Újabb 25 bázisponttal 4,25 százalékra csökkentette az alapkamatot a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén. Ezzel nagy meglepetést nem okoztak, hiszen a piac erre még mindenképpen számított. A nagy kérdés sokkal inkább az lesz, hogy a délután 3 órakor megjelenő indoklásban, milyen utalást tesznek a csökkentési ciklus esetleges folytatásával kapcsolatban. Korábban egyébként akár 3-3,5 százalékos év végi alapkamatot is esélyesnek láttak az elemzők, mára a megváltozott piaci környezet miatt már a csökkentési ciklus végét találják esélyesebbnek. Így legfeljebb még egy vagy két hasonló lépés történhet.
A kamatdöntésről kiadott közlemény szerint egyébként Matoclsyék is érzékelik a globális hangulat támasztotta veszélyeket. Ezért úgy fogalmaznak már a kamatcsökkentési ciklus folytatásával kapcsolatban, "amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt".
A forint euróval szembeni jegyzésében nem mutatkozik komoly reakció egyelőre. Bár a kamatdöntést megelőzően meglehetősen hullámzott az árfolyam a 297-es szint környékén, pár perccel két óra után a döntés előtti szinten, 296,5-nél áll a jegyzés.
Ami támogatta a kamatcsökkentést
Minek után a nemzetközi környezet jelentősen megváltozott a Fed pénzpumpájának közeli elzárásának lehetősége miatt, csak a hazai gazdaságban tapasztalható tényezők adnak még mindig teret a kamatcsökkentési ciklus folytatására. Vagyis a jóval a 3 százalékos inflációs cél alatt fogyasztói árindex semmilyen gátat nem szab, hiszen az alacsonyabb kamatszint sem veszélyezteti a célt. Májusban 1,8 százalékos volt a pénzromlás átlagos üteme a rezsicsökkentések eredményeként.
A másik sarkalatos pont az a hazai gazdaság növekedési üteme: Matolcsyék ugyanis nem titkoltan felvállalták a növekedés ösztönzését. Az első negyedév bár a tavalyi utolsó negyedévhez mérten már növekedést hozott, ami mögött persze statisztikai elemek is szerepet játszottak - hiszen alacsony bázishoz könnyű növekedni -, éves bázison még mindig visszaesést mutattak a számok. Azóta részben a tavalyi rendkívül alacsony bázisnak is köszönhetően már a fellendülés jelei látszanak (például a kiskereskedelemben). Az ugyanakkor nem jelenthető ki, hogy a gazdaság teljesítménye azt hozná, amivel elégedettek lehetnének a döntéshozók. Így, ha a jegybank kizárólag a gazdasági folyamatokat nézi, továbbra is indokolt a növekedés támogatása, és hogy ennek érdekében vágják a kamatokat.
Ami óvatosságra inthette volna Matolcsyékat
Pár hete pont azt elemezgettük az mfor.hu hasábjain, hogy egyre fokozódik a nyomás Matolcsyékon, ráadásul a piac eddig meglehetősen kegyes volt az új vezetéshez, hiszen meglehetősen "tiszta" körülmények között folytathatták a tavaly augusztusban elkezdett kamatcsökkentési ciklust.
Mára azonban nagyot változott a világ, hiszen csak az elmúlt 5 napban a forint az euróval szemben az 20 közül a legrosszabbul teljesítő deviza volt, hiszen 1,4 százalékot veszített értékéből. A 10 éves magyar állampapírok hozama pedig több mint féléves csúcsára emelkedett az eltelt időszakban: tegnap már 6,75 százalékon állt, mivel csak hétfőn több mint 40 bázisponttal ugrott a hozam ismét. Csak viszonyításként érdemes megjegyezni, hogy nagyjából egy hónapja még alulról szemezett az 5 százalékkal. (Mindenhol félelem: ugranak a hozamok, majdnem 300-as forint)
A kockázati felárunk pedig idei áprilisi csúcsa közelébe, 365 bázispont közelébe emelkedett a korábbi 341 pontról. Ez pedig szintén a befektetők óvatosabb magatartását, a feltörekvő piaci eszközök háttérbe szorulását erősíti meg.
Mit mondanak az elemzők?
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a kötvényhozamok elmúlt időszakban 200 bázisponttal emelkedtek, a piac nagyjából kiárazta a további kamatcsökkentés lehetőségét. Ilyen környezetben pedig veszélyes lehet a kamatcsökkentés további erőltetése, érdemes lehet kivárni, amíg tisztul a kép.
Az Equilor véleménye szerint is a piacok a később megjelenő sajtóközleményre figyelhetnek, indikációkra várnak ugyanis annak kapcsán, hogy meddig tarthat a monetáris lazítási ciklus. Az elemzők szerint 4 százalékos szintnél fejeződhetnek be a vágások, hiszen az ország kockázati megítélésének romlása szűkíti az MNB mozgásterét.
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint azonban a nemzetközi piacok túlreagálták a Fed mennyiségi lazításának várhatóan fokozatos csökkentését, így, miután az átárazódási folyamat véget ér, a piacokon enyhülhetnek a feszültségek. Amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 25 bázispontos kamatcsökkentésre látunk lehetőséget, ezután pedig huzamosabb ideig 4 százalék maradhat az alapkamat.
Miért is számít a Fed nekünk?
Most, hogy a Fed pénzcsapjának elzárása nem is túl távoli lehetőségként felmerült, egyre feszültebb a piac és erősödik a kockázatkerülő magatartás. Ez látszik meg a forint jegyzésén, a kötvényaukcióinkon, a másodpiaci hozamokon és egy időben az overnight bankközi kamatokon is megmutatta a hatását a feszültség. A Fed múlt heti nagy érdeklődéssel várt sajtótájékoztatója pedig csak fokozta a félelmeket, és többször is csúnya mínuszban zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, a kockázatmentes 10 éves amerikai és német kötvényhozamok pedig jelentősen emelkedtek.
A befektetők tehát a megváltozott nemzetközi piaci környezetre úgy reagálnak, hogy eladják kockázatosabb állampapírjaikat, ami nyomás alá helyezi a kötvénypiacot. Az értékesítésből befolyó összegeket pedig hazautalják, ez pedig természetesen gyengíti a helyi devizát. A folyamatot erősíti, hogy a devizakereskedés során az alapkamatok különbségén elérhető nyereséget (az úgynevezett carry-t) a megváltozott környezetben a befektetők már kevésnek találják, így a magasabb alapkamattal bíró devizát nem vásárolják tovább. Ez látszik meg a 300-as szinttel szemező euró-forint árfolyamon is.
mfor.hu
