Újabb szántók és erdők a kormánypárti földesurak tulajdonában
Tovább gyarapodott több kormánypárti parlamenti képviselő ingatlanvagyona, zömmel szántók és erdők kerültek hozzájuk a 2020-as évben – derül ki a most nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatokból. Az ellenzéki és a független kollégáik inkább lakóingatlanokat vásároltak vagy tartottak meg az elmúlt években. Mindkét csoport jól jár, az értéknövekedés évek óta töretlen szinte az összes ingatlan típusnál és a tavalyi kisebb lassulás után idén az év második felétől folytatódhat a drágulás.
Továbbra is kedvelt művelési ág a kormánypárti országgyűlési képviselők körében a szántó és az erdő. Többen is vásároltak kisebb-nagyobb területeket, hogy hozzácsapják amúgy sem kevés szántó- és erdőtulajdonukhoz. Az ellenzéki vagy független képviselők inkább lakóingatlanokat vettek, földterületeket szinte egyáltalán nem. Mindkét csoport bízhat az értéknövekedésben, különösen a termőföldek tulajdonosai.
Az egyik legnagyobb szántóbajnok Bánki Erik, aki 2020-ban több mint nyolc hektárral gyarapította földterületét, így az már megközelíti a 200 hektárt. Érdekes, hogy mostani bevallása némileg különbözik az előző évitől mégpedig abban, hogy Nagyharsány és Márok település esetében is mintha összement volna az ottani szántó. Előbbinél 17,1 hektárról 3 hektárra, utóbbinál 7,3 hektárról 4,7 hektárra. A képviselő a szántók mellett erdőt, mocsarat és legelőt is vásárolt 2020-ban.
Szépen termelnek majd a most szerzett szőlőbirtokok is (forrás: MTI)
A szántóban szintén jól álló Lázár János Földeákon vett 16 hektáros területet, ezzel neki is több mint 100 hektárra rúg ezen vagyona. Sokat remélhet a 2019-ben vásárolt mádi szőlőitől, a kormánytagok kedvelt tokaji környékét ráadásul turisztikai céltámogatások sora is segíti. Ő is kedveli az erdőket, legelőket, még mocsarat, töltést is vásárolt pár évvel ezelőtt. Eladta ugyanakkor egyik szegedi lakását és garázsát, Budapesten viszont még mindig az övé fele részben egy 96 négyzetméteres társasházi lakás a XI. kerületben.
A XI. kerület kedvelt terep több képviselőnek is, köztük Novák Katalinnak, aki manapság a ki nem nevezett lakásügyi miniszter. Nos, tavaly ugyan semmi nem került a nevére, de azért érdemes megemlíteni, hogy ebben a kerületben három lakóingatlan a nevén van: egy 240 négyzetméteres ház és két lakás, 90 és 56 négyzetméteres. A ház és a nagyobb lakás fele részben, a kisebb otthon egészen. Szeged is kedves a szívének ezen a téren, ott egy 166 és egy 174 négyzetméteres lakóingatlan 1/1-es tulajdonosa, a nyilatkozata szerint mindkettőt ajándékba kapta. Ezen kívül 2012 óta egy kisebb (47 négyzetméteres) balatonlelleli üdülőben is pihenhet.
Az MSZP jelenlegi és volt vezetői közül Tóth Bertalan (MSZP) tavaly egy 154 négyzetméteres pécsi házat vett, ennek fele részben tulajdonosa. Az elmúlt másfél évtizedben nem sokat mutatott fel a bevallásai szerint, egy kisebb erdőt (2780 négyzetméter) vett Nagykozárnál, ezen kívül Pécsett jutott hozzá két beépítetlen területhez (összesen 3000 négyzetméter), de egy 729 négyzetméternyi útszakasz is hozzá került. Párttársa, Molnár Gyula, aki ugyancsak elnökként irányította korábban a szervezetet, szintén lakóingatlant vett 2020-ban, ő is a kedvelt XI. kerületet nézte ki magának: egy 160 négyzetméteres házat és egy 40 négyzetméteres garázst vásárolt. Mesterházy Attila viszont nem járt a földhivatalban, a nyilatkozat szerint most is egy 1997-ben vett 68 négyzetméteres panel van a nevén. Ám a Balatont ő is szereti, évekkel ezelőtt Alsóörsön vett egy 120 négyzetméteres vízparti nádast és ugyanott egy 832 négyzetméteres rétet, Balatonalmádiban ugyancsak rétje van (463 négyzetméteres és egy 15 négyzetméteres), Lovas településen 230 négyzetméternyi szántót vásárolt, egy kisebb veszprémi garázs is a zsákban van.
Hadházy Ákos (független) 2020-ban nem gyarapította ingatlanállományát, igaz, nem is vált meg egyik elemétől sem, így továbbra is rendelkezésére áll a még 1988-ban vett 5000 négyzetméteres szőlő Fácánkertben, valamint két lakóingatlan fele Szekszárdon: egy 160 négyzetméteres házé és egy 140 négyzetméteres lakásé. A jobbikosból függetlené lett Sneider Tamás sem bővítette tavaly ingatlanos listáját, de azért nem kell szégyenkeznie: Aldebrő környékén telkek, szántók és beépítetlen területek tartoznak hozzá, Tófalu külterületén is van egy 6000 négyzetméteres szántója.
Font Sándor tavaly hagyaték útján növelte ingatlanainak számát. Gyümölcsöst, tanyát, szőlőt, egy 100 négyzetméteres házat és 10 hektárnyi erdőt is örökölt. Imrehegyen és Soltvadkerten. Utóbbi településen jól beágyazta magát, korábban 10 hektárnyi szántót, 2 hektár erdőt és 4 hektár szőlőt vett ott, ezen kívül egy 160 négyzetméteres családi házat is birtokol. Szántóban jól áll Varga Gábor is, aki szintén a kormánypártot erősíti. Cece környékén 4 hektárnyit vett 2020-ban, ehhez hozzácsapott még 0,09 hektárnyi szőlőt is. A környéken jelentős birtokai vannak, a mostani vásárlással már túllépte az 50 hektárnyi szántó területet, 35 hektárnyi erdő és egy 220 négyzetméteres tanya megjelölésű ingatlan is hozzá tartozik.
Borvidékek reneszánsza
Az ország borvidékei közül nem csupáén a tokaji lett népszerű az ingatlanvásárlók, köztük képviselők körében. (A már említett Lázár János féle 2019-es tokaji szőlővásárláson kívül mások mellett Nyitray Zsolt fideszes képviselő is vett egy borospincét, ő Andornaktáján látott fantáziát ebben, már 2013-ban.) Szekszárdon családosok veszik a lakható tanyákat, amik körül kisebb szőlőket is megművelhetnek. Helyi közvetítők szerint kicsit mérséklődtek az ingatlanárak, ami újra mozgásba lendítheti a befektetési célú, a drágaság miatt az utóbbi időben visszafogott és főleg a telkekre fókuszáló piacot. A Balaton-felvidéki körzetben pincét már 4-5 millió forintért is lehet venni, de jellemzőbb a 10 millió forintos ár. Eger környékén nem a nyaralókra, hanem azokra a klasszikus falusi környezetben található családi házakra nőtt meg a kereslet, amelyeket az új tulajdonosok majd nyaralóként akarnak használni. Ezzel párhuzamosan az üres telkek iránt érdeklődnek egyre többen a város és a környező fürdőhelyek közelében, többen mobilház telepítését is tervezik.
Tasó László fideszes képviselő 5 hektárral növelte szántóinak méretét Nyíradony térségében, ahol már korábban is igen aktív volt ezen a téren. Mintegy 86 hektárnyi erdő került a tarsolyába, de két méretes családi háza is van: egy 260 négyzetméteres Nyíradonyban (fele rész az övé) és egy 200 négyzetméteres Hajdúszoboszlón, ott egynyolcadnyi részt jelölt meg nyilatkozatában.
A szántó kategóriában számolni kell Mellár Tamással a Párbeszéd színeiben. Az eredetileg függetlenként a T. Házba bekerült képviselőnek 22 hektárnyi szántója van Alsónyék környékén, ugyanott még csaknem 5500 négyzetméternyi szőlőt is művel és örökölt egy 1200 négyzetméteres telken álló 72 négyzetméteres házat is. Zengővárkonyban is tanyát vert, két háznak (115 és 90 négyzetméter) is fele-fele részben tulajdonosa. Bősz Anett a DK-frakcióból idén egyötöd részben tulajdonos lett egy érdi, 176 négyzetméteres, egyébként ezer négyzetméternyi telken elhelyezkedő családi házban.
A korábbi években mintha kevesebb szó esett volna Győrffy Balázs fideszes képviselőről, pedig megérdemli a figyelmet. Tavaly ugyan nem volt dolga a földhivatallal, de az elmúlt években közel 200 hektárnyi szántóra tett szert Nemesgörzsönyben és Takácsiban. Neki is van mintegy kéthektárnyi szép erdeje Nagyacsádon és Nemesgörzsönyben, utóbbiban egy 125 négyzetméteres családi ház és egy 350 négyzetméteres gazdasági épület is a tulajdonát képezi. És ne feledkezzünk meg L.Simon Lászlóról sem, aki Gárdonynál méretes szőlőbirtokokat vett, 17 ilyen ingatlana mintegy 100 hektárra rúg, ezen kívül öröklés útján több hektárnyi szántót kezel és nevén van felerészben egy 180 négyzetméteres és negyedrészben egy 332 négyzetméteres gárdonyi ház is, utóbbi szintén hagyaték útján került a nevére.
A vagyongyarapodásnál nem csupán azt érdemes megvizsgálni, hogy tavaly vagy tavalyelőtt mi került a képviselők birtokába, hanem azt is, hogy a korábban szerzettek milyen értéknövekedést értek vagy érhettek el. A kormánypárti képviselők jelentős része már nem az első ciklusát tölti, vagyonnyilatkozatukban a múlt évtizedben szerzett ingatlanokból is szép számmal van. Közöttük sok az újonnan épített, aminek az értéke pont a nagy lakásdrágulási hullám előtt került hozzájuk és vélhetően nem voltak rászorulva arra, hogy értékesítsék az évek alatt – így jelentős értéknövekedést könyvelhettek el. Azok a képviselők akik tavaly lakást vagy házat vettek – nyilván lokációtól, állapottól és mérettől függően - viszonylag drágán szerezhették, hiszen a lakásárak vélhetően épp tavaly értek a csúcsra. Ám ha új építésű vagy újszerű ingatlanokról van szó (ez nem derül ki a nyilatkozatokból), akkor bízhatnak a tartós értéknövekedésben, s ha majd megszorulnak, haszonnal adhatják el ezeket.
A mezőgazdasági területek (szántók, erdők, beépítetlen területek) helytől függően drágulhattak. Az Alföld jelentős részén az elmúlt években nagyon megugrott a termőföld értéke, de még mindig nem éri el az osztrák vagy a holland mutatókat, ezeket szokták összehasonlításul figyelni a gazdák. A borvidéki körzetekben szerzett szőlők ugyancsak drágultak, közvetve értéknövelő, hogy például a tokaji vidéken számtalan idegenforgalmi beruházást hajtottak végre vagy jelentettek be az elmúlt egy-két évben.
