Közzétette Európa 10 legolcsóbb városának listáját az Aftonbladet című svéd napilap. Mondani sem kell, csak a volt szocialista országok szerepelnek ebben a rangsorban. Budapest már nem annyira olcsó, mint régen volt, amin mi magyarok persze nem lepődünk meg, sőt, egyre drágábbnak találjuk.
A FOREX Metropolitan Indexe 83 nagyváros árait hasonlította össze, aszerint, hogy mennyire megfizethetők és olcsók a turistáknak. Stockholmot vették alapul 100-nak, tehát ha egy város indexe 50 lett, az azt jelenti, hogy ott körülbelül fele annyiba kerül a kirándulás.
Fontos a megközelíthetőség
A lap először Szófia látnivalóit és nevezetességeit sorolja fel, a bolgár főváros lett a legolcsóbb kelet-európai cél, 46-os indexszel. A lengyel tengerparti városok nagy előnye, hogy akár hajóval is elérhetők. A lengyel Riviérának nevezett város, Gdansk indexe már magasabb lett, 54. Szerbia fővárosa sokáig fehér folt volt, és részben ma is az, a skandinávok számára, bár Belgrád 55-ös indexe így is vonzó lehet a kalandvágyóknak. Bukarest esetében hasonló árszintet állapított meg a Forex, hátránya például Gdanskkal szemben, hogy csak repülővel közelíthető meg északi irányból, az indexe pedig 56-os értéket képvisel.
Meglepőnek tűnik, hogy Albánia fővárosát, Tiranát drágábbnak ítélte a szervezet, a maga 57-es indexével. A balti államok fővárosai, köztük Riga nagyon kedvelt úti célja a svédeknek, hiszen komppal is át lehet menni. Itt az óváros és a szecessziós építészet remekeit emeli ki a lap, árindexe 58.
Prága és a magyar főváros már drágább
Lengyelország fővárosában magasabbnak találták az árakat, mint Gdanskban ami érdekes, hiszen ez utóbbi inkább turistacélpont. Varsó árindexe 60 lett. Ennél is borsosabb árú a másik – inkább turistacsalogató – lengyel város, Krakkó, amely mindig igen népszerű volt a skandinávok körében, bár a listán 63-as indexszel szerepel. A két legdrágábbnak ítélt közép-kelet-európai város Prága – 64- és Budapest – 65 – lett. A lap nem először emeli ki a magyar főváros esetében a gyógyfürdőket, a piacokat, a Parlamentet és Halászbástyát, mint turisztikai vonzerőt.
Aki a közelmúltban Stockholmban járt, nem látott ekkora különbséget a svéd és magyar árak között. Az élelmiszerek nagy része ugyanannyiba kerül, mint itthon, a szállodaszobák és a fürdőbelépők is. Talán csak a luxuséttermek azok, ahol többe kerül egy vacsora, bár a legtöbb magyar fine dining hely lassan vetekszik vele. A lap nem részletezi, hogy milyen költségeket raktak bele ebbe a kosárba.
A cikk ezúttal is felhívja a figyelmet arra, hogy aki ezekbe a városokba utazik, mindig legyen nála készpénz. A külföldi vásárlások több mint fele készpénzzel történik, ezért utazás előtt mindenképpen vásároljon valutát. Arra is utalnak, hogy jobb inkább otthon, azaz Svédországban váltani, mert biztonságosabbnak ítélik a valutaváltó helyeket. No meg, ahogy írják, a külföldi ATM-ek drágák lehetnek.
Mindenütt szerelkezzen fel a turista készpénzzel
Ahogy írják, a listán szereplő városokban készpénzzel mindenhol lehet fizetni – ez furcsa a svédeknek, hiszen alig van olyan hely Svédországban, ahol ne kártyával egyenlítenék ki a számlát. Azért is javasolják, hogy indulás előtt váltsanak még otthon pénzt, mert így nem kell aggódni, hogy a külföldi terminál meghibásodott, a kártya bennragadt. E fizetési mód esetében csökken annak a kockázata, hogy fizetés közben ki legyen téve valaki a kártyás csalásoknak.
Bár egy kalap alá vettük a svédekkel a skandinávokat, tudni kell, hogy Oslo és Koppenhága sok tekintetben drágább, mint Stockholm. Más kérdés, hogy az aktuálpolitikai helyzet a svédek esetében legalább annyira befolyásolja az úti cél megválasztását, és e tekintetben most nem áll igazán jól Magyarország.