Az elfogadott változtatás új intézményként a jogszabályba építi a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot. Az állam ennek fennállása esetén avatkozhat be az építőipar nyers- és alapanyagkitermelési folyamataiba, szabályozott keretek között. A javaslat indoklása szerint ilyen, nemzetgazdaságot veszélyeztető helyzet alakult ki például a koronavírus-világjárvány alatt is - írta a távirati iroda.
Az intézkedést a piaci árak jelentős változása alapozhatja meg, a változtatás értelmében pedig már az 5 százalékos árnövekedés is maga után vonhatja a piacfelügyeleti intézkedést.
A piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot legfeljebb egy évig tartható fenn. Annak keretében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke bizonyos méretű bányák esetében rendeletben határozhatja meg például a kitermelt mennyiséget.
A módosítás ezen állapot megléte esetére bevezeti a kiegészítő bányajáradék intézményét is. Ezt a korábban évi 3 milliárd forintot meghaladó árbevételt elérő bányák után kell majd fizetni, ha a nyersanyag értékesítési ára meghaladja a hatóság elnöke által rendeletben meghatározott egységárat.
A kiegészítő bányajáradék mértéke az egységárhoz képesti többletbevétel 90 százaléka. A bányászati törvényben ezentúl külön érvényesítendő szempontként jelenik meg a műszaki üzemi terveknél a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségletének kielégítése.Egy másik elfogadott módosítás értelmében a világörökségi területen található bányatelkeken a kitermelés feltételeit a bányafelügyeleti hatóság határozza meg.
Az elmúlt hónapokban a kormány különféle és rendszeres ellenőrző akciókat indított az építőipari anyagellátás javítását célozva. Exportkorlátozást is bevezetett, de sem a razziák, sem a GVH vizsgálódásai nem hoztak eredményt. Az anyagok ára folyamatosan növekszik és az egyik szakszövetség minapi előrejelzése szerint januárban további 10-20 százalékos drágulás lesz.
