1. rész: Kitüntetett kormányzati figyelem
Érdekes hírt repített világgá 2010 júniusában a budapesti Naphegyen tanyázó MTI. Azt, hogy 2009-ben Felcsút volt a leggazdagabb hazai település az egy főre jutó havi átlagjövedelem alapján. Nem akárhonnan, hanem a 336. helyről pattant az élre. Persze, 2009-ben még nem Orbán Viktornak hívták a kormányfőt. De egy évvel később már igen, s ez közvetve garancia volt arra, hogy Felcsút és vidéke tartósan kiemelkedjen, de legalábbis meginduljon felfelé.
Akkoriban, tehát a 10-es évek legelején igyekeztek megfogalmazni a Váli-völgy, benne a kormányfő gyermekkorának otthont adó falu jövőjét. Minden szakanyag azt hangsúlyozta, hogy vétek lenne nem kihasználni a lokációból fakadó lehetőségeket. És tényleg. Az ország két legfontosabb turisztikai célterületét (Budapest, Balaton) összekötő Velencei-tó és a közeli Váli-völgy térségének idegenforgalmi potenciálja egyre jobban emelkedik.
Felcsút a középpontban
A KSH szerint a 416 ezer fős Fejér megyéhez tartozó Bicskei járásban 2016 végén 36 ezren laktak, ez a legfrissebb adat. Összesen 15 település tartozik ide, ez a harmadik legnépesebb járás a megyében. Felcsút megközelítőleg a járás mértani középpontjában található. Szervezetileg is viszi a prímet, ugyanis itt működik a Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal, amit még 2013-ban hoztak létre Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vértesacsa és Csabdi községek részvételével.
Az egyik hangzatos szakanyag szerint 2030-ra az ország legjelentősebb turisztikai tengelyévé válik. Ennek egyelőre kevés nyoma van, de Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 2020 nyarán már azt mondta: a következő évtized erről a térségről fog szólni.
Hogy ez így legyen, arra szervezetileg is felkészült a kormány: még 2012-ben életre hívta a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanácsot (VVVTF), egy évvel később stratégiai tervet készíttetett. A Tanács nem titkolt célja, hogy a kormány kiemelt turisztikai övezetté nyilvánítsa a Velencei-tó tágabb környezetét, vagyis a Váli-völgyet is, s így megnyílhatnak a magyar közforrások is.
Sőt, már nem is kell feltételes módban fogalmazni, hiszen most, 2021 január végén meg is jött az újabb apanázs: bejelentették, hogy a kormány 1,4 milliárd forintot ad arra, hogy megkezdődjön a Vereb-Vál-Gyúró-Etyek közötti új út tervezése, a 21 kilométer hosszú közút tervei jövő nyár végére készülnek el, és várhatóan 2026-ra megépül az útszakasz. Ebből a pénzből jut a Váli-völgyben lévő, műemléki védettségű Ürményi-Dréher kastély felújítására is.
Ennek a bizonyos VVVTF-nek az elnöke kezdetben a mostanra háttérbe szorított L.Simon László parlamenti államtitkár volt, aki az elmúlt évtizedben a Velencei-tónál épített ki erős gazdasági potenciált és persze eminens érdeke volt, hogy a Váli-völgyben is jól menjenek a dolgok. A fő csapás iránya azonban az államtitkár szűkebb hazájánál, a Velencei-tónál volt – legalábbis addig, amig erős befolyása volt a dolgokra.
A Váli-völgy koronaékszere nem lehet más, mint Felcsút, ahová bővizű patakokban ömlik a közpénz. Ugyancsak kiapadhatatlan forrásnak tűnik a falu volt polgármesterének, Mészáros Lőrincnek a - főleg közbeszerzéseken gyarapított - magánvagyona, ebből is jutott sok-sok millió forint. Jöjjön egy korántsem teljes, de sokat mondó áttekintés az elmúlt évtizedből, szinte kizárólag közszolgálatinak mondott forrásból, ami jelen esetben a távirati iroda korabeli jelentéseit takarja.
Felcsúti mérföldkövek
- 2010. június. Felcsút volt tavaly a leggazdagabb magyarországi település az egy főre jutó havi jövedelem alapján 171.092 forinttal, míg a 2008. évi átlagjövedelem szerint a település csak a 336. helyen szerepelt. A rangsort készítő CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.
- 2014. január. Évek óta létezik Bodmér és Felcsút térségében egy 2012 áprilisa óta IV-es kategóriájú, nem nyilvános repülőtér, amelyet Bessenyei Péter műrepülő világbajnok használ. A felcsúti önkormányzat cáfolta, hogy ott saját használatú, közforgalmon kívüli, nem nyilvános le- és felszállópályáját akarna kialakítani.
- 2014. április. Megnyílt a mintegy 3,8 milliárd forintból épített Pancho aréna. A stadionban több VIP-páholy van: a Miniszterelnökség, a Duna Aszfalt és a helyi vállalkozók is rendelkeznek ilyen, 14-28 főt befogadni képes helyiséggel.
- 2014. november. A kormányfő Felcsúton részt vett Flier János vállalkozó marhatelepének avatóján, majd Alcsútdoboz mellett a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán. Beszédében külön gratulált Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek és családjának a telepükhöz.
- 2015. december. Húsz Fejér megyei település összesen 1,152 milliárd forint kormányzati támogatáshoz jut, ebből Felcsút 40 milliót költhet út-és járdaépítésre.
- 2016. április. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester lemondott tisztségéről, hogy kizárólag gazdasági érdekeltségeire koncentráljon. Az üzletember közleményében hangsúlyozta, hogy vállalatbirodalma irányítása egész embert kíván. Felcsút adóbevételeinek többségét Mészáros Lőrinc vállalkozásai biztosítják, a község hitelfelvétel nélkül gazdálkodott az elmúlt években.
- 2016. április. Átadták a 600 millió forintért felépített Váli-völgyi kisvasutat, Felcsúton a felújított állomásépülettel. (A kezdetektől 2020. szeptemberig 23,3 millió forintos veszteséggel működött - a szerk.)
- 2017. október. Letették a Pannonia Junior Golf Akadémia és Képzési Központ alapkövét az Alcsútdoboz melletti Máriavölgyben. A beruházáshoz a kormány 100 millió forintot biztosított.
- 2018. október. Felépült a 12,5 milliárd forintba kerülő sportcsarnok és konferenciaközpont a Pancho aréna mellett. A kivitelező a Mészáros család cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. volt.
- 2020. február. Közel 626 millió forintból fejleszti a Key Telecom Kft. a bicskei járás újgenerációs szélessávú hálózatát. A pályázaton elnyert 563 millió forint segítségével 15 településen, köztük Felcsúton építenek ki optikai hálózatot.
- 2020. október. A Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte el az új felcsúti általános iskola kivitelezésének jogát, a megbízás nettó 4,5 milliárd forintos. Előzőleg a zrt. tervező cége jutott az intézmény 304 millió forintos tervezési munkájához.
- 2020. december. Kiderült, hogy az MLSZ 2,39 milliárd forintos TAO-támogatást hagyott jóvá a 2020/21-es idényre a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. 2019-ben a legmagasabb, átlagosan 472,4 millió forint egy bevallóra jutó tőkejövedelmet Felcsút községben vallották be, a településen összesen 30,7 milliárd forintnyi tőkejövedelem keletkezett a NAV adatai szerint.
- 2021. január. Befejező szakaszához érkezett az új, 5,6 milliárd forintba kerülő sporthotel építése a Pancho aréna mellett. A teljes költséget az MLSZ állja.
Egy pillanatra azért kanyarodjunk vissza a Velencei-tóhoz, ahol partfal rekonstrukció és kerékpárút fejlesztés is történt és új kilátót építettek a Bence hegyen. Majd 2020 szeptemberében a kormány úgy döntött, hogy a Váli-völgytől nem messze lévő tó északi partján épül fel a Kovács Katalin kajak-kenu központ. A Tanácsban még benne lévő L.Simon László nyilvánvalóan erősen lobbizott ezért, mint ahogy a két éve külön miniszteri biztossá kinevezett Tessely Zoltán is. Ezzel végképp kiemelték a szürkeségből a tavat és környékét és egyértelmű lett: a kormányközeli vállalkozók a Balaton megszállása után a kistestvér környékén is arathatnak.
Eközben a Tanács emberei a látványosabb eredményt másik kedvenc helyén, a völgyet is magába foglaló bicskei járás északi-északkeleti végén, Etyeken és környékén érték el. Összesen 3,7 milliárd forintot költhettek el kerékpárútra és turisztikai beruházásokra. Megújult az újhegyi gasztro sétány, a sváb ház, több borászat és egy összekötő út. A közművek felújításába és kiépítésére 654 millió forintot költhettek – derült ki a tanács tájékoztatójából.
Hiába része a tanácsnak a Váli-völgy, az elmúlt években csak szerény turisztikai beruházásra futotta összesen 2-3 milliárd forint értékben, köztük volt egy Felcsút mellett elhaladó kerékpárút. Ami késik, nem múlik. A völgy adottságai sokféle turisztikai hasznosításra adnak módot. Ha lesz rá lehetősége a kegyelteknek, biztos nem hagyják ki ezeket.
A Térségnek 2015 óta közel 4 milliárd forint közvetlen kormányforrás csorgott le a Pannónia Szíve program megvalósítására, ebből sokszáz millió forinthoz jutottak a Váli-völgyi települések is. Tessely például 2019 februárjában bejelentette, hogy a kormány 600 millió forintos támogatást ad a megye egyik legnagyobb egyházi épületének számító váli templom felújítására. Több megyei sajtóorgánum, köztük a martonvasar.hu pedig arról számolt be, hogy Molnár Krisztián, a VVVTF elnöke szerint
„Orbán Viktor miniszterelnök úr jóvoltából a Pannónia Szíve program III. üteme 2018 júliusában 858 millió forint újabb támogatást kapott.”
A Váli-völgy területén évtizedek óta az agrár- és szolgáltatási ágazaté a főszerep. Ez a tevékenység jelentős idegenforgalmi potenciált képvisel. A feldolgozóipar volumene is folyamatosan növekszik. Pár éve még a völgyben 5 termelői piac és 2 helyi termék bolt működött. Alcsútdobozon éppen most fejezik be a termelői piac felújítását. A Térségre leginkább jellemző helyi élelmiszertermékek (bor, tejtermékek, méz, gyümölcslevek, lekvárok) messzebbre is eljutottak.
Bárkit kérdeztünk a helyi lakosok közül, senki sem mondta, hogy ennek változnia kellene, például nem szeretnék, ha nagyobb termelő cégek jelennének meg a völgyben. Az pótlólagos infrastrukturális, kereskedelmi és szociális beruházásokat kényszerítene ki, és ezt már nem bírná el a völgy és pont az veszne el, ami miatt szerintük érdemes itt élni: a nyugalom és a természetközeliség. Sokan hisznek a vallási és a lovas turizmusban, de hallottunk olyanokról is, akik szerint - kihasználva az etyeki borvidék közelségét – a falusi turizmus-és vendéglátás felé kellene orientálódni.
A 2. részben részletesen megnézzük, miként profitáltak a Váli-völgy települései az odaáramló közpénzekből.
