10p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Egy január végi kormánydöntés szerint megint milliárdokat kap a Váli-völgy, a miniszterelnök szűkebb hazája. Beleillik ez abba, hogy ez a vidék egyenesvonalú felívelést mutat az elmúlt 10 évben. Közpénzből, uniós és magánforrásokból több infrastrukturális fejlesztés is indult az itteni 6-7 településen, köztük Felcsúton. Egy néhány éve írt és a völgy jövőjéről szóló tanulmány ökoturisztikai paradicsomot vizionált. Erre még várni kell, de a közpénzcsapok már megnyíltak, akár erre is fordíthatják a belőlük jövő milliárdokat. Sorozatunkban szigorúan a gazdasági fejlődésre összpontosítunk.

1. rész: Kitüntetett kormányzati figyelem

Érdekes hírt repített világgá 2010 júniusában a budapesti Naphegyen tanyázó MTI. Azt, hogy 2009-ben Felcsút volt a leggazdagabb hazai település az egy főre jutó havi átlagjövedelem alapján. Nem akárhonnan, hanem a 336. helyről pattant az élre. Persze, 2009-ben még nem Orbán Viktornak hívták a kormányfőt. De egy évvel később már igen, s ez közvetve garancia volt arra, hogy Felcsút és vidéke tartósan kiemelkedjen, de legalábbis meginduljon felfelé.

A Váli-völgy egyik gyöngyszeme (fotó: Mester Nándor)
A Váli-völgy egyik gyöngyszeme (fotó: Mester Nándor)

Akkoriban, tehát a 10-es évek legelején igyekeztek megfogalmazni a Váli-völgy, benne a kormányfő gyermekkorának otthont adó falu jövőjét. Minden szakanyag azt hangsúlyozta, hogy vétek lenne nem kihasználni a lokációból fakadó lehetőségeket. És tényleg. Az ország két legfontosabb turisztikai célterületét (Budapest, Balaton) összekötő Velencei-tó és a közeli Váli-völgy térségének idegenforgalmi potenciálja egyre jobban emelkedik.

Felcsút a középpontban

A KSH szerint a 416 ezer fős Fejér megyéhez tartozó Bicskei járásban 2016 végén 36 ezren laktak, ez a legfrissebb adat. Összesen 15 település tartozik ide, ez a harmadik legnépesebb járás a megyében. Felcsút megközelítőleg a járás mértani középpontjában található. Szervezetileg is viszi a prímet, ugyanis itt működik a Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal, amit még 2013-ban hoztak létre Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vértesacsa és Csabdi községek részvételével.

Az egyik hangzatos szakanyag szerint 2030-ra az ország legjelentősebb turisztikai tengelyévé válik. Ennek egyelőre kevés nyoma van, de Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 2020 nyarán már azt mondta: a következő évtized erről a térségről fog szólni.

Hogy ez így legyen, arra szervezetileg is felkészült a kormány: még 2012-ben életre hívta a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanácsot (VVVTF), egy évvel később stratégiai tervet készíttetett. A Tanács nem titkolt célja, hogy a kormány kiemelt turisztikai övezetté nyilvánítsa a Velencei-tó tágabb környezetét, vagyis a Váli-völgyet is, s így megnyílhatnak a magyar közforrások is.

Sőt, már nem is kell feltételes módban fogalmazni, hiszen most, 2021 január végén meg is jött az újabb apanázs: bejelentették, hogy a kormány 1,4 milliárd forintot ad arra, hogy megkezdődjön a Vereb-Vál-Gyúró-Etyek közötti új út tervezése, a 21 kilométer hosszú közút tervei jövő nyár végére készülnek el, és várhatóan 2026-ra megépül az útszakasz. Ebből a pénzből jut a Váli-völgyben lévő, műemléki védettségű Ürményi-Dréher kastély felújítására is.

Ennek a bizonyos VVVTF-nek az elnöke kezdetben a mostanra háttérbe szorított L.Simon László parlamenti államtitkár volt, aki az elmúlt évtizedben a Velencei-tónál épített ki erős gazdasági potenciált és persze eminens érdeke volt, hogy a Váli-völgyben is jól menjenek a dolgok. A fő csapás iránya azonban az államtitkár szűkebb hazájánál, a Velencei-tónál volt – legalábbis addig, amig erős befolyása volt a dolgokra. 

A Váli-völgy koronaékszere nem lehet más, mint Felcsút, ahová bővizű patakokban ömlik a közpénz. Ugyancsak kiapadhatatlan forrásnak tűnik a falu volt polgármesterének, Mészáros Lőrincnek a - főleg közbeszerzéseken gyarapított - magánvagyona, ebből is jutott sok-sok millió forint. Jöjjön egy korántsem teljes, de sokat mondó áttekintés az elmúlt évtizedből, szinte kizárólag közszolgálatinak mondott forrásból, ami jelen esetben a távirati iroda korabeli jelentéseit takarja.

Felcsúti mérföldkövek

  • 2010. június. Felcsút volt tavaly a leggazdagabb magyarországi település az egy főre jutó havi jövedelem alapján 171.092 forinttal, míg a 2008. évi átlagjövedelem szerint a település csak a 336. helyen szerepelt. A rangsort készítő CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.
  • 2014. január. Évek óta létezik Bodmér és Felcsút térségében egy 2012 áprilisa óta IV-es kategóriájú, nem nyilvános repülőtér, amelyet Bessenyei Péter műrepülő világbajnok használ. A felcsúti önkormányzat cáfolta, hogy ott saját használatú, közforgalmon kívüli, nem nyilvános le- és felszállópályáját akarna kialakítani.

Az ikonikus Pancho aréna (forrás: MTI)
Az ikonikus Pancho aréna (forrás: MTI)

  • 2014. április.  Megnyílt a mintegy 3,8 milliárd forintból épített Pancho aréna. A stadionban több VIP-páholy van: a Miniszterelnökség, a Duna Aszfalt és a helyi vállalkozók is rendelkeznek ilyen, 14-28 főt befogadni képes helyiséggel.
  • 2014. november. A kormányfő Felcsúton részt vett Flier János vállalkozó marhatelepének avatóján, majd Alcsútdoboz mellett a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán. Beszédében külön gratulált Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek és családjának a telepükhöz.
  • 2015. december. Húsz Fejér megyei település összesen 1,152 milliárd forint kormányzati támogatáshoz jut, ebből Felcsút 40 milliót költhet út-és járdaépítésre.
  • 2016. április. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester lemondott tisztségéről, hogy kizárólag gazdasági érdekeltségeire koncentráljon. Az üzletember közleményében hangsúlyozta, hogy vállalatbirodalma irányítása egész embert kíván. Felcsút adóbevételeinek többségét Mészáros Lőrinc vállalkozásai biztosítják, a község hitelfelvétel nélkül gazdálkodott az elmúlt években.
  • 2016. április. Átadták a 600 millió forintért felépített Váli-völgyi kisvasutat, Felcsúton a felújított állomásépülettel. (A kezdetektől 2020. szeptemberig 23,3 millió forintos veszteséggel működött - a szerk.)
  • 2017. október. Letették a Pannonia Junior Golf Akadémia és Képzési Központ alapkövét az Alcsútdoboz melletti Máriavölgyben. A beruházáshoz a kormány 100 millió forintot biztosított.
  • 2018. október. Felépült a 12,5 milliárd forintba kerülő sportcsarnok és konferenciaközpont a Pancho aréna mellett. A kivitelező a Mészáros család cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. volt.
  • 2020. február. Közel 626 millió forintból fejleszti a Key Telecom Kft. a bicskei járás újgenerációs szélessávú hálózatát. A pályázaton elnyert 563 millió forint segítségével 15 településen, köztük Felcsúton építenek ki optikai hálózatot.
  • 2020. október. A Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte el az új felcsúti általános iskola kivitelezésének jogát, a megbízás nettó 4,5 milliárd forintos. Előzőleg a zrt. tervező cége jutott az intézmény 304 millió forintos tervezési munkájához.
  • 2020. december. Kiderült, hogy az MLSZ 2,39 milliárd forintos TAO-támogatást hagyott jóvá a 2020/21-es idényre a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. 2019-ben a legmagasabb, átlagosan 472,4 millió forint egy bevallóra jutó tőkejövedelmet Felcsút községben vallották be, a településen összesen 30,7 milliárd forintnyi tőkejövedelem keletkezett a NAV adatai szerint.
  • 2021. január. Befejező szakaszához érkezett az új, 5,6 milliárd forintba kerülő sporthotel építése a Pancho aréna mellett. A teljes költséget az MLSZ állja.

Egy pillanatra azért kanyarodjunk vissza a Velencei-tóhoz, ahol partfal rekonstrukció és kerékpárút fejlesztés is történt és új kilátót építettek a Bence hegyen. Majd 2020 szeptemberében a kormány úgy döntött, hogy a Váli-völgytől nem messze lévő tó északi partján épül fel a Kovács Katalin kajak-kenu központ. A Tanácsban még benne lévő L.Simon László nyilvánvalóan erősen lobbizott ezért, mint ahogy a két éve külön miniszteri biztossá kinevezett Tessely Zoltán is. Ezzel végképp kiemelték a szürkeségből a tavat és környékét és egyértelmű lett: a kormányközeli vállalkozók a Balaton megszállása után a kistestvér környékén is arathatnak.

Több völgyi faluban, így Válon is jut pénz óvodafelújításra (fotó: Mester Nándor)
Több völgyi faluban, így Válon is jut pénz óvodafelújításra (fotó: Mester Nándor)

Eközben a Tanács emberei a látványosabb eredményt másik kedvenc helyén, a völgyet is magába foglaló bicskei járás északi-északkeleti végén, Etyeken és környékén érték el. Összesen 3,7 milliárd forintot költhettek el kerékpárútra és turisztikai beruházásokra. Megújult az újhegyi gasztro sétány, a sváb ház, több borászat és egy összekötő út. A közművek felújításába és kiépítésére 654 millió forintot költhettek – derült ki a tanács tájékoztatójából.

Hiába része a tanácsnak a Váli-völgy, az elmúlt években csak szerény turisztikai beruházásra futotta összesen 2-3 milliárd forint értékben, köztük volt egy Felcsút mellett elhaladó kerékpárút. Ami késik, nem múlik. A völgy adottságai sokféle turisztikai hasznosításra adnak módot. Ha lesz rá lehetősége a kegyelteknek, biztos nem hagyják ki ezeket.

Újjá varázsolták ezt az útvonalat is (forrás: MTI)
Újjá varázsolták ezt az útvonalat is (forrás: MTI)

A Térségnek 2015 óta közel 4 milliárd forint közvetlen kormányforrás csorgott le a Pannónia Szíve program megvalósítására, ebből sokszáz millió forinthoz jutottak a Váli-völgyi települések is. Tessely például 2019 februárjában bejelentette, hogy a kormány 600 millió forintos támogatást ad a megye egyik legnagyobb egyházi épületének számító váli templom felújítására. Több megyei sajtóorgánum, köztük a martonvasar.hu pedig arról számolt be, hogy Molnár Krisztián, a VVVTF elnöke szerint

„Orbán Viktor miniszterelnök úr jóvoltából a Pannónia Szíve program III. üteme 2018 júliusában 858 millió forint újabb támogatást kapott.”

A Váli-völgy területén évtizedek óta az agrár- és szolgáltatási ágazaté a főszerep. Ez a tevékenység jelentős idegenforgalmi potenciált képvisel. A feldolgozóipar volumene is folyamatosan növekszik.  Pár éve még a völgyben 5 termelői piac és 2 helyi termék bolt működött. Alcsútdobozon éppen most fejezik be a termelői piac felújítását. A Térségre leginkább jellemző helyi élelmiszertermékek (bor, tejtermékek, méz, gyümölcslevek, lekvárok) messzebbre is eljutottak.

Bárkit kérdeztünk a helyi lakosok közül, senki sem mondta, hogy ennek változnia kellene, például nem szeretnék, ha nagyobb termelő cégek jelennének meg a völgyben. Az pótlólagos infrastrukturális, kereskedelmi és szociális beruházásokat kényszerítene ki, és ezt már nem bírná el a völgy és pont az veszne el, ami miatt szerintük érdemes itt élni: a nyugalom és a természetközeliség. Sokan hisznek a vallási és a lovas turizmusban, de hallottunk olyanokról is, akik szerint - kihasználva az etyeki borvidék közelségét – a falusi turizmus-és vendéglátás felé kellene orientálódni.

A 2. részben részletesen megnézzük, miként profitáltak a Váli-völgy települései az odaáramló közpénzekből.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!