Az elemzők egybehangzó véleménye szerint pozitív meglepetést hoztak a kiskereskedem júliusi forgalmi adatai.
Mint azt megírtuk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026. júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 4,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző havinál 1,0 százalékkal volt nagyobb.
A legfrissebb adatok lényegében összhangban vannak a jövedelmek emelkedésével, illetve a fogyasztás élénkülésével. A fogyasztói bizalom elmúlt hónapokban látott javulása, illetve a vártnál gyorsabb dezinflációból fakadó jelentősebb reálbérnövekedés megjelenik a boltok forgalmában is. Összességében így az adat beleillik a kiskereskedelmi eladások 2024 eleje óta mutatkozó javuló trendjébe
- reagált a KSH adatára Nyeste Orsolya.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint érdekes lesz látni, hogy az augusztusban tapasztalt energiakihívás, illetve a valószínűleg ezzel kapcsolatba hozható megtörése a fogyasztói bizalom korábbi javulásának nyomot hagyott-e a kiskereskedelmi adatokon, azaz visszafogottabb költéseket látunk-e a majd nyolcadik hónapra vonatkozó statisztikában.
Fotó: Pixabay
Virovácz Péter is úgy véli, hogy a júniusban látott negatív meglepetést szépen korrigálta a kiskereskedelem júliusban. Az ING vezető közgazdásza kifejtette: a forgalom egyhavi bővülésének részleteit vizsgálva szerinte nem lehet általános felpattanásról beszélni. Az élelmiszerüzletek forgalma havi alapon ugyanis ismételten stagnált. A nem élelmiszer jellegű üzletek esetében ugyanakkor az előző havi visszaesés után jelentős, közel 1 százalékos bővülés volt megfigyelhető.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szegmensen belül is nagy eltérések tapasztalhatóak és folytatódik az egyes területek növekedési mutatóinak cikkcakkos alakulása. Az előző havi nagy visszaesést követően jelentősen bővült például a ruházati üzletek forgalma, de hasonló elmondható az illatszer üzletek és az internetes értékesítés kapcsán is.
Ezzel szemben a könyv-, újság- és papíráru-üzletekben az előző havi kiugrás után korrekció következett. Nagy mértékben bővült eközben a számítástechnikai és iparcikkeket árusító üzletek forgalma. Ebben szerepet játszhatott Virovácz Péter szerint a futball-világbajnoksághoz kapcsolódó elektronikai cikkek iránti kereslet is.
Virovácz Péter úgy látja: egyelőre minden jel arra utal, hogy 2026-ban is a háztartások tartják a hátukon a magyar gazdaságot a fogyasztásukkal, miközben a beruházások továbbra is küszködnek.
A kiskereskedelmi forgalom bővülésében továbbra is jelentős szerepe van a reálbérek érdemi növekedésének, amiben a béremelkedés mellett a családi adókedvezmények év eleji emelése, a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentessége és a kiemelkedően alacsony inflációs környezet is szerepet játszik. Meglepő ugyanakkor, hogy az év eleji laza fiskális politika hatásának kifutása nem fogja vissza a forgalmat – ebben elsősorban a kedvezőbb konjunktúraérzetnek lehet szerepe
- vélekedett Regős Gábor.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az egyik meglepetést okozó tényező az üzemanyagok forgalma volt, ami az elmúlt hónapokban már nem először mutatott jelentős növekedést, bár júniusban éppen stagnálás volt jellemző. A júliusi növekedésben szerepe lehetett a turizmusnak, illetve annak is, hogy az üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest alacsonyabban alakultak, így jobban megérte hazánkban tankolni.
Az, hogy a nem-élelmiszerboltok forgalma kedvezően alakul, szerinte nem szokatlan: ha nő a forgalom, ez tud a legnagyobb húzóerő lenni, viszont ha visszaesés van, akkor ezen boltokban fogják vissza a háztartások leginkább a fogyasztásukat.
Regős Gábor összességében úgy látja, hogy a kedvező júliusi kiskereskedelmi adat jó alapot nyújt a harmadik negyedéves GDP-hez – ha a forgalom alakulása így marad, az a vártnál jobb növekedést hozhat, amiben viszont biztos, hogy a fogyasztás továbbra is fő húzóerő lesz.
