Az év végére való készülődésben vélhetően elsikkadt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumban, hogy Mikuláskor méretes csomagot kaptak az építőipari szakma egyik nagy szereplőjétől, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségétől (ÉVOSZ). Egyelőre nyoma sincs annak, hogy mi lesz erre a válasz, nyilván nem ezzel kezdte az új évet a miniszter sem, de sokáig nem tanakodhat ő és a csapata, másképp rásüthetik, hogy ugyanúgy nem történik érdemi változás a hivatali idejében, mint a megelőző sok-sok évben. Egyelőre kérdés, hogy mennyit fogad el a javaslatokból és az is, hogy a NER-es főszereplőkkel is ugyanolyan kemény lesz-e ezek alapján, mint várhatóan a körön kívüliekkel.
Formailag a Parragh László vezette országos kamara, az MKIK is részt vett a korábban beruházásinak is nevezett tárca által lebonyolított előzetes konzultációban, de a szakmát csak az ÉVOSZ képviselte. Utóbbi hivatalosan visszafogottan fogalmazott, valójában elég keményen megszabta azokat a szakmai feltételeket, amik szerinte minőségi javulást hoznának.
Nézzük, miként szabná át a vonatkozó törvényeket!
A szövetség rögtön egy olyan elemmel indított, amit régóta sürget és nagyon fajsúlyos, ez pedig a több más szektorban már létező kötelező felelősségbiztosítás kikényszerítése. Mint írták, az építőiparban – beleértve a tervezést, a lebonyolítást és a kivitelezést is – van is, meg nincs is felelősségbiztosítás. Sem a lakossági megrendelők, sem a kis-közepes tervező-kivitelező vállalkozások többsége nincs tisztában a felelősségvállalással és nincs felelősségbiztosítása.
„Az építtetők, megbízók, valamint a „harmadik személyek” joggal lépnek fel kártérítési igénnyel, ha igazolható, hogy a tervező nem megfelelő szakmai munkája, vagy a vállalkozó kivitelező hibás munkavégzése okozott sok millió forintos kárt az épülő, vagy a környezetében lévő ingatlanokban. A károkozásért a tervező és a kivitelező anyagilag felelős” - emlékeztettek.
Azt sem hagyták ki, hogy a kártérítés akkora teher a tervezők és a kivitelezők számára, hogy azt önerőből általában nem képesek kifizetni. Sok káreset bírósági ítélettel végződik, melyeket a károsultak nem tudnak érvényesíteni, mivel a károkozó cégeket felszámolják, megszüntetik, az egyéni vállalkozók eltűnnek, vagy csak egyszerűen nem áll rendelkezésükre elegendő fedezet. A szervezet itt azzal érvel, hogy egy szakmai műhiba kapcsán nincs kiszolgáltatva a tervező, kivitelező fizetőképességének, fizetési hajlandóságának és a kötelező felelősségbiztosítás hozzájárulhat a kóklerek kiszűréséhez, az üzleti biztonság erősítéséhez.
Kardinális kérdés a lakásépítések bejelentése körüli bizonytalanság megszüntetése. A 300 négyzetméternél kisebb lakóingatlanoknál megmaradhatna az egyszerű bejelentés, de visszaállítanák az építési naplót, a dokumentációtól való eltérés bejelentését, kötelezővé tennék a tervezői művezetést és a már említett tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást.
Óriási kavarodás van manapság a szerződések tartalmát tekintve. Ezt bárki láthatja, aki érintett valamiféle építkezésben, ehhez nem kell külön ÉVOSZ-megállapítás. Nem tisztázott, hogy milyen jogkövetkezményei vannak a késedelmes teljesítésnek, a kötbérek sok esetben nem jelennek meg a dokumentumokban vagy csak elnagyoltan, aránytalanul kis összeget megjelölve. Ezzel kapcsolatban a szervezet viszont kimondja a kormány által soha nem részletezett tényt, miszerint
„ a vállalkozók késedelmes fizetés esetén a közbeszerzési piacon a jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kötbért érvényesíthetnének, amit azonban nem tesznek meg, attól tartva, hogy a megrendelő egy következő közbeszerzési eljárásba nem hívja meg, vagy negatívan kezeli a vállalkozást.”
Nem csupán a megrendelő állami vagy magánszemély, de az építőipari cégek sincsenek védve az előre nem látható árváltozásoktól. Ezek kezelése sem rendezett a közösségi (állami, önkormányzati) építési-beruházási közbeszerzési-vállalkozási szerződésekben. Ez különösen nagy problémát okoz a Covid és az orosz-ukrán háború következtében kialakult piaci árváltozások tükrében – szögezték le. Az ÉVOSZ jogszabályi változtatást vár el a fizetési garanciákról. Ezen felül árindexálási klauzulát szeretne bevezetni a szerződésekben az előre nem látható árváltozások kezelésére.
Súlyos gondként tárták fel, hogy az állami beruházásoknál eddig nem rögzítették teljeskörűen a projektvezető, a lebonyolító és az árszakértő hatás- és felelősségi körét. Nem tudják elképzelni a hatékony és minőségi munkát anélkül, hogy ne állítanák vissza a korábbi gyakorlatban létezett beruházáslebonyolító szerepét és felelősségét. Azt is javasolták, hogy legyen kötelező egy árszakértő bevonása a 700 millió forint feletti nettó becsült értékű közbeszerzési eljárásba. A megrendelői oldalon fellépő projektvezetőnek is kötelező legyen felhatalmazást adni a döntéshozatalra, továbbá teljesen újra kellene gondolni a generáltervező feladat-és hatáskörét.
A szervezet ugyan egyetért az építőipari üvegkapu rendszerével, ami naprakészen rögzíti az építési területre be- és kilépő munkavállalókat, hogy plusz adatot adjon a NAV részére a foglalkoztatás területén tapasztalt anomáliák jobb kiszűrése érdekében. De
„a fekete foglalkoztatás és az ebből származó versenyegyenlőtlenség az alapvető probléma az adózási, járulékfizetési és foglalkoztatási anomáliák mentén. Ez a jelenség nem csupán a nagy értékű, közbeszerzési eljárásban elnyert munkavégzés körében lelhető fel, hanem szélesebb körben. Másrészt rendkívül bürokratikus, bonyolult, újonnan kialakított informatikai rendszerhez való kötelező csatlakozással működik az érintett körben. Véleményünk szerint a jogszabályilag elvárt módon nem is működik.” - fogalmaz elég szókimondóan az ÉVOSZ.
Itt azt kérik, hogy az építési napló vezetésére kötelezett összes létesítmény kivitelezési munkaterületére vonatkozzon az üvegkapu rendszer. De azt is szeretnék, hogy ne a korábban kitalált informatikai rendszeren keresztül működjön, hanem az e-naplóba történő kötelező bejegyzéssel, ami a munkaterületre be- és kilépők név- és adóazonosító adataira alapul. A NAV számára jelenleg is adott az e-naplóhoz való hozzáférés.
A szervezet a megrendelő számára fájdalmas lépést javasol arra az esetre, ha nem ismeri el az építőipari kivitelező által elvégzett valós teljesítést. Jelzálogjog bejegyzését szeretnék elérni a megrendelő ingatlanára, ez részben elegendő biztosíték lenne. Így gyakorlatilag kiküszöbölhető lenne, hogy a megrendelő feltételek nélkül lehívja és kifizettesse a garantőr bankkal a teljesítési-garanciákat. Ehhez természetesen hozzá kell nyúlni a Ptk-hoz. Ha ez megtörténne, mármint ilyen biztosíték beépítése, akkor nem nőne a lánctartozást és kevesebb pótlólagos finanszírozási gondokkal küzdenének a vállalkozók – vonta le a nyilvánvaló következtetést a szövetség.
Az ÉVOSZ közvetve arról is beszámolt, bár nem így fogalmazott, hogy az állami és önkormányzati megrendeléseknél nem működik megfelelően a késedelmi kamat rendszere. Elvileg a jegybanki alapkamat plusz 8 százalék lenne ez, de a szervezet „valós működést” és „automatikus” fizetést sürget.
Szintén vaskos pénzügyi problémának látják, hogy az épületek, építmények garanciális időszakára szóló pénzügyi visszatartások a felszámolási eljárás során ugyanolyan kategóriába sorolandók, mint az egyéb követelések és rendszerint nem is fizetik ki ezeket. Ezért azt akarják elérni, hogy ez a pénzeszköz a felszámolási eljárás során minősüljön óvadéknak, így már a banki követelésekkel azonos kategóriába sorolandó lenne a „visszatartónál”. Legyen célzott felhasználású összeg, kezeljék külön számlán, és csak a garanciális hibák javítására legyen felhasználható – fogalmaztak elég egyértelműen.
