2019. február 4. 07:06

A képviselők csak kevesebb mint egyharmada tartotta megtakarítását valamilyen értékpapírban, zömében állampapírban, befektetési jegyben, elenyésző arányban részvényben. Csaknem a felük pénze gyarapodott egy év alatt, felértékelődés, vásárlás, vagy tőkeátcsoportosítás következtében. Húsz honatya, -anya portfoliója nem változott 2018-ban, míg tucatnyian alacsonyabb értékű értékpapír-állományt mutattak ki a múlt év végén, mint amennyit 2017 zárásakor, illetve - új képviselőknél - 2018 májusában. Heten pedig valamennyi értékpapír-befektetésüktől megváltak.

Kíváncsi arra, hogy befektetési szempontból melyik képviselő zárta pluszban, illetve mínuszban a 2018-as évét? Utánanéztünk, megmutatjuk! Akik már az előző ciklusban is a T. Ház tagjai voltak, azok előző, 2017 végi állapotot tükröző vagyonnyilatkozata volt a viszonyítási alap, a csak a tavaly tavaszi választásokat követően a Parlamentbe beült képviselőknél pedig az induló, 2018 májusit vettük figyelembe. S bár nem könnyű, az mfor.hu megpróbált arra is következtetni, mi állhat a portfoliómozgások mögött. Hiszen hiába mondta azt Orbán Viktor a január 10-ei kormányinfón, hogy 30 év távlatából nézve Európában nálunk a legszigorúbb a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszere, azért a tisztánlátáshoz még mindig van mit finomítani.

Fő a biztonság Fő a biztonság

Akiknek nőtt a portfoliója

A legnagyobb mértékben az MSZP-s Tóth Csaba értékpapír-csomagjának az értéke nőtt. Annak köszönhetően, hogy tavaly 77,65 millió forint értékű állampapírt örökölt. Ám tranzakciót nem hajtott végre magunk mögött hagyott évben, Magyar Telekom-részvénypakettje enyhén, 11 milliósra értékelődött le, ezzel szemben a tartós befektetési számlán tartott pénzei több mint 10 millióval, 87,1 milliósra, míg befektetési jegyei félmillióval, közel 7,8 milliósra értékelődtek fel.

A BIF-ben 1,6 milliárd forint értékű tulajdoni részesedést birtokló Ungár Péter (LMP) után Gyurcsány Ferenc (DK) diszponált a második legnagyobb, közel 660 milliós árfolyamértékű értékpapírral 2018 végén: ez 54 millióval több az egy évvel korábbinál. Hogy miben fialtatta a pénzét, azt a volt miniszterelnök nem részletezte, de egy másfél évvel ezelőtti cikkünkben elárulta, hogy céges érdekeltségei eladásából származó bevételeit öt különbözó alapkezelőnél tartja, vagyis tartotta akkor. A közel tíz százalékos haszonkulcs azt sugallja, államkötvények mellett kockázatos értékpapírnak is kell lennie a portfoliójában.

Az előző ciklusban a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáraként dolgozó Czerván György (Fidesz) befektetései egy év alatt csaknem 18 millióval gyarapodtak. Ennyit tett befektetési jegybe, aminek azonban csak az egyik forrása érhető tetten: a 2018 közepén még 10 millió forintos betétállománya a múlt év végére nullára csökkent. Hasonló taktikát követett Dankó Béla (Fidesz), aki a 2017 végén még 14 milliós betétállományát tavaly az utolsó fillérig takarékszövetkezeti részjegybe tette – hogy milyenbe, azt nem fedte fel.

Kara Ákos (Fidesz) sem vallott értékpapírról 2017 végén, egy évvel később viszont már 10,9 millió forintnyi diszkontkincstárjegyet tartott, de hogy miből teremtette elő azok ellenértékét, az nem derült ki. Nem úgy, mint Jakab Istvánnál (Fidesz): a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke a 2017 végén 11,75 milliós készpénzéből tehetett 7 milliót állampapírba, 3 milliót pedig befektetési jegybe.

A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár (Fidesz) is 2018-ban vált befektetővé: az óév végén 3,5 millió forint értékű kincstárjeggyel rendelkezett, aminek forrása készpénz lehetett, mivel annak állománya a 2017 végi 6,8 millióról 4 millióra apadt. Szűcs Lajos (Fidesz) is váltott, méghozzá megunva az alacsony kockázatú, ám ennek megfelelően éves szinten is alig néhány százalékot hozó diszkontkincstárjegyeit, azokat a rizikósabb, de magasabb hozammal is kecsegtető részvényekre cserélte. Míg az előbbi állománya 2017 végén 14 millió forintra rúgott, az utóbbié 2018 végén 18 millióra.

Ellentétes utat járt be Mátrai Márta (Fidesz), aki a 2017 végén (sőt még 2018 májusában is) meglévő 250 darab részvényétől vált meg, ezzel szemben befektetési jegyeinek az állománya megduplázódott (14 millió forintosra), állampapírjainak közel 8 milliós értéke viszont csak hajszálnyit változott.

Varga Mihály is kicsit átcsoportosított, illetve vásárolt. Míg a pénzügyminiszternek 2017 végén 6 millió forintja volt állampapírokban, addig 2018 végén már csak 3,65 millió, további 3,25 millió pedig befektetési jegyben.

Az ellenzéki képviselők közül a 2018 májusában képviselőként debütált László Imre (DK) befektetési jegyeinek az értéke fél év alatt 66 százalékkal, csaknem 10 millióval, 25 millióra gyarapodott. A jegyek típusát azonban nem fedte fel, így nem lehet tudni, mennyit keresett azokon és mennyi friss pénzt tett be. Csak egy biztos, még volt 3,7 millió forint értékű állampapírja, amihez nem nyúlt.

Az viszont szintén tuti, hogy a T. Házban ugyancsak újonc Kállai Mária (Fidesz) bőszen vásárolhatott állampapírt 2018. májusa (ennél régebbi vagyonnyilatkozata értelemszerűen nem áll rendelkezésre) és decembere között. Hiszen kizárólag hozamból aligha gyarapodhatott fél év alatt több mint 70 százalékkal, 8,5 millió forinttal, 20,3 milliósra állampapír-portfoliója.

Egy sor fideszes képviselőről feltételezhető, hogy további vásárlásokkal növelhette értékpapír-pakettje értékét. Például így duplázhatta meg Hadházy Sándor az állampapírjait, 9,3 millió forintosra egy év alatt, de hogy milyen forrásból, azt nem lehet kihámozni a vagyonnyilatkozatából. Becsó Zsolt 2017 végi állampapír-állománya 44 százalékkal, 7,4 millió forinttal, 16,8 milliósra nőtt egy év alatt, miközben befektetési jegyekben 800 ezerrel kevesebbje, mintegy 12 milliója szunnyadt. Simicskó István volt honvédelmi miniszter állampapírjainak értéke enyhén, alig 2 százalékkal, 47,3 millióra nőtt (ami arra utal, hogy csupán az árfolyamnyeresége realizálódott), befektetési jegyeié viszont csaknem megduplázódott, 10,2 millióra, amit nehezen érhetett el újabb vételek nélkül.

Még van mit javítani a vagyonnyilatkozatok minőségén Még van mit javítani a vagyonnyilatkozatok minőségén

Ugyancsak további pénzek betolásával srófolhatta fel mintegy 25-25 százalékkal Törő Gábor, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszter-helyettese, Rétvári Bence is a 2018 végére 20 millió forintosra, illetve 16,5 milliósra duzzadt állampapír-állományaikat. Mint ahogy – új képviselőként – Fenyvesi Zoltán is, aki közel 35 százalékkal nagyobb, 15 millió forintos értékben tartott befektetési jegyeket 2018 végén, mint fél évvel korábban. Továbbá Pósán László, aki 3 millió forinttal nagyobb, 28,36 milliós értékben tartott állampapírban befektetést, mint 2017 végén. Vinnai Győzőnek is csak így lehetett félmillióval többje, 6 milliója állampapírban, míg V. Németh Zsoltnak 17 százalékkal nagyobb értékű, 7,85 millió forint értékű állampapírja és befektetési jegye volt.

Szatmáry Kristóf miniszteri biztos viszont biztos, hogy csak vételekkel növelhette másfélszeresére, több mint 5,5 ezer darabosra CIG Pannónia-részvénypakettjét, így az 2018 végén 2,3 milliót ért, félmillióval többet, mint egy éve. 

Nem nevezte meg viszont Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az értékpapírjait. Így semmilyen fogódzó nincs ahhoz, hogyan értékelődhetett fel a portfoliója 2017 vége és 2018 vége között közel 29 százalékkal, 1,88 millió forintra. Mint ahogy az sem tudható, hogy Ágh Péter (Fidesz) mely értékpapírjainak az összértéke ugrott meg egy év alatt 29,4 százalékkal, 2,48 millióra, valamint, hogy a parlamenti újonc Böröcz Lászlónak (Fidesz) hogyan szunnyadhatott a beiktatását követően valamivel több mint fél évvel 24 százalékkal többje, 1,24 millió forintja tőkepiaci befektetésekben. 

Héjj Dávid Ádám (Fidesz) esete annyiban más, hogy ő a 13,15 millió forintját kizárólag részvényekben kockáztatta. Ez csaknem 5 millióval több, mint 2018 közepén, amikor életében először képviselővé vált, ami a tavaly év végi tőzsdei általános árzuhanás fényében szintén új pénzek érkezésére utal. Nem egyértelmű a helyzet Bánki Eriknél (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke ugyanis akár árfolyamnyereségből is kereshetett 14 százalékos hasznot, azaz 1 millió forintot a 2017 végén még 7 milliós részvényállományán.

Szintén nem kellett feltétlenül tranzakciót végrehajtanial Hargitai Jánosnak (Fidesz) ahhoz, hogy a nem részletezett összetételű értékpapír-portfoliója 7,5 millióval többet, 58 millió forintot érjen 2018 végén az egy évvel korábbihoz képest. A 15 százalékos éves hozamhoz azonban az állampapírnál kockázatosabb instrumentumok szükségeltettek. Valamint a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkárának, Tuzson Bencének, ahhoz, hogy állampapírjainak értéke egy év alatt 700 ezer forinttal, 19,5 milliósra értékelődjenek fel. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) is kereshetett 4 százalékot a 2018 végén az egy évvel korábbinál félmillióval többet, 13 milliót ért befektetési jegyein.

Heten váltak meg teljes egészében a befektetéseiktől, akik egy híján fideszesek. Oláh Lajos (DK) a 2017 végén közel 16,6 milliós, Csenger-Zalán Zsolt a 10 milliós állampapírjaitól, Kontrát Károly a több mint 13 milliós kincstárjegyes, befektetési jegyes csomagjától. Kovács Zoltán - aki csak a névrokona nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárnak - 2017 végén még 2 milliót ért kincstárjegyét és 2,3 milliós részjegyét árusította ki, takarékbetétjét viszont 3 millióval, 12,95 milliósra hízlalta. Manninger Jenő 509 ezer forintnyi értékpapírjának és 1,1 milliós kincstárjegyének intett búcsút, míg Balla György és Nagy Csaba fél-félmilliónyi kincstárjegyeiknek.

Akiknek csökkent a portfoliója

A legnagyobb mértékben Lázár János (Fidesz) volt miniszter értékpapír-portfóliójának az értéke ment le, nála viszont az ok is meghatározható. 25 milliót vett ki állampapírjaiból, így abból 5 millió maradt, miközben a készpénzállománya 12 millióról 6 millióra csökkent. E pénzek vélhetően a Divatcsarnok Projekt Zrt. 10 és a Grosswiese Befektetési Zrt. 8,1 százaléka 2018 áprilisi megvételeihez kellhettek. Nem nyúlt ugyanakkor Lázár a 6 milliósra taksált, nem megnevezett törzsrészvényéhez.

Vannak még szép számmal, akik értékpapír-állományának a változása szintén arra utal, hogy másra kellett a pénz. Cseresnyés Péter (Fidesz) és Hoppál Péter (Fidesz) állampapírjainak értéke egyaránt nagyjából a felére, 4 millió, illetve 2 millió forintra csökkent. A 2018 májusában debütált Nacsa Lőrinc (KDNP) kincstárjegyeinek értéke az egyharmadára, 1 millió forintra zuhant. Font Sándor (Fidesz) ugyan 52 darabbal, 471 darabra növelte OTP-részvényállományát, így az 800 ezerrel ért többet, 5,3 milliót, mint 2017 végén, ugyanakkor állampapírjainak értéke 6,5 millióval, 35 millióra esett. (Évközben egyébként Font megforgatta a pénzét, erre utal, hogy 2018 közepén még 1615 darab Mol-részvénye volt, 4,5 millió forint értékben.) Az Országgyűlés fideszes korelnöke, Turi-Kovács Béla forint állampapírjai több mint tíz százalékkal, 1,8 milliónyival kevesebbet, 14 milliót értek, emellett euró állampapírban 25 340 eurót (mintegy 8 millió forintot), tartós befektetési számlán pedig 631 eurót (mintegy 200 ezer forintot) fialtatott. Fónagy János (Fidesz) befektetési jegyekből tartott 3,3 millió forintnyival kevesebbet, közel 5,2 milliót 2018 végén az egy évvel korábbihoz képest (miközben nagyjából 10 milliós állampapír-pakettjét nem mozgatta). Riz Gábor (Fidesz) nem azonosított részvényeinek az értéke nőtt, 300 ezerrel, 13,5 millióra, állampapírjaié pedig 260 ezerrel, 1,42 millióra. Ezek azonban nem tudták ellensúlyozni, hogy befektetési jegyei 3,65 millió forinttal, félmilliósra apadtak. 

Farkas Gergely (Jobbik) befektetési jegyeit cserélte állampapírra, amelyekből 1,5 millióval kevesebbet, 5 milliónyit tartott. 

Molnár Gyula (MSZP) a tőzsdei negatív korrekcióba szaladhatott bele. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 800 ezerrel kisebb értékű, 10,8 milliónyi – nem konkretizált – részvénye volt 2018 végén a parlamenti csatasorba való májusi visszatértéhez képest, kötvényben viszont 300 ezerrel többje, 10,1 milliója.

Leértékelődéssel magyarázható, hogy a 2018 májusában képviselővé vált Tordai Bence (Párbeszéd) 2,5 százalékkal kisebb, 11,6 millió forintos értékű befektetési jegyet mutatott ki most, mint csaknem nyolc hónappal korábban. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pedig több mint 7 százalékkal kevesebb, 4,4 milliós befektetésijegy-állományról számolt be.

Összességében tehát arra lehet következtetni a 2018-as vagyonnyilatkozatok alapján, hogy csak a képviselők kevesebb, mint egyharmada teszi megtakarítását valamilyen pénzügyi eszközbe, a többség a nulla közeli kamatok ellenére is inkább betétben hagyja az átmenetileg szabadon lévő pénzeit. De az értékpapírt választók döntő hányada is óvatos duhaj, az állampapírnál tovább nem merészkedik, vagy ha igen, akkor is esetleg a csak kicsit kockázatosabb befektetési alapokba. Annak ellenére, hogy az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben tavaly jól sáfárkodva, különösen a második félévi volatilis piaci környezetet kihasználva lehetett volna mód nagyot szakítani. Ez azonban aktív portfoliókezelést igényelt volna, amit tavaly csak kevés képviselő akart vagy tudott megtenni - derül ki a vagyonnyilatkozatokból.  

10 millió forint az álomotthonhoz

Lakásvásárlás előtt állsz és a legkedvezőbb kölcsönt keresed? Lakáshitel kalkulátorunk segít dönteni! 20 éves futamidővel 10 millió forintos hitelt az alábbi konstrukcióval vehetsz fel, ha fontos a törlesztőrészlet nagysága: az egyik legkedvezőbb ajánlatot jelenleg a K&H Bank üzleti feltételű lakáshitele nyújtja 53 430 forintos induló törlesztőrészlettel és 2,79 százalékos induló THM-mel. Ezt a CIB Bank lakáskölcsöne követi 2,81 százalékos THM-mel és 54 305 forintos törlesztőrészlettel, utána pedig az Erste Bank lakáscélú hitele 54 712 forintos törlesztőrészlettel és 2,89 százalékos THM-mel. Szintén kedvező a Raiffeisen Bank lakáshitel ajánlata: 57 024 forintos induló törlesztőrészlet és 3,36 százalékos kezdő THM-mel kínálja a bank a kölcsönt. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!