3p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sőt, a nemzetközi felmérés, mely erre jutott, azt is kimutatta, hogy ha a vendéglők nem dobják ki ész nélkül az ételt, akkor azok előállítási költségein is faraghatnak egy kicsit.

Nem pusztán a tisztább lelkiismeret miatt, de konkrétan anyagilag is többszörösen megtérül, ha egy étterem ahelyett, hogy kidobná az ételmaradékokat, arra fordít némi pénzt, hogy csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét, mutatta ki egy friss nemzetközi tanulmány, melyet a Guardian ismertet.

A vizsgálatot a Champions 12.3 nevű, a globális hulladékcsökkentésre felesküdött csoport végezte el, mely politikai, üzleti és mezőgazdasági vezetőkből, valamint civilszervezetek döntéshozóiból áll. A szervezet 12 országban 114 étterem hulladékkezelési gyakorlatát követte három éven keresztül, tapasztalataikat pedig a World Resources Institute (WRI) nevű amerikai kutatóintézet friss tanulmányában ismertették.

A szervezet azt találta, hogy az élelmiszerhulladék-csökkentés átlagos haszon-költség aránya 7:1 volt a vizsgált hároméves periódusban, ami azt jelenti, hogy minden hulladékcsökkentésre kiadott fonton végül 7 fontot kerestek az éttermek. A hulladékcsökkentő programok első évében a vendéglátó egységek 76 százalékának térültek meg a befektetései, mire pedig a programok második éve is lejárt, ez az arány 89 százalékosra javult fel. Ezen felül a vizsgált éttermek minden eladott termékük előállítási költségének minden egyes dollárján átlagosan több mint két centet meg is spóroltak.

Az ENSZ egyik fenntartható fejlődési célja, hogy 2030-ig a felére csökkentse az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint hogy csökkentse az élelmiszerveszteséget a termelési és ellátási láncok mentén, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket. A célkitűzés nem a véletlen műve: a szervezet becslése szerint a globális élelmiszer-hulladék mértéke évi 940 milliárd dolláros veszteséget okoz a világgazdaságban, és az előállított élelmiszerek harmada végzi a kukában, miközben 9-ből egy ember alultáplált. Ráadásul a szemétben landoló étel a felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás 8 százalékáért.

Magyarországon is probléma az élelmiszer-pazarlás. Az LG Magyarország tavaly októberi jelentése szerint itthon fejenként éves szinten 68 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik, ami az élelmiszervásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki. Összességében mintegy 1,8 millió tonna hulladék ételt termelünk egy év alatt, ennek körülbelül a harmadát a háztartások hozzák össze.

Több program is foglalkozik ugyanakkor az élelmiszerhulladék-csökkentéssel, köztük a 2016-ban elindult a Maradék nélkül program, melyhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság is csatlakozott. A Tesco saját programot visz, ők tavaly tavaszi jelentésük szerint egy év alatt 35 százalékkal csökkentették az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és több mint 7000 tonna élelmiszeradományt juttattak el a rászorulókhoz Magyarországon.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!