Korábban számos szakértő értekezett arról, hogy a magyarországi akkumulátorgyártás erőltetett felfuttatása nem jó ötlet, hiszen a gyártáshoz kapcsoló állami költségek gigantikus mértékűek. Csak egy évre vetítve például – 2023. február eleje és 2024 januárja között – több mint 600 milliárd forintos állami támogatást hagytak jóvá, amit tetéztek a gyáraknak ígért infrastrukturális költségek, így a G7 korábbi összesítése szerint ebben az időszakban 1050 milliárd forint állami támogatást lehet összeszámolni, amit az akkumulátorgyártó és elektromos járműgyártó cégek miatt kellett kifizetni. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy Varga Mihály 2024 februárjában arról beszélt, hogy a 13. havi nyugdíj 500 milliárd forintba került a költségvetésnek. Az akkumulátorgyártók miatti állami költségekből tehát 14. és 15. havi nyugdíjat is lehetett volna tavaly fizetni.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Hogy mennyire tévút volt egyébként ilyen célokra ekkora összegeket fordítani arról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megemlékezett a decemberben publikált Termelékenységi jelentésében. Ebben azt írták, hogy többek között azért is tartják tévedésnek a járműipar és az akkumulátorgyártás ilyen mértékű támogatását, mert ezek az iparágak a legalacsonyabb hozzáadott értékkel rendelkező ágazatok.
Szerintük jobban hozzájárult volna a magyar gazdaság modernizációjához, ha az összeget vagy annak legalább egy részét olyan ágazatok fejlesztésére fordították volna, ahol magas a hazai hozzáadott érték a termelésben.
Szijjártó Péter rendületlenül szállította a gyárakat, csak épp a kereslet fogyott el
Tavaly ugyan a viharfelhők már elkezdtek a szektor felett gyülekezni, de így is számos új beruházás került bejelentésre, és ezek mindegyike részesült állami támogatásba. Tehát további százmilliárdok mentek ilyen célokra. Pedig, ha csak saját előrejelzéseit veszi alapul a kormány, amelyet a később beszántott Technológiai és Ipari Minisztérium 2022-ben készített, akkor abból is kiderült, hogy bő fél évvel a számok publikálása után ugyanis már egyértelmű volt, hogy prognózis nagyon erősen alábecsülte a várható kapacitásokat. A bejelentett beruházások és Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter által felvázolt trendek alapján ugyanis az rajzolódott ki, hogy 2028-ra akár 250-300 gigawattóra kapacitással is működhetnek majd a magyarországi akkumulátorgyártó üzemek. Ez évente 4-5 millió gépjármű akkumulátor igényét fedné le, miközben tavaly a teljes uniós új autópiac 10,6 millió járművet jelentett, amelyből 1,44 millió volt elektromos autó. Ezt a problémát, vagyis a keresletet jócskán meghaladó kapacitások kiépülését a szintént a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár felvetette Szijjártó Péter miniszternek egy tavaly készült interjúban, ám a tárcavezető ezt akkor azzal ütötte el, hogy
ha van az elektromos autók vásárlásra állami támogatás, akkor erősebben növekszik a kereslet. Ha nincs ilyen program, akkor nem nő annyira.
Sajnos a tavalyi év azonban rácáfolt Szijjártó Péterre, ami valamilyen szinten megkérdőjelezi, hogy a magyar iparstratégia, benne az akkumulátorgyártás felfuttatásával mennyire lehet sikeres. Kiderült ugyanis, hogy Németországban a 2023 végén kifutó viszonylag nagyvonalú támogatás után a „nem nő annyira” feltételezés ultraoptimista volt, a legnagyobb piacnak európai számító országban ugyanis totálisan összecsuklott a kereslet. Volt olyan hónap tavaly, amikor az egy évvel korábbi értékhez képest 60 százalékos volt a visszaesés. A később induló kisebb támogatások révén az összkép végül is kevésbé lett tragikus, ám fókuszba helyezte a magyar ipar sebezhetőségét.
Siralmasan alakult az ipar
Ezt bizonyította akár a magyar GDP, amely ugyan minimális növekedést fel tudott mutatni, ám a gazdaság korábbi zászlóshajója, az ipar siralmas számokat produkált. Tavaly decemberben az ipari termelés volumene 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ráadásul ez nem egy egyszeri kisiklás volt, hiszen az adatokból kiderült, hogy 2024-ben az ipari termelés volumene 4 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbit, így immár a második egymást követő évben zsugorodott a teljesítmény. Mindez igen súlyos helyzetet mutat, hiszen arra, hogy két egymást követő évben essen vissza az ipari termelés a rendszerváltást követő mélyrepülés idején volt csak példa.
Az ipar gyenge teljesítménye mögött a jármű- és a villamos berendezés (amely az akkumulátorgyártást is magába foglalja) ágazat mélyrepülése áll. A hangzatos ígéretek ellenére az akkumulátorgyártás már 2023 végén botladozni kezdett, a 24-es év pedig totális kudarc volt. Ebben a folyamatban a tavaly decemberi adat volt a legelkeserítőbb, amikor éves bázison 50 százalékot meghaladó volt a visszaesés mértéke. Emiatt az ágazat (villamos berendezés gyártása) teljesítménye még a 2020 decemberi volument is alulmúlta. Mindezt úgy, hogy azóta a kormány számolatlanul tolta a pénzt a beruházásokba.
Innen már csak felfele vezet az út?
Mondhatnánk, hogy ilyen mélypontot követően nincs már lentebb, amit az MNB prognózisa is alátámaszt. A jegybank év végén megjelent legutóbbi Inflációs jelentésében ugyanis kitért az idén (és jövőre) beinduló új nagyberuházások gazdasági hatására. Szerintük ugyanis a hazai ipari fordulatot egyedi tényezők is támogatják: egyes hazai gépjármű- és akkumulátorgyártó vállalatok nagyberuházásai befejeződnek, és a vállalatok 2025 során megkezdhetik a termelést. Az autóipari beruházások közül a 2018-ban bejelentett debreceni BMW és a 2023-ban bejelentett szegedi BYD gyár, míg az akkumulátoripar területén a 2022-ben bejelentett debreceni CATL gyár kezdheti meg működését. A jegybank prognózisa szerint a három gyár 2025-ben 0,6, 2026-ban pedig 0,8 százalékponttal emelheti a GDP növekedési ütemét a közvetett hatásokat is figyelembe véve. Ugyanakkor, ahogy a gyárak termelése fokozatosan eléri a tervezett kapacitást, úgy a GDP növekedését befolyásoló hatásuk is egyre csökken 2026 után.
Így nagy valószínűséggel a decemberi siralmas ipari adatokat követően idén némi javulás jöhet. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy meddig futhat fel a termelés, jelen állás szerint pedig erősen kérdéses, hogy a magyar kormány stratégiája végül sikert hozna. Ebben szerepe lehet az Orbán Viktor által favorizált amerikai elnöknek, Donald Trumpnak is, aki már beiktatását követően hátat fordított a zöld céloknak, többek között kiléptette az Egyesült Államokat a karbonkibocsátás visszafogását célzó Párizsi Egyezményből, és feloldott olyan korlátozásokat, amely a szénhidrogének bányászatát korlátozta. Ezzel párhuzamosan megszüntetett olyan szövetségi támogatásokat is, amelyek például az elektromos autózás elterjedését szolgálták.
A szakértők szerint Donald Trump ezzel pedig kényszerhelyzetbe hozza az Európai Uniót, amelynek egy ideje komoly versenyképességi problémája van az USA-val és Kínával szemben. Az amerikai lépések miatt ugyanis az EU könnyen lehet, hogy kénytelen lesz maga lazítani a környezetvédelmi előírásokon és célokon. Ez pedig azzal is járhat, hogy az elektromos autózás sokkal lassabban fog terjedni, vagyis a magyarországi gyárak termékeire – legyen az elektormos autó vagy akkumulátor – az előzetesen jelzettnél sokkal kisebb igény lesz. Talán nem kell magyarázni, hogy ez azzal járhat, hogy az Orbán-kormány által támogatásra kiszórt őrült összegek egy jelentős része kárba veszik.
