Két fontos információról értesülhetett a napokban az, aki szorosan követi a napenergiához kapcsolódó híreket. Az egyik komoly sajtónyilvánosságot kapott, ez a lakossági naperőművekre vonatkozik. Ahogy arról lapunk is írt, a kormánynak az Európai Bizottság számára tett vállalásai alapján március végéig kellett szabályoznia a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálását. Bár az uniós pénzeknek még jó ideig nyomát sem látja a magyar gazdaság, az utolsó pillanatban megszületett a rendelet. A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg. A későbbiekben háromhavonta ismétlődő felülvizsgálat célja, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra, ismertette a változás lényegét a hétvégén az illetékes minisztérium.
A lakosság engedélyt kaphat
Mindez tehát nem azt jelenti, hogy zöld jelzést kaptak a lakossági erőművek, inkább csak annyit, hogy „rést nyitottak a korábban bezárt ajtón”. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító Mavir álláspontjának figyelembevételével készít elő javaslatot első alkalommal 2023 augusztus végéig, közölte az Energiaügyi Minisztérium. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn és hol oldja fel a zárolást.
Ez a döntés egyébként egybevág a szakma korábban hangoztatott álláspontjával, az érintettek ugyanis nem értetettek egyet azzal, hogy országos szinten vezessenek be korlátozásokat, szerintük vannak olyan települések, ahol a hálózat további kiserőműveket elbírna. Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője úgy kommentálta a hétvégi döntést: „A legfontosabb, hogy ez a jogszabály már nagyon helyesen nem teljes, országos korlátozásról beszél. A visszatáplált áram kezelése ugyanis csak azokban a transzformátorkörzetekben okozott eddig is problémát a szolgáltatóknak, ahol sok napelemes rendszer működött. Másutt bőven volt még tartalék a hálózatban, a tavaly bejelentett fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitásokat.”
Általános vélemény volt az is, hogy annak ellenére érte felkészületlenül a kormányt a napenergia dinamikus terjedése, hogy a megújulók közül ez volt az az energiaelőállítási módszer, amely egyértelműen prioritást kapott akár a szabályozás, akár a támogatások kapcsán. Ezeknek köszönhetően a beépített kapacitások március elején meghaladták a 4200 megawattot Magyarországon. A lapunk által korábban megkérdezett szakértők úgy vélték, hogy a tavaly október 31-ig leadott lakossági kérelmek révén is átlépné a kiépülő kapacitás az 5000 megawattot, miközben a két éve frissített magyar energiastratégia csak 2030-ra prognosztizált 6000 megawatt szolárenergia-kapacitást. (Arra most nem térnénk ki, hogy a szakértők korábban a kormány intézkedéseit, így a rezsicsökkentést azért is kritizálták, mert emiatt a szolgáltatók a fejlesztéseken spóroltak, ami megágyazott a kialakult hálózati problémáknak.)
A lakosság esetében a szakértő úgy látja, hogy hosszú távon a napelemek megtérülését a visszatáplálás helyett az önfogyasztásra kell alapozni. Jövő évtől biztosan nem lehet szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval: vagyis minden visszatáplált áramért kevesebb pénz jár a napelemeseknek, mint amennyit a hálózatból vételezésért fizetnek. Egyelőre nem ismert, pontosan milyen elszámolási feltételek fogják felváltani januártól a szaldós megoldást. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb lesz a napelemtulajdonosok számára. Kujáni Péter szerint a december végéig megkötött szaldós szerződések még tíz évig havi elszámolással ugyan, de érvényben maradnak.
A fentiek és a már folyamatban lévő, de azok számossága miatt jelentősen csúszó engedélyek kiadása révén az idei évben is komolyabb növekedésre lehet számítani a fotovoltaikus rendszerek termelésében.
A naperőművekre továbbra is stop van
Más kérdés, hogy a termelés nagyobb részét biztosító ipari méretű erőművek beruházói a lakossággal szemben rossz hírt kaptak a napokban. Az új kapacitások kiépítésére ugyanis továbbra sem lesz lehetőség. A napokban ugyanis a kormány ismét elhalasztotta az újonnan létesítendő 50 kW-nál nagyobb naperőművek hálózati csatlakozásához szükséges dokumentum kiadási határidejét. Korábban a rendszerirányító vállalat, a Mavir azt közölte, a hálózati engedélyeseknek március 13-ig kell ezekre az új, tavaly beérkezett igényekre kiadniuk a műszaki-gazdasági tájékoztatókat és megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívásokat.
Pedig a fejlesztők részéről óriási az érdeklődés, ahogy korábban megírtuk, az idei év elején a egyöntetűen jelezték, hogy megvalósítanák a korábban engedélyezésre beadott terveiket, amennyiben mindenki engedélyt kapna, úgy a kiépült és a folyamatban lévő lakossági beruházások összes kapacitását is meghaladó termelés jöhetne létre, hiszen további 5200 MW kapacitás jöhetne létre, vagyis összességében 10 MW fölé ugorhatna néhány éven belül a magyarországi napenergia-termelés.
Az energia tárolása a legnagyobb kihívás
Jelen pillanatban azonban ez a forgatókönyv nem igazán reális, annak ellenére sem, hogy a kormány stratégiai célja, hogy energiaintenzív iparvállalatok magyarországi működését támogatja. A hálózati korlátok mellett ugyanis az időjárásfüggő energia kezelése más kihívásokat is támaszt a rendszerirányító számára. A Mavir gyakorlatilag hetente ad számot újabb rekordokról, igaz ezek napszakokra vonatkoznak, amikor a hazai energiatermelés egyre nagyobb arányát adják a megújulók. A legutóbbi, március 18-i csúcstermelés kapcsán a társaság azt is jelezte, hogy a megújulók adták villamosenergia-fogyasztásának a 65 százalékát egy rövidebb ideig, a nap egészét tekintve ennél kisebb kapacitással járultak hozzá az ellátáshoz.
A Mavir azt is kiemelte, hogy a napos idő esetén, most már trendszerűen jelentősebb mennyiségű villamosenergiát exportálunk, ami abból a szempontból jó hír, hogy vannak rendszeresen olyan időszakok, amikor a hazai termelés fedezi a fogyasztást. A rendszerirányító szempontjából azonban nehézséget jelent, hogy a nap egészében az import-export szaldó minimális és maximális értéke közötti ingadozás rendkívül jelentős is lehet. Ahogy a már említett március 18-ához hasonlóan a napos hétvégéken az is kihívást jelenthet a hazai energiaellátásban, hogy az ipari fogyasztók kisebb energiafogyasztása miatt komoly túltermelés lehet, így olyan alaperőművek (nukleáris és szén) termelését kell visszafogni, amelyeknél egyébként nincs lehetőség a lekapcsolásra. Persze az is jó lenne, ha az egymást kiegészítő megújulók, a napenergia mellett a szél is hasonló szerepet kapna. Ám ez a lehetőség megint elúszni látszik.
Nagy kérdés, hogy a döntéshozók ezt hogyan próbálják majd meg kezelni. Ahogy a magasabb fogyasztás esetén a kedvezményes ár eltörlése nagyon gyors alkalmazkodást eredményezett, van olyan vélemény, hogy a piaci árak hatására a fogyasztók sokkal tudatosabbak lennének. Ez azzal járhatna, hogy (elsősorban hétvégén) napos időszakokban sokkal olcsóbb lenne az energia, mint például este. Más kérdés, hogy az alacsony fogyasztású háztartások esetében az ilyen mérési és számlázási rendszer létrehozása a szolgáltató számára megtérülne vagy sem?
A másik út az energiatárolás lehetne, amely kapcsán már történtek lépések. Így Magyarországon előremutató lépés, hogy a legutóbbi Metár-tenderen már a pályázat egyik feltétele volt az energiatároló építése is. De előírták azt is, hogy az ipari beruházásoknál, a termelés mellett legyen 30 százalékos tárolókapacitás is. Ha megvalósulnak, akkor segítséget jelenthetnek az Energiaügyi Minisztérium által már előkészítés alatt lévő, az iparági szereplőket célzó akkumulátoros energiatárolók létesítését ösztönző pályázatok is. Sokan a hidrogénben látják a jövőt, egyelőre azonban nem elég költséghatékony ennek kezelése, vagyis, hogy az éppen felesleges energiából hidrogént állításunk elő, azt tároljuk, majd amikor szükséges, visszaalakítsuk árammá.
