Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 2,9 százalék után. Októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Legutóbb júniusban volt 3,4 százalékos a fogyasztói árak éves emelkedésének üteme.
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben, a dohányáruké átlagosan 12,1 százalékkal, az élelmiszereké 5,5 százalékkal nőtt.
A dohányáruknál és a szeszes italoknál a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó emelkedése okozta a jelentősebb drágulást - mondta az adatok ismertetésekor Quittner Péter, a KSH osztályvezetője.
Az év első tizenegy hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg tavaly 2,8 százalékos volt az éves infláció.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4,0 százalékos volt novemberben, ugyanannyi, mint az előző hónapban.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: „A 3,4 százalékos novemberi infláció megfelel a várakozásoknak. Az infláció gyorsulása elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatással magyarázható, tavaly októberben ugyanis jelentősen esett az olaj ára, így az üzemanyagok is olcsóbbak lettek. Tavaly novemberben közel 5 százalékkal csökkent az üzemanyagok átlagára az előző hónaphoz képest.” Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentősen emelkedett.
A szakember hozzátette: a harmadik negyedéves GDP-növekedésben főszerepet játszó piaci szolgáltatások éves adószűrt inflációja most novemberben lényegében stagnált, míg 2018 és 2017 novemberében csökkent. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a piaci szolgáltatások adószűrt éves inflációja a 2008-as csúcs közelében tartózkodik. „A piaci szolgáltatásoknál látható drágulás egyrészt a jelentős kereslettel magyarázható. Másrészt azzal, hogy a szolgáltatóknak meg kellett emelnie a fizetéseket, az ebből adódó költségnövekedést pedig érvényesítették az áraikban” – fogalmazott Németh Dávid.
A novemberi adatokból az is kiderül, hogy többek között a belföldi üdülések is felfelé húzták az inflációt. Németh Dávid közölte: „Tavaly a nyári boom utáni - szeptembertől november végéig tartó - három hónapos időszakban a beutaló nélküli belföldi üdülések ára átlagosan egy-egy hónapban 2,2 százalékkal csökkent, míg az idén csak 1,8 százalékos volt a havi átlagos árcsökkenés ebben az időszakban”.
A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján idén az éves átlagos infláció 3,4 százalék körül lehet, 2020-ban pedig 3,5 százalékos drágulás várható.
