A Fidesz-KDNP hó eleji választási győzelme után nem sokkal jelentette be Orbán Viktor, hogy demográfiai központú kormányzási ciklus következik, amit a miniszterelnök később még azzal húzott alá, hogy Kossuth rádiós interjújában azt mondta, megállapodást akar kötni a magyar nőkkel, hogy megfordítsák a népességfogyást. Ez a célkitűzés persze nem új, hiszen egy intézkedéscsomag bejelentésével már tavaly a Családok Évének nevezte el 2018-at a kormány, sőt, Lázár János egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy 2060-ig szóló demográfiai programot készít elő a kormány. Hogy ennek mi a koncepciója, azt eddig csak találgatni lehetett, a Hvg azonban hozzájutott egy belsős munkaanyaghoz, mely már konkrétan megnevez bizonyos lépéseket.
A szöveg először is a várható magyarországi élettartam felől közelít a szüléshez, mert önkritikusan elismeri, hogy
„mind a megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzhető, mint az időben igénybe vett egészségügy ellátás segítségével elkerülhető halálozások tekintetében az unió sereghajtói között állunk, és hat év alatt sem tudtuk ledolgozni nagy fokú lemaradásunkat”.
Márpedig a gyermekvállalási kedv meghozatalához elengedhetetlen a lakosság egészségi állapotának javítása és a várható élettartam növelése. A javulás érdekében népegészségügyi prevenciós és szűrőprogramok indítását, további intézményfejlesztéseket és eszközbeszerzéseket sürget az anyag.
Ami konkrétan a szülést illeti, a következő pontokat szorgalmazza a jelentés:
- javítani kell a várandósság és a szülés körülményeit, mert a pozitív élmények később ösztönözhetik a további gyerekvállalást,
- szélesebb körben kell elterjeszteni a távmunkát, illetve a rugalmas és részmunkaidőt
- közel duplázni kell a bölcsődei kapacitásokat (a jelenlegi 50 ezer férőhelyből 90 ezret kell csinálni)
- a munkáltatók részéről meg kell oldani az anyagi ösztönzést,
- emellett pedig munkajogi változtatások is szükségesek.
A koncepció e téren is önkritikusan ismeri el, hogy van hová fejlődni: a 6 év alatti gyereket nevelése mellett részmunkaidőben dolgozó nők aránya Magyarországon mindössze 10,2% volt 2016-ban, miközben az unió átlaga ennek közel a négyszerese, 39,1 százalék, Hollandiában 83,3, Ausztriában 68,9 százalék. Az otthonról végzett munkát tekintve sem sokkal jobb a helyzet: itthon a 6 éves gyereket nevelő anyák 7 százaléka dolgozik ilyen formában, szemben az EU 16 százalékos átlagával, vagy skandináv országokkal, ahol ez 26-41 százalék.
Az anyag külön kitér a legtermékenyebb, 25-35 éves korosztályra. Hogy az ő gyermekvállalási kedvüket erősítsék, a diák-, illetve lakáshitel-tartozások elengedésének már bevezetett intézkedésein túl is további anyagi segítséget kell nekik nyújtani.
A jelentés kiemeli még
- az apák szerepének fokozottabb elismerését,
- a főállású anyaság jelenleginél nagyobb anyagi elismerését,
- és a családbarát szemléletmódot erősítő pozitív kommunikációt is.
Végül kitérnek a határon túli magyarokra is, a nekik járó juttatások, kedvezmények és támogatások körének szélesítésén túl egy úgynevezett köldökzsinórprogram kidolgozását is javasolják, de hogy ez mi lenne, azt a dokumentum nem részletezi. Viszont az abban leírt elképzelés szerint összeállítani úgy kell, hogy
„külföldön élő nemzettársaink érezhessék az állam figyelmét és támogató hozzáállását, hogy ezáltal adott esetben szívesebben dönthessenek a végleges hazatelepülés mellett”.
