Már november elején lehetett tudni, hogy viszonylag jó hónapot zárt a hazai turizmus októberben, mert a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sietett közölni: kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november 3. közötti időszak, a vendégek száma a félmilliót is meghaladta, 16 százalékkal túlszárnyalva a tavalyi iskolai szünetben mért értéket is. Az MTÜ a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból dolgozik, és a KSH is innen kapja az információkat. Így nem okozott túl nagy meglepetést, hogy a KSH csütörtök reggel publikálta: a vendégéjszakák száma 8,5, a vendégeké 15 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit októberben.
Egészen pontosan:
- a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma – részben az idén döntően októberre eső őszi tanítási szünet miatt – 4,2,
- a külföldivendég-éjszakáké 13 százalékkal haladta meg a 2023. októberit.
Nincs sok értelme azonban a KSH adatait böngészni. Sokadszor is leírjuk, hogy mi a probléma vele: az említett NTAK egy online regisztrációs felület, amelybe az elmúlt időszakban szinte az összes sufnit is bekötötték, így papíron sokkal több lett a szálláshely. Például tavaly októberben 13 260 magánszálláshely vendégeit számolták, idén októberben már közel 16 ezer magánszálláshelytől érkeztek adatok. Ez plusz 3 ezer szálláshelyet jelent, amelyek vélhetően eddig is fogadtak vendégeket, csak a KSH nem tudott róluk. Tehát amikor azt látjuk, hogy tavalyhoz képest százalékban kimutatva miként alakult éppen a hazai turizmus, akkor annak az igazságtartalma meglehetősen bizonytalan.
Fotó: Depositphotos
Ha ezt az apróságot félretesszük, akkor viszont azt látjuk, hogy a KSH adatai szerint októberben 1,2 millió éjszakát aludtak budapesti szálláshelyen a külföldiek. Ez gyakorlatilag egy tavaly nyári mennyiségnek felel meg, csak most már szeptemberben és októberben is nyári adatokat produkál a főváros. Tavaly az ősz második hónapjában már alig ment egymillió fölé az adat. Mivel most az október is kellemes időjárást hozott, ezért szinte biztos volt, hogy az év tizedik hónapjában is bőven megugorja majd ezt a szintet a külföldiek éjszakája. Az ország többi része tökéletesen hidegen hagyja a külföldieket, 100 ezer fölé már csak a Balaton tudta feltornázni magát.
Az ágazatot októberben is elsősorban a külföldi turisták húzták, a vendégek száma 22,8, míg a vendégéjszakáké 12,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez jelentős bővülést jelent, amellett hogy továbbra is fennmaradt az a tendencia, hogy egyre többen érkeznek hazánkba, de átlagosan rövidebb ideig tartózkodnak itt
– reagált az adatokra Molnár Dániel.
A Makronóm Intézet elemzője szerint a külföldi turizmus felfutásában változatlanul elsősorban a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás a döntő tényező, de hazánk kedvező árfekvése, valamint turisztikai vonzereje is jelentős szerepet játszik abban. Októberben a küldő régiók esetében sem látható jelentős eltérés, a legfontosabb földrészek közül Észak-Amerika irányából volt a legkisebb, 7,8 százalékos a bővülés, miközben Ázsia és Európa felől is 10 százalék feletti növekedés volt tapasztalható. Európán belül elsősorban Csehország emelendő ki, az innen érkező vendégek több mint harmadával több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint tavaly, vagyis a turisták részben bepótolták a szeptemberi kiesést, amelyet a súlyos árvízhelyzet okozott. Érdemben bővült a román, a spanyol, valamint az orosz vendégek száma is, utóbbi azonban továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint a háborút megelőzően.
Érdekes adat, hogy októberben nagyjából ugyanannyi volt a külföldi és a belföldi vendégek száma: 740-740 ezer ember. A magyarok 1,6 millió éjszakát töltöttek el, míg a külföldiek 1,8 milliót. Az persze szubjektív, hogy a 740 ezer belföldön utazó magyar sok vagy kevés, de az biztosan állítható, hogy a magyar lakosság döntő többségének októberben sem volt pénze, ideje arra, hogy utazgasson.
