A hét közepén már röviden ismertettük, hogy milyen általános szigorító lépéseket tervez a kormány egyes alapvető építőanyagok ellátásbiztonsága érdekében. A parlament elé került módosító javaslatban vannak új részletek is, amik még inkább azt jelzik, hogy a kormány erős piacbefolyásoló tényező akar lenni az állami szabályozáson keresztül.
Kiderült, hogy az úgynevezett "piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot" akkor áll fenn, ha a KSH építőalapanyag-ipari árindexének havi értéke - 12 hónapon belül legalább két alkalommal - az előző év azonos időszakához mérten legalább 5 százalékos növekedését mutat. Ekkor a hatóság elnöke közbeléphet és akár egy évre is jegelheti ezt az állapotot, és ha tartós ez a drágulás (vagyis több hónapon keresztül tart), akkor további egy évig is kitolhatja ezt az állapotot.
Idén több fontos alapanyagnál nem kettő, hanem akár 5-6 hónapban is elérte, sok esetben jelentősen meg is haladta az árindex az előző év végit. (azért ezt közüljük és nem a megelőző év azonos időszakához mértet, mert ilyen részletességgel nem áll rendelkezésre adat- a szerk.) A KSH ipari értékesítési árindex-táblázata szerint a vas-és acéltermékeknél 110 százalékról - folyamatosan emelkedve - 175 százalékra ment fel az érték januártól októberig. Az aluminimum termékeknél 99,5 százalékról 144 százalékra hízott az érték az idei 10. hónap végére.
A bányászati szolgáltatásoknál még nagyobb volt az emelkedés: az első negyedév végén mért 107 százalék után októberre már 175 százalékot rögzítettek. A kerámia-és agyag építőipari termékeknél az év második felében minden hónapban 110 százalék körül volt az index 2020 december végéhez képest. Ugyanakkor a cementnél egyetlen hónapban, szeptemberben lépte át kissé a jelzett 105 százalékos határt, bár legtöbbször közel volt hozzá. Ezekből a számokból tehát kitűnően látszik, hogy miért lépett közbe a kormány, illetve miért akar rövid pórázt az ágazatra.
A bányatelkekkel kapcsolatban azt javasolják, hogy az összes olyan telekre vonatkozzon a minimálisan előírt kitermelés, amelynél a kitermelhető ásványvagyon eléri az öt millió köbmétert. Bevezetnének egy kiegészítő bányajáradékot is, ezt azoknak a cégeknek kellene kifizetni, amelyek bányájának a forgalma a különleges állapot bevezetése előtti második adóévben meghaladja az évi 3 milliárd forintot és a hatósági egységárnál drágábban értékesítik a terméküket. Ennek a járadéknak a mértéke az egységáron felüli érték 90 százaléka lenne.
További szigorításként értelmezhető az is, hogy egy adott bánya legfeljebb 48 hónapig lehet zárva. Ha ezt meghaladóan nem folyik kitermelés, akkor a bányát bezáratják, tájrendezést rendelnek el és a bányajog arra az adott bányatelekre megszűnik. Ez az intézkedés vélhetően azért került be a módosító javaslatba, mert előfordulhattak olyan esetek, hogy egyes bányavállalkozások - részben kapacitáshiányra hivatkozva - tudatosan késleltették a kitermelés megkezdését vagy folytatását. A gyanú szerint nyilvánvalóan azért, hogy a mesterséges hiánnyal feltolják az árakat. Ezt a gyanút hivatalosan nem igazolta a kormány, de különféle fórumokon gyakran utalt rá egy-egy képviselője vagy valamelyik állami ellenőrző szerv.
A javaslat szerint az állam már a bányászati kitermelés előkészületeire is ráhatással akar lenni. Az eddigi gyakorlat szerint az úgynevezett előkutatási igényt be kellett jelenteni és ezt - bizonyos feltételek megléte esetén - általában gyorsan jóváhagyta a bányafelügyelet. Most azzal egészítenék ki a felügyelet jogait, hogy igazolni kell majd a vállalkozásnak, hogy van-e úgynevezett igénybevételi jogosultsága az adott bányatelekre. Ezt szerződéssel vagy ügyvédi, közjegyzői ellenjegyzéssel is megteheti. Ha ez az igazolás megvan, akkor nem húzhatja sokáig az előkutatást, legfeljebb másfél évig, majd ha úgy dönt, hogy belevág a kitermelésbe, akkor azt haladéktalanul meg kell kezdenie. Értelemszerűen ezzel is az árfelhajtó szándékot akarják semlegesíteni.
"Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven, építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében két éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves határidő meghosszabbítható." - toldották meg.
A bányajog átruházásánál előírják, hogy vagy egyezkedni kell az állammal vagy ha nem jön létre megállapodás, akkor az állam átvállalhatja a bányajog átvevőjének a jogait és kötelezettségeit. Az állami szervnek 35 napja lesz arra, hogy nyilatkozzon az egyezségről vagy az átvállalásról, s amíg ez nem teszi meg, addig felfüggesztik az eljárást.
Érdekes továbbá az a rész is, amiből kiviláglik, hogy a bányafelügyelet nem egyszerűen csak kiadja az engedélyt és ellenőrzi, hogy a hivatalos feltételek megvannak-e a bányaengedélyhez. Megvizsgálja a jogszerző műszaki és pénzügyi alkalmasságát. Továbbá azt is megnézi, hogy ha előzőleg végzett már bányászati tevékenységet az adott bányavállakozás, akkor milyen hatékonysággal és felelősséggel végezte. Vagyis - ezt már mi tesszük hozzá - visszaélt-e bármilyen módon a jogaival, például a fent említett időhúzó taktikát alkalmazva.
