Egy éve még az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarországon volt a legmagasabb az éves infláció, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által idén januárra kimutatott 2,1 százalékos éves inflációnk viszont már csak a tizenkettedik legmagasabb (Németországéval azonos!) – derül ki a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk legfrissebb Privátbankár Inflációs Körképéből. De Európa egészét tekintve is csak két hellyel állunk hátrébb (az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein beelőzött), ráadásul arányaiban sokkal jobban, mint tavaly, lévén, hogy a mezőny 41 tagú (Málta mellett Bosznia-Hercegovina és a Feröer-szigetek hivatalos idei első havi inflációs rátája nem ismert még).
Ilyen előkelő pozícióban a Privátbankár Európai Inflációs Körkép közel három és fél évvel ezelőtti, 2022. szeptemberi indulása óta nem állt Magyarország.
Az általános inflációk alapján elfoglalt helyezésünk feletti örömünket az sem ronthatja el, hogy az Európai Bizottság statisztikai hivatala által ma délelőtt publikálandó rangsorában valószínűleg néhány pozícióval hátrébb helyezkedünk majd el. A KSH által közölt 2,3 százalékos januári éves harmonizált fogyasztóiár-indexünk ugyanis a bolgárral holtversenyben a tizenötödik a huszonhétből.
Az általános inflációs környezet kedvezőbbre fordulását tükrözi az is, hogy az áremelkedés fő monetáris ellenszerének tartott kamatemeléssel az utóbbi egy hónapban egyik jegybank sem élt. Ellenben öten is csökkentettek, köztük éppen kedden – tizenhat havi szünet után – a Magyar Nemzeti Bank. Mivel az infláció ennél jobban csökkent, az így kialakult hazai visszatekintő reálhozam nőtt, ami a negyedik legmagasabb Európában.
