A második elnöki ciklusának nyitányán Donald Trump igen aktívan kezdett, több olyan intézkedést is hozott, amelyeknek komoly gazdasági következményei lesznek. A beiktatási beszédében az elnök bejelentette, hogy nemzeti energiavészhelyzetet hirdet, ami része annak az átfogó programnak, amelynek célja a fosszilis tüzelőanyag-termelés növelése. Ezzel egyidejűleg azt is jelezte, hogy a Joe Biden fémjelezte New Green Deal számos intézkedését felülvizsgálják, többek között azt a nem kötelező célt is, mely azt szerette volna elérni, az Egyesült Államokban 2030-ra az értékesített új gépkocsik legalább fele elektromos autó legyen. Ennek folyományaként a Trump által csak hoaxnak tartott globális felmelegedés megakadályozását hivatott nemzetközi egyezményből, a párizsi klímaegyezményből is kilépteti az USA-t, igaz, ezt az első elnöksége alatt egyszer már megtette. (A párizsi megállapodás mérföldkőnek számító nemzetközi szerződés, amely a globális hőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fokra kívánja korlátozni.)
„Az inflációs válságot a hatalmas túlköltekezés és az energiaárak emelkedése okozta, ezért a mai napon országos energiavészhelyzetet is hirdetek. Fúrni fogunk, bébi, fúrni (Drill, baby, drill)” – mondta Trump beiktatási beszédében. A most beiktatott elnök az elmúlt években felszökő infláció egyik forrásának az energiaárak megugrását tartja, ennek szellemében nemcsak a fosszilis energiahordozók kitermelését segítik a szabályok lebontásával, de a zöldenergia támogatása is változni fog.
Mint a beiktatás után kiderült, a nemzeti energiavészhelyzet bevezetésével „különböző hatóságokat mentesíteni fognak” a több természeti erőforrás kiaknázásának érdekében – mondta újságíróknak a Fehér Ház egyik tisztviselője, de nem árult el konkrétumot arról, hogy Trump mely hatóságokat fogja használni. Az elnök megígérte, hogy kormányának első évében felére csökkenti az energiaköltségeket.
Az amerikai infláció (százalékban)
Fotó: Tradingeconomics
Ugyanakkor az infláció letörésén túl is van az energiaáraknak és az energiahordozók kitermelésének gazdasági és politikai célja. Ebből a szempontból is üzenetértékű volt, hogy az amerikai technológiai óriáscégek vezetői (Mark Zuckerbeg – Meta/Facebook, Jeff Bezos – Amazon, Sundar Pichai – Alphabet/Google, és Elon Musk) kiemelt helyet kaptak a beiktatási ceremónián. A nemzeti energiavészhelyzet azért is kulcsfontosságú, mert az Egyesült Államok mesterségesintelligencia-versenyben áll Kínával, és az új adminisztráció szerint az USA-nak az energiaelőállítására való képessége döntő fontosságú, hogy a technológia globális éllovasa maradhasson az ország. Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia energiaigénye egyébként már a fókuszba került, amikor több nagy techcég kötött atomenergetikai megállapodást.
Ez derült ki a Drill, baby, drill tervről
Az elnök hétfőn arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb kőolaj- és földgázkészlettel, és ezt használni is fogja. Ennek révén leverik az energiaárakat és feltöltik a stratégiai készleteket. Amerikai energiát fogunk exportálni az egész világba – szögezte le Donald Trump. Ha az árakat globálisan sikerülne csökkenteni, annak várhatóan a világszerte pozitív gazdasági következményei lennének. Magyarország például, amely jelentős mennyiségű energiahordozót importál, kifejezetten jól járna ezzel. Hiszen a jellemzően energiaintenzív ipar versenyképessége javulna és növekedne a GDP. A probléma az, hogy a kitermelési szabályok módosítása inkább elvi jelentőségű, egyelőre nem garantált, hogy ennek révén a bányászat volumene is bővül, ahogy az árak csökkenésére sincs garancia. Azt is nehéz felmérni, hogy a fosszilis energiahordozók esetleges növekvő használatának milyen externális költsége lesz. Sokan ugyan vitatják a globális felmelegedést, az viszont tényekkel alátámasztható, hogy az időjárás változása miatt a mezőgazdasági termelés sokkal hektikusabb lett, ahogy emiatt megnövekedett az energiahasználat is.
Azt a szakértők előzetesen valószínűsítették, hogy Trump visszavonja Joe Bidennek az amerikai tengerparti területek védelmét célzó azon intézkedését, amely korlátozta ezeken a területeken az olaj- és gáztermelést. Nem vall az új elnök részéről transzparens politikára, hogy a szélenergiával egyébként régóta harcban álló Trump (aki szerint a szélerőművek zaja rákot okoz, miközben túl sok füstöt termelnek), az ilyen tengeri erőműveket éppen az állatvilág védelmében tiltaná be.
A tengeri és a partmenti kitermelés mellett az Északi-sarkvidék környékén is zöld jelzést kaphat a bányászat, ahol eddig környezetvédelmi okok miatt voltak korlátozások. Hétfőn este a CNBC arról számolt be egy fehér házi tisztviselőre hivatkozva, hogy Trump egy végrehajtási rendelet aláírására is készül, amely kifejezetten Alaszka energiatermelésének felszabadítására irányul.
„Alaszka kulcsfontosságú nemzetbiztonságunk szempontjából, tekintettel geostratégiai fekvésére, és döntő fontosságú hely, ahonnan LNG-t exportálhatunk nemcsak az Egyesült Államok más részeibe, hanem szövetségeseinkhez az ázsiai csendes-óceáni térségben” – mondta a tisztviselő.
Az Egyesült Államok évek óta a világ legnagyobb kőolajtermelője, megelőzve Szaúd-Arábiát és Oroszországot. A szabályok lazítása minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a kitermelés növekedjen. Ugyanakkor az energetikai vállalatok szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy az olaj- és gáztermelés volumene a piaci folyamatok eredménye. Vagyis a szabályok liberalizálása elvben ugyan segítség, ám ez önmagában nem növeli a kitermelést, ahhoz keresletre is szükség van.
Kevésbé ismert paradoxon, hogy a zöld átmenet mellett kiálló Joe Biden alatt az olajtermelés magasabb szintre jutott, mint előtte, Trump alatt.
Mike Wirth, a Chevron vezérigazgatója nem véletlen nyilatkozott úgy a CNBC-nek, hogy ugyan még mindig van tér a növekedésre, ám olyan ütemű bővülés, amilyet az elmúlt években tapasztaltunk, aligha várható. Már csak azért sem, mert a kitermelést érdemben növelő palakészletek kiaknázása a Biden-kormányzat alatt sem ütközött korlátozásokba. Ugyanakkor a szakértők szerint a Mexikói-öbölben például vannak olyan területek, amelyek a szövetségi engedélyeztetés miatt korábban nem lettek feltárva. Ahogy nagy valószínűséggel Alaszkában is számos olaj- és gázmezőt fognak feltárni.
A nagy kérdés inkább az lesz, hogy Trump rá tudja-e venni, vagy akár kényszeríteni a világot, hogy az amerikai olajat és gázt vegyük meg. Ebben természetesen vannak eszközei, hiszen az USA-val szemben érdemi kereskedelemi többletet felhalmozó országokra gyakorolhat nyomást annak érdekében, hogy az energiahordozók vásárlásával közeledjenek az egyensúlyhoz. Ilyen szándéka már az első elnöki ciklusában is volt, és az elmúlt hetekben elsősorban az Európai Uniónak címzett fenyegetésekben mondta azt, hogy ha el akarják kerülni a vámok emelését, akkor vegyenek több olajat és LNG-gázt az USA-tól.
A piacteremtés egy másik módja, ha az Oroszország elleni energetikai szankciókat vasfegyelemmel betartatja az elnök, esetleg még fokozza is. Moszkva számára ez persze óriási érvágás lenne, hiszen az orosz költségvetés harmadát adják a gáz- és olajcégektől származó jövedelmek, így a háború költségeit is jórészt ebből finanszírozzák. Ha az energiaexportjukat az amerikai intézkedések megakadályoznák, vagy érdemben csökkentenék, az Vlagyimir Putyin számára is nehézséget okozna.
Ezzel Pedig Donald Trump akár két legyet is üthetne egy csapásra. Hiszen miközben az amerikai gáz- és olajcégek számára piacot teremtene, az oroszokat kényszerpályára állítaná, amely révén sokkal könnyebb lenne olyan békefeltételeket kikényszeríteni, amely az ukránok támogatását is bírja, és persze hosszútávon is fenntartható.
Ezek lehetnek a vészhelyzeti intézkedés mellékhatásai
Magyarországon hosszú évek óta permanensen vészhelyzet van, ami jogi szempontból megkönnyíti a kormányzást, hiszen számos intézkedést lehet elfogadni a Parlament nélkül. Ami még akkor is előnyt jelenthet, ha a Fidesz kétharmados többsége révén gyakorlatilag minden elképzelését keresztül tudja vinni.
Egyes amerikai elemzők szerint Donald Trumpot is motiválhatják hasonló elképzelések, és a vészhelyzeti állapotot kihasználva szélesítheti a jogkörét. Glenn Schwartz, a Rapidan Energy tanácsadó cég energiapolitikai igazgatója szerint ugyan az elnök ilyen intézkedéseivel szemben egyes bíróságok felléphetnek, ám a mostani helyzetben aligha lesznek, akik a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva hozott szabályokat megtámadnák.
