A pénzintézetek az első félévben átlagosan mintegy 9000 milliárd forintot tartottak jegybanki betétekben, amely után januárban még csak négy, de június végén már 7,25 százalékos kamatot fizetett az MNB. Ez tetemes – hat hónap alatt 290 milliárd forintos - költséggel járt, de az emelés folytatódott az év második felében is, és gyakorlatilag megduplázódott az alapkamat: a jegybank a múlt héten 13 százalékra növelte azt, és Matolcsy György, az MNB elnöke sajtótájékoztatóján be is jelentette, hogy terveik szerint itt leállnak a kamatemelésekkel.
Eközben az egyhetes betétbe a bankok továbbra is mintegy 8000-10000 milliárd közötti összeget tartottak, illetve tartanak, ami után már nem 7,25, hanem 13 százalékos kamatot kell fizetnie a jegybanknak – vagyis a második félévben a mostani 200 milliárdnál lényegesen nagyobb veszteség keletkezhet - hívja fel a figyelmet a Népszava.
Így idén a MNB vesztesége elérheti az 500, 2023-ban pedig az ezer milliárd forintot is, ilyen őrületesen magas hiányra még soha nem volt példa.
Az MNB mérlege az elmúlt fél-egy évtizedben a különböző jegybanki gazdaságélénkítő csomagok következtében nőtt hatalmasra, emiatt a veszteség is egy-két nagyságrenddel nagyobb lehet, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
Tavaly már szűk 52 milliárd forint volt az MNB-s deficit, ám ezt a tartalékol még fedezték. Az előző két év, 2019 és 2020 nyereségéből viszont több száz milliárdot fizetett be a költségvetésbe az MNB, ami most majd "visszajár" a jegybanknak. Az MNB tőkéje nem csökkenhet nullára, így a költségvetésnek a következő években legalább 1000 milliárd forintot kell a jegybankba befizetnie – épp a megszorítások kellős közepén.
Az idei veszteséget – ami 500 milliárd forint fölé tehető –, csökkentheti az MNB 150 milliárd forintnyi eredménytartaléka. Tovább mérsékelheti a deficitet a jegybanki alapítványok felszámolása: a magyar kormány az Eurostatnak arra tett ígéretet, hogy 2023 közepéig felszámolja a Pallas Athéné Alapítványt. Ennek vagyona mintegy 281 milliárd forint, ha ezt idén értékesítik, akkor még ez is csökkentheti az ez évi veszteséget.
A jövő évre várható ezer milliárdos veszteséget 2024-ben kell rendeznie a költségvetésnek, legalábbis a most érvényben lévő szabályok szerint. Ugyanis egyes kormányzati források szerint megkezdődött egy olyan jogi megoldás keresése, amely lehetővé tenné a költségvetési befizetési kényszer porlasztását, vagyis azt, hogy az 1000-1500 milliárdos veszteséget, amit két év alatt kellene pótolnia a kormánynak, több évre eloszlathassák. A kormány nincs könnyű helyzetben, hisz a jegybanktörvény bármilyen módosítását engedélyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, ugyanis az EKB nemcsak az eurózóna, de az uniós bankok függetlensége felett is őrködik.
