Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2022. június 30-án összesen 39 milliárd forint volt, ebből 24,9 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, valamint az egészségügyi ágazati háttérintézményeket).
Januárban 8,7 milliárd, februárban 13 milliárd, márciusban 16,1 milliárd, áprilisban 20 milliárd, májusban 22 milliárd, míg júniusban már 24,9 milliárd forint adósság halmozódott fel a kórházaknál. Egy évvel ezelőtt ugyanebben a hónapban 41,5 milliárd forintra rúgtak az egészségügyi intézmények tartozásai.
Igaz, akkor még ez az összeg tartalmazta az egyetemi klinikák kifizetetlen számláit. Az orvosképző egyetemek ugyanis tavaly augusztustól alapítványi formában üzemelnek, így a náluk felgyülemlő egészségügyi adósság kikerült az állami kimutatásból.
Régóta mondogatják, hogy a NEAK vissza akar térni a teljesítmény-finanszírozáshoz, amit majd fokozatosan vezetnek be, hiszen a szakemberek véleménye szerint az átlagfinanszírozás jelentősen nagyobb kiadást generált az intézmények többségénél, mint amekkora az a teljesítményük alapján indokolt lett volna.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára június elején kijelentette: három lépcsőben tervezik kivezetni az egészségügyi intézmények átlagfinanszírozását.
Elsőként a járóbeteg-ellátás és az egynapos sebészet, utána az aktív betegellátás, végül a krónikus betegellátás esetében szüntetik meg ezt a finanszírozási formát. Hangsúlyozta, hogy a különböző kórházcsoportok finanszírozása között jelentős különbségek vannak; semmi nem indokolja például, hogy két hasonló portfólióval bíró megyei kórház egyikében a finanszírozás alapját jelentő súlyszám 5,2, a másiknál 13,2 legyen.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára pedig a májusi alacsonyabb adósságot szintén júniusban úgy kommentálta, hogy az adósság növekedése azért lassult, mert a fekvőbetegellátók és a szakrendelők a központi költségvetésből májusban hat milliárd forintot kaptak a tavaly novemberi, decemberi Covid-ellátás költségeire.
A főtitkár akkor azt is mondta, hogy ha a „túlfinanszírozással” ilyen ütemben nőtt az intézmények tartozása, akkor a teljesítmény-finanszírozás visszavezetésével az adósságnövekedés dinamikája nőni fog. Pláne akkor, ha az intézmények „motivációja’” az ellátás felpörgetésére nem vagy csak lassan tér vissza.
Legnagyobb adósok júniusban:
- Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő: 2, 223 milliárd forint
- Dél-pesti Centrumkórház-Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet: 1,648 milliárd forint
- Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet: 1,626 milliárd forint
- Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet: 1,406 milliárd forint.
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet: 1,320 milliárd forint
Legjobb adósok júniusban:
- Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház: 1 millió forint
- Békés Megyei Központi Kórház, Állami Szívkórház, Balatonfüred: 2 millió forint
- Mátrai Gyógyintézet: 3 millió forint
- Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézet: 8 millió forint
- Uzsoki Utcai Kórház: 10 millió forint
