Az MTI-hez szerdán elküldött összefoglaló szerint az EU teljes gázfogyasztásának 36 százaléka származik orosz forrásból. Az orosz gáz részesedése az áramtermelésből ennél kisebb, az EU átlagában mintegy 10 százalék, de ezen belül nagyok a régiós különbségek. A direkt áramtermelés mellett a gáztüzelésű erőművekből származó hőfogyasztást is figyelembe véve Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban az orosz gáz részesedése 33, 26, illetve 24 százalék.
A közelgő tavaszi felmelegedés csökkenti a kitettséget, de a következő télre az orosz gáz pótlása már nagyon nehézkes lenne – áll az elemzésben. Mint írják, az orosz gázszállítás leállása esetén a többletimport lehetőségei más forrásból korlátozottak, láthatóan nem maradna más megoldás, mint csökkenteni az EU gázfelhasználását az áramtermelésben.
Áremelkedés kontra fogyasztás
A lehetséges lépések közé sorolták, hogy az EU összes vegyes tüzelésű erőműve nem gázból állít elő áramot, csúcsra lehet járatni a nem gázzal működő és ma a megújuló energiatermelés kiegyenlítésére használt erőműveket, üzembe lehet helyezni a termelésből kivont szénerőműveket, és a nemrég leállított atomerőművek is csatasorba állíthatók. Az elemzés szerint az orosz gázimport leállítása mindezek mellett is vészhelyzetet eredményezne, annak megfelelő intézkedésekkel.
Az árak emelkedése önmagában is csökkenti fogyasztást, de egy ilyen helyzet megkövetelheti a nem piaci alapú, az adminisztratív intézkedések, korlátozások életbe léptetését is annak érdekében, hogy a védett fogyasztókat, a lakosságot és a kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat megkíméljék a sokkhatásoktól – jelzik az elemzésben.
Az anyag szerint Európának ambiciózus és összehangolt cselekvési tervre van szüksége ahhoz, hogy az orosz gázimport kiesése esetén is megteremtse az energiabiztonságot a következő télre. Középtávon az energiahiány a megújuló energiából pótolható a legésszerűbben – olvasható az összefoglalóban.
