A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
A döntés nem okozott most sem meglepetést, megfelelt az elemzői várakozásoknak.
"A döntés megfelel a piaci várakozásoknak” – kommentálta a Magyar Nemzeti Bank döntését Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Hozzátette: „A nemzetközi piaci hangulatra nagy hatással lévő jegybankok, így az amerikai Fed már a lazább monetáris feltételek irányába mozdult el, és az Európai Központi Banktól is hasonló lépés várható. A Fed és az EKB lépései pedig nagyobb mozgásteret adnak a magyar jegybank számára, hogy kivárjon a következő lépésével”.
Mennyire vészes a forintgyengülés?
A szakember azt is elmondta, hogy a forint az utóbbi napokban gyengült, az euró árfolyama elérte a 330 forintos szintet. „Ez a forintgyengülés azonban nem befolyásolja olyan mértékben az inflációs pályát, hogy a jegybanknak azonnal reagálnia kellene rá. A forintgyengülésben elsősorban a változékony nemzetközi hangulat játszotta a főszerepet. Többek között az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, a brexit miatti bizonytalanság, az olasz kormányválság miatt kockázatkerülés lett úrrá a nemzetközi piacokon, ilyenkor pedig a feltörekvő piaci devizák gyengülni szoktak. Ez történt most a forinttal is” – fogalmazott Németh Dávid.
4-5 forinttal több
A szakember szerint, ha nem lesz tartósan rossz a nemzetközi hangulat, akkor rövid távon, azaz a következő 1-2 hétben az euró árfolyama várhatóan 330 forint alatt marad, bár a kereskedés során a befektetési hangulattól függően érintheti a 330 forintos szintet.
A mostani kilátások alapján hosszabb távon viszont a forint mérsékelten, de trendszerűen gyengülhet. Ez éves szinten 4-5 forintos euródrágulást jelentene. Az idei évben a 318-328 forintos sávban mozoghat az euró, jövőre pedig már a 322-332 forintos intervallum a valószínű. Tehát a 330 forint feletti szintek is előfordulhatnak. 2021-ben pedig már a 326-336 forintos tartományra van kilátás.
Németh Dávid kiemelte: „Ez azonban csak egy, a jelenlegi helyzet alapján várható forgatókönyv, egy-egy komolyabb sokkhatás könnyen felülírhatja. A devizapiacon pedig a turbulenciák jelentős kilengést okozhatnak.”
Jövőre se várható szigorítás
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője közölte: az MNB alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok tervezett méretéről. Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelésére csak akkor számítanak, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövőre még nem kerül sor.
A vezető jegybankok várható lazításai miatt, valamint a jövő év második felében a 3 százalékos inflációs céltól elmaradó infláció miatt jövőre nem várnak szigorítást a Takarékbankál, így legközelebb 2021-be folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak. A hazai gazdaságot jellemző szignifikáns megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és így várhatóan negatív nettó állampapír kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt nem számítunk a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó aljára tapadhatnak - jegyezte meg az elemző.
Romlott a nemzetközi környezet
A 3 órakor megjelent közleményben a döntéshozók kiemelték a romló nemzetközi környezetet, a Fed megkezdődött, és az EKB várható monetáris lazítását - írja elemzésében Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.
Felhívták rá a figyelmet, hogy az inflációs alapfolyamatokban a lefelé mutató kockázatok erősödtek, de azok mértékének megítéléséhez a második félévben beérkező adatok lesznek meghatározóak. A hazai monetáris politika esetleges változásairól a várakozásoknak megfelelően nem kaptunk információkat, a következő, szeptember 24-én esedékes kamatdöntő ülés lehet érdekesebb, akkor jelennek meg a friss Inflációs jelentés keretszámai, illetve túl leszünk egy EKB- és egy Fed-ülésen is.
Mérséklődött az inflációs nyomás. Ez egyrészt a magasabb bázis hatásának, másrészt az üzemanyagárak fokozatos csökkenésének volt betudható. Ugyanakkor a fogyasztói árindex növekedése éves átlagban a jegybank 3 százalékos célszintje felett alakulhat, illetve a kiemelten figyelt, adószűrt maginflációs mutató is meghaladhatja azt, de még az 1 százalékos toleranciasávon belül mozoghat. A forint árfolyamának esetleges, további gyengülése továbbra is felfelé mutató kockázatként jelentkezik, melyet részben ellensúlyozhat az eurózóna felől érkező dezinflációs hatás. A belső fogyasztás továbbra is erőteljes maradhat a bérek folytatódó emelkedése miatt - közölte Varga.
