Mfor: Szeptember elején már több ellenzéki polgármester jelölt is járt Brüsszelben, hogy az önkormányzatok számára közvetlenül elérhető forrásokért lobbizzanak. Miért tartotta fontosnak, hogy a kampányhajrában Ön is kilátogasson Brüsszelbe?
Karácsony Gergely: Több okom is volt rá. Egyrészt szövetségeseket kerestem az unió most formálódó bizottságainak vezetői között, másrészt jó előre jelezni szerettem volna Brüsszelben, hogy megválasztásom esetén Budapest mindenképpen szakítana az EU ellenségként való beállításának jelenlegi gyakorlatával. A látogatás arra is kiváló volt, hogy teszteljem, miképpen reagálnak az uniós bizottságok vezetői, ha valaki az ajtajukon kopogtat. A próba sikeres volt. Tárgyalópartnereim közül Frans Timmermans az Európai Bizottság leendő klímavédelemért felelős alelnökeként pont olyan területekért fog felelni, amik a budapestieknek is különösen fontosak: a lakhatásért, az energia kiadások csökkentéséért és a városok zöldítéséért. Nicolas Schmit várhatóan a munkahelyteremtés és szociális ügyekért felelős biztos lesz. Míg Karl-Heinz Lambertz a Régiók Bizottságát vezeti majd, amelyen keresztül a régiók és a települések hivatalosan is beleszólhatnak az uniós döntéshozatalba. Ezenfelül legmagasabb szinten fogadott az európai városokat tömörtő legnagyobb szervezet, az Eurocities is, amelynek a főtitkárával szintén tárgyaltam. Minden megbeszélésen érezhető volt a brüsszeli szándék: rendezni akarják a kapcsolatokat a fővárosi önkormányzattal, mert fontos számukra Budapest.
Mfor: Az uniós biztosok és döntéshozók ritkán ülnek le polgármesterekkel, no pláne aspiránsokkal tárgyalni. Minek köszönhető ez a kivételezés?
K.G.:Szó sincs kivételezésről. Bizonyos vagyok benne, ha Tarlós István kérte volna, akkor vele is tárgyaltak volna. Csakhogy neki erre nem volt igénye. A jelenlegi városvezetés nem tartja fontosnak a brüsszeli kapcsolatok ápolását. Eurocities tagságunk kimerül a tagdíjbefizetésekben. Budapest uniós irodája gyakorlatilag láthatatlan, miközben a többi nagyváros komoly erőket mozgat meg annak érdekében, hogy az uniós döntéseket befolyásolják. Ez most különösen ígéretes időszak, hiszen most állnak fel az új bizottságok, most alakulnak az új költségvetési ciklust meghatározó struktúrák. A gesztus nem nekem szólt, hanem Budapestnek.
Mfor: Kapott valami konkrét ígéretet is?
K.G.: Frans Timmermans ígéretet tett nekem, hogy az Európai Bizottságnak külön, elkülönített pénzügyi forrásai lesznek a városoknak a következő ciklusban, amelyeket nem politikai alapon, hanem a programok alapján fognak szétosztani. A klímavédelem ügyét összekapcsolják a társadalmi egyenlőség és a versenyképesség ösztönzésének céljaival. Timmermans, illetve Nicolas Schmit az Európai Bizottság leendő munkahelyteremtésért felelős biztosa egyaránt fontosnak tartotta a bérlakásépítést. Timmermans az energiahatékonyság javítását látja benne, míg Schmit az Európában szinte már elviselhetetlenül magas lakhatási költségeket szeretné visszaszorítani azzal, hogy növeli a bérlakásépítésre fordítható uniós forrásokat. Budapest számára ez különösen fontos, hiszen a fővárosi széndioxid kibocsátás jelentős részéért a korszerűtlen lakossági fűtőberendezések felelősek. A budapesti lakásárak elszabadulása pedig tovább növelte a lakhatási szegénységet. Mindkettőn segítene egy bérlakás-program. Teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy az unió keresi a partnerkapcsolat kialakításának lehetőségét Budapesttel. Timmermans a találkozónkon külön hangsúlyozta, hogy az uniós célok elérése érdekében a helyi kormányzást kívánják erősíteni. Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának vezetője arról biztosított, hogy elkötelezettek abban, hogy az önkormányzatok a következő ciklusban nagyobb szerephez jussanak. Tervei szerint a települések hivatalosan is beleszólhatnak majd az uniós döntéshozatalba. Lambertzzel arról is beszélgettünk, hogy a következő években milyen uniós forrásokra pályázhat majd közvetlenül Budapest. Az Eurocities pedig szintén élénken lobbizik a városok szerepének növeléséért a brüsszeli döntéshozatalban.
Mfor: Dobrev Klára, az Európai Parlament DK-s képviselője korábban nagyon magabiztosan azt mondta, hogy el fogja tudni érni, hogy az unió megnövelje azon források összegét, amelyekre közvetlenül pályázhatnak önkormányzatok és civil szervezetek. Vele, ha jól tudom nem találkozott. Miért nem?
K.G. : A mostani brüsszeli programba nem fért bele egy személyes találkozó, de természetesen támogatom a közvetlen források önkormányzati elérésének ügyét. Már csak azért is, mert Zugló éppen egy ilyen közvetlen uniós pályázaton nyert 2 milliárd forintot bérlakásépítésre. Ezek a források részben már eddig is elérhetőek voltak, de kevés önkormányzatnak sikerült élni a lehetőséggel. Ezt a jövőben erősíteni kell.
Mfor: Dobrev Klára azért is lobbizik, hogy az önkormányzatok és a civil szervezetek kaphassák meg azt a pénzt, amitől Magyarország esetleg elesik a hetes cikkely szerinti eljárás miatt. Szóba került ez az ön brüsszeli találkozóin?
K.G.: Erről nem tárgyaltunk, de ez kiváló lehetőséget kínálna az Európai Uniónak arra, hogy kivergődjön abból a kettős csapdahelyzetből, ahová a jogállamiság elveit lábbal tipró országok miatt került. Ha semmiféle szankcióval nem élnek, akkor ezek a tagállamok továbbra is semmibe vehetik az unió alapelveit. Ha viszont kiszabnak valamiféle büntetést, akkor könnyen az unió ellen fordíthatják a lakosságot a helyi politikusok, mondván az országot bünteti az EU. Ez pedig éppen az ellenkezője annak, amit az EU szeretne. A közvetlen források növelése ráadásul jelentős előrelépést hozhatna az antikorrupciós célok elérésében, mivel ezeknek a pályázatoknak az elbírálása sokkal szigorúbb az országoknak megítélt források felhasználásakor alkalmazottnál.
Mfor: Az Orbán-kormány többszörösen is megfenyegette Budapestet: ellenzéki győzelem esetén kevesebb forráshoz juthat. Sokan megijedtek ettől. Mekkora uniós forráskiesést jelentene ez? Mennyiben befolyásolná ez a főváros következő öt évét?
K.G.: Budapest már most is nagyon kevés uniós forráshoz juthat hozzá fejlett régióként. Ebből tehát nem sokat veszíthetünk, a már említett új pályázati lehetőségek megnyílásával viszont sokat nyerhetünk. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi, uniós ügyekben eddig rendkívül inaktív városvezetés el tudná-e érni ezeket. A másik fenyegetés is gyenge lábakon áll, hiszen a jövő évi központi költségvetésbe csupán 3 milliárd forintot terveztek be fővárosi fejlesztésekre. Nagy vesztenivalója nincs Budapestnek.
Mfor: Sokat emlegette Budapest brüsszeli képviseletét. Vannak már tervek arra, hogy miképpen erősítené meg?
Budapest brüsszeli irodájának vezetésére Jávor Benedeket kértem fel, aki nagy beágyozottsággal bír uniós döntéshozói körökben, illetve rendkívül elkötelezett mindazon klímavédelmi célok mellett, amelyeket én személy szerint, valamint az ellenzéki pártok is vallanak.
