Zlati Róbert hozzátette, a 300 ezer forintos minimálbér mellé minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum szükséges, hogy legalább nominálisan ne közelítsen egymáshoz a két érték.
Kiemelték, hogy egyelőre konkrét számok nélkül került szóba a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén, ahol úgy tűnt a résztvevőknek mégsem áll szándékukban összevonni a két elemet. Annak ellenére, hogy egyes szakszervezetek és egyes munkáltatói szervezetek is korábban jó ötletnek tartották, a MASZSZ mindig ellenezte és a jövőben is ellenezni fogja a kétfajta bérelem egyesítését egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifa megállapodásokat tartalmazni - olvasható a szövetség közleményében.
Mindezek mellett a VKF-en kitértek még a fórum döntési mechanizmusának változtatására és az eu-s minimálbér irányelvre is.
Fotó: Depositphotos
A MASZSZ elnöke rossz iránynak tartja a kormány javaslatát, amely szerint a VKF-en a jövőben konszenzus helyett egyszerű többséggel lehessen döntést hozni, megállapodást kötni.
Zlati Róbert rámutatott, hogy ezzel a VKF több résztvevőjével többször keményen konfrontálódó MASZSZ az általa képviselt munkavállalók érdekeivel látványosan háttérbe szorulhat.
A szakszervezet elnöke ártalmasnak tartja azt a kormányjavaslatot is, amelynek értelmében a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezeteket kihagyják az országos szociális egyeztetésből.
A MASZSZ elnöke a közleményben hozzátette, az eu-s minimálbér irányelvet idén november 15-ig kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Először is ki kell jelölni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalnak a szociális partnerek. Az átültetésnél meg kell határozni, hogy milyen referencia értékek mentén, milyen adatok figyelembevételével határozzák meg a következő év minimálbéreit. Ezen túl fontos, hogy a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről.
A MASZSZ elnöke jelezte ugyanakkor, hogy az országban a magyar munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt.
(MTI)
