra is értékes eszköz lehet politikai szempontból”.