A kormány a 2022-es büdzsé tervezetében jövőre jóval kevesebbet szán a fővárosi egészségügyi rendszer támogatására. Pedig ezeknek a fejlesztéseknek prioritást kéne élvezniük, ugyanis 2019-ben ez lett az alapja a kormány és a főváros megállapodásának: az Atlétikai Világbajnokságra felépülő stadionért cserébe Budapest járóbeteg- és szakellátásának fejlesztése.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere az év elején azt mondta, hogy 11 milliárd forintot fordít a kormány az EBP keretében kórházfejlesztésekre. A jövő évre tervezett 15 milliárd forint azért is furcsa, mert kiemelte:
"A 2026-ig tartó programra a kormány 700 milliárd forintot biztosít."
Tóvizi Attila, az EMMI miniszteri biztosa Facebook-oldalán márciusban pedig arról tájékoztatott, hogy 31,2 milliárd forint értékben több mint 10 ezer orvostechnikai és 70 ezernél is több informatikai eszközt kaptak az elmúlt időben a kórházak.
"Az Egészséges Budapest Program egy 2017-ben indított kormányprogram, melynek csak egy része, kiegészítése az az 50 milliárd forint, melyről a főváros új vezetése és a kormány állapodott meg 2019 év végén a budapesti alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében. De a program egészének a tervezésére és teljesülésére nincs rálátásunk" - jelentette ki lapunk megkerésésére a Fővárosi Önkormányzat a jövő évi alacsonynak tűnő EBP-összeg kapcsán. Mint mondják, az EBP teljesen átláthatatlan, azon kívül, hogy minden évben legalább kétszer bejelenti a kormány, nem tudják, hogy mikor, mire és mennyit szeretnének költeni.
"Bízunk benne, hogy lesz fedezet arra az évii 10 milliárdra, amelyről megállapodtunk a kormánnyal. A fővárosi önkormányzat a budapesti alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében érte el a kormánynál az EBP 50 milliárdos kiegészítését, tehát erre fordítjuk ezt az összeget a kerületi önkormányzatokkal folytatott egyeztetéseknek és az ő igényeiknek megfelelően" - teszi hozzá.a Főpolgármesteri Hivatal. A 2020. évi támogatásnak egyébként csak a kisebbik része, 2 milliárd forint érkezett a fővárosi önkormányzathoz, melyet a CT- és MR-várólista-csökkentési programjukra fordítanak. A támogatás nagyobbik része, 8,4 milliárd forint közvetlenül a támogatott kerületi önkormányzatoknál landolt. Az idei pluszforrás elosztásáról pedig a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa márciusban már döntött.
A Főpolgármesteri Hivatal szerint a támogatásokról még szükséges egy kormányhatározatot is hozni, mely alapján az önkormányzatokkal várhatóan az EMMI egyezteti a részletes terveket, a folyósítás a támogatói okiratok aláírása után történhet meg.
Egészségügyre Brüsszelből is jöhet pénz a koronavírus okozta válság következményeinek enyhítésére szolgáló helyreállítási terv (RRFT) nyomán, de
"a kormány ezirányú terveiről sajnos nincsenek pontos információink, csak annyit tudunk, hogy a Dél-budai Centrumkórház kikerül az EBP-ből és átkerül az RRF-be" - teszik hozzá.
Volt, ahonnan mégis elvontak EBP-forrást
Bár az idei források elosztását már fixálták, azok nem mindenhol alakultak a tavalyi ígéreteknek megfelelően. A 2020 végén megjelent kormányhatározatoknak köszönhetően például a kormány komoly EBP-forráselvonásról döntött a II., III., illetve XV. kerület esetében. Így összesen 10 milliárd forinttal csökkentette az eredeti tervek szerinti egészségügyi fejlesztésekre fordítandó kormányzati támogatás összegét a három ellenzéki vezetésű kerületben – vette észre az Átlátszó.hu.
Így a II. kerülettől 6 milliárd forintot vett el a kormány az év végi döntéssel, a III. kerülettől pedig 3,3 milliárd forint egészségügyi fejlesztési támogatást vont meg. A III. kerületi önkormányzat úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a maradék 1,687 milliárdnak is kétséges a sorsa annyiban, hogy a hozzá kapcsolódó Támogatási Okirat 2021. június 30-ig érvényes. Többször keresték a támogatót egyeztetés céljából, hogy mire költhetik el a fennmaradó részt, illetve a 2020.12.31.-ig felhasznált támogatásokat milyen módon számolhatják végre el, s épp a minap, május 14-én érkezett válasz, miszerint május 26-án egyeztethetnek a támogatóval.
"Bízunk benne hogy sikerül megállapodnunk a Támogatói Okirat legalább egy évvel történő meghosszabbításához, illetve kapunk egy elvi hozzájárulást a lényegesen csökkentett támogatástartalom projekttervére. Amennyiben itt nem számíthatunk kellő nyitottságra, úgy ennek az 1,687 milliárd Ft egy része is veszélybe kerülhet" - mondja a III. kerületi Polgármesteri Hivatal.
A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa javasolja a Kormánynak, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatnak fejlesztési igényét (a Viziorgona utcai gyermekszakrendelő kialakítása I. ütem), hogy 1,25 milliárd forinttal támogassa, s bár pozitív döntésre számítanak, az a mai napig nem született meg. Ezen túlmenően több szakrendelő felújítása is csúszik az elvonás miatt.
Az EBP-forrás elvonásokkal párhuzamosan viszont két kormánypárti vezetésű kerületben, a XII. és XVII. kerületben tervezett szakrendelő-fejlesztés támogatását 8,8 milliárd forinttal emelték meg a határozat szerint. Ennek köszönhetően 6,1 milliárd forintos forrást biztosítanak az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő – XII. kerületi (Hegyvidéki) szakrendelő számára, valamint további 2,7 milliárd forintos forrást a Bajcsy-Zsilinszky Kórház XVII. kerületi (Rákosmente) Szakorvosi Rendelőintézet fejlesztésére.
Az is év eleji történet, hogy az Egészséges Budapest Program büdzséjéből január közepén a kormány összegeket csoportosított át, egyebek mellett 1,1 milliárd forintot az MH Egészségügyi Központ dologi kiadásaira. (Bár a Magyar Közlöny 8. számában megjelent információt később az EMMI cáfolta).
