Kormányrendelet jelent meg az éjjel arról, hogy a jövőben mikor és milyen indokkal lehet módosításokat kérni az állami finanszírozással zajló építési beruházásoknál, különös tekintettel a vállalási árak növelésére. Ez az első konkrét intézkedés azóta, hogy a kormany.hu oldalon közzétették az új építésgazdasági törvény tervezetét, aminek az előkészítése során szakmai szervezetek többször is kérték az indokolatlan áremelésekkel szembeni erőteljesebb állami fellépést. A törvényt várhatóan februárban tárgyalja a parlament.
A rendelet kimondja, hogy "a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált, a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott". Ehhez mankót is ad majd a szaktárca a rendelet szerint, ugyanis a háború miatt dráguló anyagokról és termékekről listát kell készítenie és mellékelnie kell egy szakvéleményt is, amit véleményez a szaktárca.
A költségnövekmény természetesen nem csupán a háborúval indokolható. A rendeletben egy szó sincs arról, hogy jogos lenne például a gyenge forint miatti drágítás, holott a magyar építőiparban felhasznált anyagok mintegy 45 százaléka külföldről származik, a forintárfolyam korábbi zuhanását értelemszerűen beépítették az árakba a cégek. A költségek nem csupán az alapanyagok durva drágulása miatt nőttek, hanem azért is, mert megugrott az infláció és folyamatos, jelentős béremelés is jelen van.
Mindez árfelhajtó, s ezeket ugyancsak érvényesíteni akarják a vállalkozások, ám a rendelet ezekre nem tért ki. Az ugyanakkor közismert gyakorlat, hogy sok állami építési beruházásnál túlárazások voltak, vagyis a kivitelezők menetközben akár többször is kikényszerítették a végső vállalási ár jelentős emelését, a megrendelő állam pedig ezt általában jóváhagyta.
Szerencséje van azoknak a cégeknek, amelyek az orosz agresszió kezdete, vagyis 2022. február 24. előtt kötötték meg a szerződést, ők a korábbi szabályok szerint kérhetik a módosítást, amelyek sokkal megengedőbbek. De csak akkor tehetik meg ezt, ha még nem minden műszaki átadás-átvételi eljárás zárult le.
Az új rendelet előírja, hogy a szerződés módosításához be kell nyújtani az érintett anyagok és termékek listáját és természetesen jelezni kell az eredeti ajánlat megadásakor megjelölt árat, továbbá a szerződésmódosítás keretében érvényesíteni kívánt többletköltséget.
Nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő (vagyis az állam - a szerk.) részéről, ha a szakvéleményben meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50 százalékát – az eredeti szerződéses érték 15 százalékát nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja. Vagyis, ha lefordítjuk: ez egyfajta engedmény a kormány részéről.
Az így átvállalt költségnövekedést a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, a végszámla kiállításakor kell kifizetni az építési vállalkozás részére. A jelölt időpont után lejáró szerződések esetében egy részszámlában és a végszámlában van erre mód.
