TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A 2020-ra tervezett átalakításokat, terveket és vágyakat teljesen átalakítja a március 14-én világjárvánnyá minősített pandémia. Mutatjuk a három, leginkább érintett területet.

EGÉSZSÉGÜGY

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 15-én közleményben tudatta, hogy minden erejüket a koronavírus-járvány elleni küzdelemre fordítják, ezért elhalasztják az egészségügy területén folyamatban lévő sztrájktárgyalásokat a koronavírus-fertőzés miatti veszélyhelyzet lezárultáig. De nem csak ez tolódik.

Sok tervet áthúzott a koronavírus-járvány. Fotó: depositphotos.com Sok tervet áthúzott a koronavírus-járvány. Fotó: depositphotos.com

Egy év alatt háromszorosára ugrott a kórházak adóssága, amire a kormány december 25-én nyolcpontos kormányhatározatban reagált egy rendelettel, amely azt tartalmazta, milyen változtatásokat tervez 2020-ra. (Ezt akkor Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász értékelte lapunknak.) Tette ezt az Orbán-kabinet arra az évre, melyről akkor még senki nem sejtette, hogy a koronavírus-járvány jó esetben csak eltolja, rossz esetben teljes egészében áthúzza a terveket. Ezek után januárban a Portfolió-hoz eljutott dokumentumból vált nyilvánossá, milyen változtatásokat tervezett ez évtől a kormány az egészségügyi reformcsomagjának első tervezetében (melyről az első szakértői vélemény lapunkban jelent meg).

Azonban az időközben kitört világjárvány árnyékában nagy valószínűség szerint nemcsak az év elején meghirdetett kórházi kifestések, hanem az alábbi intézkedések csúszhatnak, vagy marad(hat)nak el az egészségügyben:

- növelték volna a háziorvosok kompetenciáját, miközben a szakrendelőknek több feladatot szántak,

- tervben volt a Járási Egészségközpontok létesítése, melyeket a Közösségi Egészségszervezési Központok fogtak volna össze, utóbbiak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) állnának egyenes kapcsolatban,

- a hiányos járóbeteg-szakellátási területeken mobil szakorvosi szolgálatot terveztek,

- az év nyarára pedig szerették volna megoldani a menedzsment-hibákból adódó eladósodást a kórházaknál,

- így minden bizonnyal a dokumentumban említett struktúraátalakítás is késik. A folyamatot nem más, mint egy újabb állami szervezet, az úgynevezett Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanács (SAT) felügyelte volna, amely egyúttal azért is felelt volna, hogy a kórházak adóssága két (!) hónapon belül leapadjon. Így viszont egy ideig a kórházi vezetésnek sem kell számítania személyi változásokra, amit sikertelenség esetére belengettek,

- de most késik vagy elmaradhat az új teljesítményértékelési rendszer pluszkerete is, mellyel az intézményeket motiválták volna.

Az egészségügyi reform kényszerű elhalasztását lapunk kérdésére elismerte Gulyás Gergely miniszter is a közelmúltban egy Kormányinfón. Reformok, tervek és álmok helyett helyett jelenleg ugyanakkor egyre több a járványkórház, már épül Kiskunhalason az új konténerkórház, s a legnagyobb gondot a megfelelő védőfelszerelések beszerzése és kiszállítása jelenti.

NYUGDÍJKÖTVÉNY

Hamarosan elindul a nyugdíjkötvény, a MÁP Plusszal is versenyképes lehet a kamatozása – írtuk még február 27-én, amikor átfogó interjút adott az Mfor.hu-nak és a Privátbankár.hu-nak Varga Mihály pénzügyminiszter. Az akkori állapot szerint a nyugdíjkötvény hozama versenyképes lenne a “szuperkötvényével” (MÁP Plusz, évi 4,95 százalék öt évre). Legalább 10 év lesz a lekötési kötelezettség,  adókedvezményt nem terveztek rá. 

A kibocsátás pontos időpontját nem közölték, de március előtt többször arról volt szó, hogy “még az idén”. A járvány vélhetően mindent felülír. A jelenlegi helyzetben, amikor bankfiókok sora szünetelteti a tevékenységét, sok értelme nem lenne egy új termékkel kijönni. A MÁP Plusz jegyzési eredménye is jelentősen visszaesett az utóbbi időben, a korábban jellemző 50-70 milliárd forintról 30 milliárdra. Kezdetben talán a forintgyengülés és a magas inflációs adatok, később az önkéntes karantén és a megkezdődött elbocsátások, általános bizonytalanság hatására. 

A magyarok alapvetően rövid távú szemléletmóddal intézték a pénzügyeiket a korábbi évtizedekben, sokáig leginkább a három hónapos betét volt a sláger. Az utóbbi években a magas lakossági állampapír-kamatokkal – és a banki kamatok kiiktatásával – sikerült őket a hosszabb futamidők, a három-, ötéves papírok felé terelni. Egy olyan helyzetben azonban, amikor a 2008-2009-es válsághoz fogható, vagy még nagyobb földindulásra van kilátás, nyilván alig akar majd valaki tíz évre vagy még tovább előre tervezni. 

Ahhoz, hogy egy ilyen kötvényt megvásároljanak a magánszemélyek, nagy valószínűséggel magasabb nominális kamatot kell kínálni, mint a “szuperkötvény” majdnem öt százaléka. De a jelenleg kapható PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) inflációkövető kötvény évi 4,8 százalékát is túl kellene szárnyalni. (Ebből 3,4 százalék a  tavalyi infláció és 1,4 százalék a kamatprémium.) A hosszabb futamidőért, lekötésért rendszerint magasabb hozamot vagy kamatot várnak el az emberek. Irányadó lehet talán a Babakötvény 6,4 százalékos kamata, ami három százalékos prémiumot tartalmaz az infláció felett. 

A korábbi piaci pletykák szerint a nyugdíjkötvény kibocsátása mellett megszüntetnék a nyugdíjcélú megtakarítások húsz százalékos adókedvezményét - bár Varga Mihály az említett interjúban ennek pont az ellenkezőjére utalt. Ezzel is javítva az új kötvény versenyképességén. A nyugdíjkötvények várható megjelenésének időpontjáról megkérdeztük az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK) is. Közlésük szerint "az ÁKK Zrt. a nyugdíjkötvény bevezetésének időzítéséről az erről szóló döntést követően tájékoztatja a sajtót és a nyilvánosságot".

A tervezett nyugdíjkötvényekhez Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint is még mindig Varga Mihály legutóbbi szavai jelentik az utolsó fogódzót. De ezek még a koronavírus-járvány európai elterjedése előtt hangzottak el. Ez most rövid távon valószínűleg nem prioritás az állam számára, de ha elmúlik a járványveszély, akkor valószínűleg be fogják vezetni az új papírokat. 

A PMÁK állampapírokhoz hasonló inflációkövető termék bevezetésére számítanak, amely a pénzromlás felett egy bizonyos kamatprémiumot fizet. Számos kérdés még nem ismert. Például – amit egyszer egy félmondatban Varga Mihály elejtett –, hogy tíz év után hozzá lehet-e majd férni a befektetett pénzhez. Valamint, hogy ez a tőkét jelenti-e, vagy csak a hozamokat.

A részletektől függ majd, hogy a fiatalok számára ez mennyire lesz vonzó termék. Még ha a kamat el is éri az infláció plusz három százalékot, mint a babakötvényeknél, akkor sem biztos, hogy 30-35 éves időtávra ez tűnik majd a legvonzóbb befektetésnek a fiatalok számára. Egyelőre sok a kérdőjel, a piacon várják a pontos részleteket. Azok alapján lehet majd eldönteni, hogy ajánlható lesz-e ez a termék az ügyfeleiknek, vagy sem.

KLÍMAVÉDELEM

A kormány a friss európai közvélemény-kutatási adatok szerint is a magyar emberek álláspontjának megfelelően jelölte ki a cselekvés fő irányait a közelmúltban elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében emelte ki Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára idén március 9-én, Budapesten. Ez volt az utolsó hír a kormány által nagy lelkesedéssel beharangozott klímavédelmi akciótervről. Azóta egy hangot sem hallani arról, hogy ki hány fát fog ültetni, ki viszi el az illegális szemetet, és mikor vezetik be a zöldkötvényt. A koronavírus-járvány egy pillanat alatt a fiókba száműzte a klímavédelmi akciótervet, és csak remélni lehet, hogy valamikor azt onnan újra előveszik.

Pedig az is csoda volt, hogy egyáltalán foglalkozott a témával az Orbán-kormány: a környezetvédelem nem volt ott a fő priorítások között, holott a nemzetközi politika egyik top kérdése évek óta. Ezért némileg meglepő volt, hogy a miniszterelnök a februári évértékelőjén úgy fogalmazott: a következő évek egyik legnagyobb fenyegetését a klímaválság jelenti, ezért a kormány klímavédelmi akciótervet fogadott el, mely 8 pontból áll. A terv részletei azonban nem ismertek és vélhetően egy ideig nem is lesznek azok. A terv mindegyik pontja költségigényes, ellenben még konkrét költségvetési összeg sem hangzott el, hogy mégis mekkora
keretet szánna erre a kormány.

A magyar zöldkötvény konstrukciójának kidolgozása az év második felében fejeződhet be – mondta még február végén Palkovics László, az ITM minisztere. Erről azóta is csak annyit tudni, amit a pénzügyminiszter lapunknak mondott: első körben a japán és a kínai piacot célozzák meg, a futamidő pedig 3-5 éves lesz. Nem világos azonban, Magyarországon milyen projektekre, milyen finanszírozási igény mellett lehetne felhasználni a zöld kötvény által potenciálisan bevont forrást. Július elsejétől már a Hulladékgazdálkodási Hatóság csapna le az illegális hulladéklerakókra. Ennek a bürokratikus szervnek elvileg saját költségvetése lenne, illetve megvizsgálták volna azt is, hogyan lehet beépíteni a működésébe a közmunkásokat. Mivel az egész országos büdzsét újra kell számolni, ezért nem valószínű, hogy most aktuális lenne egy új hatóság létrehozása saját forrásokkal. Az illegális szemét elszállításának költségeit pedig eleve a forráshiányos önkormányzatokkal fizettették volna ki, ami ellen a települések tiltakoztak is. A tárgyalások azonban még el sem kezdődtek a kormány és az önkormányzatok között, amikor beütött a koronavírus-járvány. Annak levonulása után pedig vélhetően nem a klíma lesz a fontos, hanem a gazdaság újraindítása.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.