Február közepén sokak számára volt meglepő, hogy a magyar miniszterelnök évértékelő beszédében egyfajta zöld fordulatot hirdetett, és klímavédelmi akciótervvel rukkolt elő. Ennek részeként beszélt Orbán Viktor arról, hogy Magyarország hamarosan zöld kötvényt fog kibocsátani. Arra persze akkor nem lehetett számítani, hogy a koronavírus járvány miatt a fél világ szó szerint leáll, és időlegesen az asztalfiókba kerülnek a tervek.
A kormány szándéka viszont határozott volt, - és utólag úgy tűnik, hogy jól előkészített, - hiszen Varga Mihály bejelentése szerint Magyarország az Európai Unióban az elsők között bocsátott ki zöld kötvényt.
A pénzügyminiszter kiemelte: a 1,5 milliárd euró értékben kibocsátott, 15 éves futamidejű kötvényekből befolyó források kizárólag „zöld” beruházásokra használhatók fel. A kötvény kibocsátásával egyértelmű üzenetet küldtünk a piacok felé Magyarország környezetvédelmi elkötelezettségéről – hangsúlyozta a tárcavezető.
Az euróban kibocsátott zöld kötvény az első lépés egy új befektetői réteg felé – szögezte le a miniszter. Varga Mihály hozzátette: az, hogy közel 7,7 milliárd euró értékben adtak be ajánlatot a befektetők az első magyar zöld kötvényre azt jelzi, hogy továbbra is bíznak Magyarországban és a magyar gazdaságpolitikában.
Mit neveznek zöldkötvénynek?
A trendi név egy állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényekhez képest az alapvető különbséget az jelenti, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye. A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint, hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljeskörű-e, amiről évente jelentés is készül.
Érdemes megjegyezni, hogy hazánk ilyen célok esetén eddig az európai uniós vagy a belső forrásokat használta, így új szereplő lesz ezen a piacon. Más kérdés, hogy ez a célhoz kötött finanszírozás forma máshol sem tekint vissza komoly múltra, a piacot 2007-ben az Európai Beruházási Bank (EIB) hívta életre az un. "climate awareness kötvényekkel", ami az első ún. "zöld címkével" (Green Label) rendelkező kötvény volt. Állami szinten viszont az első szuverén zöldkötvényt csak 2016 végén Lengyelország bocsátotta ki. Azóta számos más ország lépett a piacra, és globálisan a teljes kibocsátási érték az idei év elejére már 200 milliárd dollár fölé nőtt. A járvány ugyan itt is összekuszálta a szálakat, de annak lecsengése után a szakemberek a trend folytatását várják.
Lesz helye a pénznek
A kormány ugyan rendre elmondja, hogy jól állunk a megújuló energiában és a fenntarthatósági szempontokból is versenyképes a magyar gazdaság, a szakértők azonban a mennyiségi mutatókon túl gyakran jelzik, hogy sok még a teendő. Ez pedig a jövőben sem fog változni, az Európai Unió ugyanis nagyon ambíciózus célokat tűzött ki ezeken a területeken, így Magyarországnak is nagyon sok területen kell fejlesztéseket végrehajtania. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél például a közösség szintjén 1000 milliárd euró értékű beruházást feltételez, amely a magyar gazdaság szempontjából is 10 milliárdos nagyságrendet jelent figyelembe véve a gazdaságunk 1 százalékos részarányát.
Noha a koronavírus miatt az eredeti tervek változtak, Varga Mihály bejelentése alapján úgy tűnik, hogy kapós volt a magyar értékpapír. Ez abból a szempontból persze kevésbé meglepő, hogy a járvány apropóján sok szakértő beszélt arról, hogy sokkal felelősségteljesebben kellene az emberiségnek világszerte viselkednie. Így sokan vannak azon a véleményen, hogy a várható recesszió ellenére a fenntarthatóság továbbra is fontos kérdés lesz, és az ilyen célokat szolgáló befektetések (amint azt a példa is bizonyítja) kedvező fogadtatásra találnak. Persze megfordítva is lehet magyarázni a dolgot, Magyarország számára is előnyös egy zöld kötvény kibocsátása, mert a beruházások felpörgetése fontos eszköze lehet a gazdasági vissza esés elleni harcnak.
Utóbbit támasztotta alá a pénzügyminiszter is (aki először a lapunknak adott februári interjúban beszélt a zöld kötvény részleteiről), aki azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság újraindítása érdekében hozott kormányzati intézkedések összhangban vannak a koronavírus-járvány előtt megfogalmazott célokkal. Hozzátette: a zöld kötvény olyan államkötvény, amelynek forrásait igazoltan környezetvédelmi, klímavédelmi fenntarthatósági célokra kell fordítani. Mint mondta: olyan projektek finanszírozására fordítjuk a befolyó összeget, amelyek összhangban vannak a magyar klímastratégiával. A pénzügyminiszter bejelentése szerint ilyen projektek például az üvegházhatású gázok alacsonyabb kibocsátásával járó közlekedést, a vizek fenntartható használatát és védelmét, a hulladékcsökkentést, valamint az egészséges ökoszisztémák védelmét szolgáló beruházások.
