2018. június 29. 05:31

Rétvári pechjére a napokban frissült az a statisztika, amire alapozva azt bizonygatta, egyre kisebb terhet jelentenek a magyar háztartásoknak a lakhatással összefüggő kiadások.

Június 17-én Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek nyilatkozott és egy friss(en megtalált, közel egyéves) statisztikára hivatkozva a kormányzati intézkedések eredményeit fényezte. Az államtitkár által említett intézkedések pozitív hatásait nem áll szándékunkban alapjaiban megcáfolni, abban viszont van valami komikus, hogy ugyanaz a statisztika mennyire hamar cáfolt rá Rétvárira.

Az állami hírügynökség az alábbiakat jelentette meg:

"A legfrissebb Eurostat-adatok szerint 2012 óta 15-ről 9 százalék alá csökkent azon magyar háztartások aránya, ahol a lakhatás költségei a teljes bevétel több mint 40 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé megterhelő a háztartások alapvető kiadásainak előteremtése, és egyre nagyobb arányban jut a családokban pénz fogyasztásra, kényelmi kiadásokra (...) A pozitív változás elsősorban a rezsicsökkentésnek, az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek köszönhető."

Fotó: MTI Fotó: MTI

A csökkenés ténye és az vitathatatlan, hogy 2012-ben a teljes népesség körében 14,7 százalék volt azon háztartások aránya, ahol a jövedelem több mint 40 százalékát elvitték a lakhatási kiadások. A Rétvári Bence által említett 9 százalék alatti arány azonban nem nevezhető friss adatnak, hiszen 2016-ra vonatkozott. Bár abban nem kételkedük, hogy június 17-én még ez lehetett az elérhető legfrissebb. Azóta viszont az Eurostat frissítette az adatait és megjelent a Magyarországra vonatkozó 2017-es arány is, ami szerint tavaly nem, hogy egyre kevesebb, hanem hirtelen több háztartásnak jelentettek terhet a lakhatási kiadások. Az arány a teljes népesség körében 8,8 százalékról 10,7-re ugrott.

A növekedés tényénél már csak annak 1,9 százalékpontos mértéke a megdöbbentőbb. Legutóbb ennél nagyobb mértékű emelkedés ugyanis a válság kitörését követően, 2010-ben volt. Akkor 8,9 százalékról 11,3-ra emelkedett az érintett háztartások aránya.

A statisztikát kicsit részletesebben megnézve könnyen következtethetünk arra, hogy a szegényebb, átlag alatti jövedelemmel rendelkezők kerültek a korábbinál még rosszabb helyzetbe.

Míg 2016-ban még "csak" 32,9 százalékuknál vitte el a lakásfenntartás a jövedelem közel felét, addig tavaly már 49,4 százalékuk ilyen nehézségekkel küzdött. Az igazán megdöbbentő pedig az, hogy ilyen sokan 2005 óta egyszer sem voltak érintettek, még a válság utáni időszakban sem volt ennyire nehéz a helyzetük.

Igaz, ebben a tavalyi megugrásban az elszálló albérletáraknak is köze lehetett.

Ezzel párhuzamosan az átlag feletti jövedelemmel rendelkező háztartásoknak változatlanul a 4,7 százaléka érintett, ami 2005 óta az egyik legalacsonyabb arány. Ennél kisebb érintettséget a körükben csak 2015-ben mutatott ki az Eurostat.