Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt.
Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.
A Paks II. atomerőmű megépítésére vonatkozó szerződést 2014 januárjában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében írta alá az akkori nemzeti fejlesztési miniszter és orosz állami energetikai vállalat, a Roszatom képviselője. Az ügylettel kapcsolatban az Európai Unió akkor több kifogást is emelt, ezek közül az egyik az volt, hogy a projekt az EU-ban tiltott állami támogatást tartalmaz. Az Energiaklub és Jávor Benedek EP-képviselő is azzal fordult az Európai Bizottsághoz akkor, hogy állami támogatás nélkül Paks II. várhatóan életképtelen lesz: ezt egy 2015 nyarán készített tanulmánnyal is alátámasztották.
Kedvező tanulmány
2015 végén azonban nyilvánosságra került egy másik tanulmány is, amelyet a magyar kormány számára készített a Rothschild nemzetközi tanácsadó vállalat: ebben azt hozták ki, hogy a Paks II. projekt gazdaságilag megtérül, azaz nem szükséges a projekthez állami támogatás. A tanulmányt többen kritizálták, de a kormány eljuttatta azt a vizsgálatokat végző versenyjogi biztosnak. Az uniós vizsgálat 2017-ben zárult le, és bár a Bizottság kimondta, hogy a Paks II. projekt állami támogatást tartalmaz, ennek módját összeegyeztethetőnek találták az uniós jogrenddel, és így jóváhagyták a beruházást. Sajtóértesülések szerint az Unió jóváhagyásában nem kis szerepet játszott a Rothschild tanácsadó vállalat és a köreibe tartozó üzletemberek, lobbisták közreműködése.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. december 4-én részben zárt ülést tartott. Információink szerint ekkor fogadhatták el azt a határozatot, amely mentesítette a közbeszerzési törvény alól az említett „energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyú beszerzést. A mentesítés alá eső beszerzésről a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter beszámolóját kérték egy éven belül.
Az ülés nyilvánosan elérhető jegyzőkönyve szerint az ülés nyílt részén a bizottság részéről 4 fideszes, 1 jobbikos és 1 LMP-s képviselő volt jelen. Nem ismert ugyanakkor, hogy a zárt ülésen ki vett részt, miért volt szükség a közbeszerzések alóli kivételre, illetve ki hogyan szavazott az ügyben.
Újabb megbízás
Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter ezután 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothshild & Cie pénzügyi tanácsadócég között „a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása” tárgyban.
A szerződést 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni, teljes értéke bruttó 7 810 500 euró megbízási díj, plusz 615 000 euró költségtérítés, vagyis összesen 8 425 500 euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd forint. Süli kezdeményezése 41 hónapra 190 500 eurós (72 millió forintos) havidíjat, és 15 000 eurós (5,7 millió forintos) költségtérítést irányzott elő a tanácsadó cégnek.
A paksi bővítésért felelős miniszter arról is nyilatkozott, hogy a szerződés megkötése „a Miniszterelnökség alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges”, továbbá hogy az általa irányított szakterületen „a szerződésben meghatározott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem foglalkoztat”.
De hogy pontosan mi ez a feladat, arról az Átlátszó által megismert dokumentumokban egyáltalán nem esik szó.
Megolajozták a fogaskerekeket?
A Rothschild & Co egyébként egy világszerte szinte mindenhol jelenlévő, üzleti tanácsadást és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalat: 2021-ben az adózás előtti eredménye 1131 millió euró volt (ez kb. 400 milliárd forintnak felelt meg). A cégcsoportot a jelek szerint a koronavírus-járvány sem rázta meg, sőt: éves bevétele 67 százalékkal növekedett 2020-hoz képest.
Az eredetileg Lázár Jánoson keresztül a kormánnyal kapcsolatba kerülő cég már korábban is fontos szerepet játszott a paksi bővítéssel kapcsolatban, a Direkt36 és az Átlátszó szerint kulcsfontosságú szerepe lehetett abban, hogy a projektet elfogadhatóvá tegyék az Unió döntéshozó szervezetei előtt.
Ennek kapcsán merül fel az a gyanús is, hogy ez a tisztázatlan célokra kötött, mintegy 3,2 milliárd szerződés valójában lobbipénzek a megfelelő helyekre eljuttatását célozta volna.
További részletek olvashatók a teljes cikkben találhatók, ide kattintva.
