A főpolgármester úgy fogalmazott: "van mit ünnepelni" Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.
"Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz" - jelentette ki Karácsony Gergely.
Hozzátette: a pénz "már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott."
Fotó: Bánkuti András
Megjegyezte: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.
Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.
Szavai szerint az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek.
Megjegyezte: a most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.
A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot - a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani. Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.
A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is - sorolta.
A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra - magyarázta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.
Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.
Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.
Kijelentette: a fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.
A főpolgármester hangsúlyozta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.
Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják.
Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.
A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat - fogalmazott.
Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, "Európa egyik legfontosabb nagyvárosát."
(MTI)
