3p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Már az első félévben 200 milliárd forintos veszteséget termelt a jegybank.

A pénzintézetek az első félévben átlagosan mintegy 9000 milliárd forintot tartottak jegybanki betétekben, amely után januárban még csak négy, de június végén már 7,25 százalékos kamatot fizetett az MNB. Ez tetemes – hat hónap alatt 290 milliárd forintos - költséggel járt, de az emelés folytatódott az év második felében is, és gyakorlatilag megduplázódott az alapkamat: a jegybank a múlt héten 13 százalékra növelte azt, és Matolcsy György, az MNB elnöke sajtótájékoztatóján be is jelentette, hogy terveik szerint itt leállnak a kamatemelésekkel.

Sosem látott mértékű veszteség látszódik körvonalazódni év végére. Fotó: MTI
Sosem látott mértékű veszteség látszódik körvonalazódni év végére. Fotó: MTI

Eközben az egyhetes betétbe a bankok továbbra is mintegy 8000-10000 milliárd közötti összeget tartottak, illetve tartanak, ami után már nem 7,25, hanem 13 százalékos kamatot kell fizetnie a jegybanknak – vagyis a második félévben a mostani 200 milliárdnál lényegesen nagyobb veszteség keletkezhet - hívja fel a figyelmet a Népszava.

Így idén a MNB vesztesége elérheti az 500, 2023-ban pedig az ezer milliárd forintot is, ilyen őrületesen magas hiányra még soha nem volt példa.

Az MNB mérlege az elmúlt fél-egy évtizedben a különböző jegybanki gazdaságélénkítő csomagok következtében nőtt hatalmasra, emiatt a veszteség is egy-két nagyságrenddel nagyobb lehet, mint az elmúlt évtizedben bármikor.

Tavaly már szűk 52 milliárd forint volt az MNB-s deficit, ám ezt a tartalékol még fedezték. Az előző két év, 2019 és 2020 nyereségéből viszont több száz milliárdot fizetett be a költségvetésbe az MNB, ami most majd "visszajár" a jegybanknak. Az MNB tőkéje nem csökkenhet nullára, így a költségvetésnek a következő években legalább 1000 milliárd forintot kell a jegybankba befizetnie – épp a megszorítások kellős közepén.

Az idei veszteséget – ami 500 milliárd forint fölé tehető –, csökkentheti az MNB 150 milliárd forintnyi eredménytartaléka. Tovább mérsékelheti a deficitet a jegybanki alapítványok felszámolása: a magyar kormány az Eurostatnak arra tett ígéretet, hogy 2023 közepéig felszámolja a Pallas Athéné Alapítványt. Ennek vagyona mintegy 281 milliárd forint, ha ezt idén értékesítik, akkor még ez is csökkentheti az ez évi veszteséget.

A jövő évre várható ezer milliárdos veszteséget 2024-ben kell rendeznie a költségvetésnek, legalábbis a most érvényben lévő szabályok szerint. Ugyanis egyes kormányzati források szerint megkezdődött egy olyan jogi megoldás keresése, amely lehetővé tenné a költségvetési befizetési kényszer porlasztását, vagyis azt, hogy az 1000-1500 milliárdos veszteséget, amit két év alatt kellene pótolnia a kormánynak, több évre eloszlathassák. A kormány nincs könnyű helyzetben, hisz a jegybanktörvény bármilyen módosítását engedélyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, ugyanis az EKB nemcsak az eurózóna, de az uniós bankok függetlensége felett is őrködik. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!