A fővárosi eredmények véglegessé válásától függően jövő hét elején összeülhet a Fővárosi Közgyűlés. Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy november 5. az alakuló ülésre kiválasztott dátum, ami csak azért meglepő, mert az előző ciklusokban mindig szerdán tartották az üléseket, a jelzett időpont pedig történetesen egy keddi napra esik.
Karácsony Gergely főpolgármester már korábban jelezte, hogy az első ülésen az új ciklus ünnepélyes megnyitásán túl érdemi javaslatokat is megvitatnak majd. Az is eltér majd az előző ciklusok nyitányától, hogy Orbán Viktor kormányfő várhatóan nem mond beszédet az eseményen.
Az Mfor információ szerint az első ülés napirendi pontjai között szerepel a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása. A hétvégén nagy vihart kavart zuglói javaslattal ellentétben (Horváth Csaba tágította volna polgármester önálló döntési jogkörét, javaslatát azóta visszavonta) nem a testület hatásköreinek gyengítése a cél, hanem inkább a viták terének bővítése.
A korábbi ciklusban működő hét bizottság (Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok; Költségvetési; Közbeszerzési; Pénzügyi és Ellenőrző; Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási; Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi valamint az Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző) mellett új bizottságot alakítanának, amely önállóan vinné a környezetvédelmi ügyeket, beleértve a klímaváltozás kihívásaira adandó válaszok keresését és megvalósítását. Mindez egybe cseng Karácsony Gergely kampányígéretével, amelyet a választási győzelem után meg is erősített.
A Fővárosi Közgyűlés várhatóan már az első ülésen megtárgyalja a klíma-vészhelyzet kihirdetésére vonatkozó előterjesztést, amelyet az ellenzéki többségű testület vélhetőleg el is fogad. Ebben talán a kormánypárti tagok is társak lesznek. Az viszont kevésbé valószínű, hogy az SZMSZ többi módosítását is egyhangúan támogatják majd.
Karácsony Gergely visszaállítaná a korábbi gyakorlatot, miszerint öt helyettes segítse a munkáját. A jelöltek nevei már korábban kiszivárogtak, felkérésüket az Mfor városházi forrása is megerősítette.
Az viszont továbbra is egyeztetés tárgya, hogy a régi közgyűlési motorosnak számító DK-s Gy. Németh Erzsébet, illetve a szocialista Tüttő Kata, a Momentum korábbi főpolgármester-jelöltjeként ismertté vált Kerpel-Fronius Gábor, a korábban Karácsony kampányfőnökeként dolgozó párbeszédes Dorosz Dávid, illetve a szintén külsősként a csapathoz csatlakozó Kiss Ambrus politológus milyen módon osztozik majd a feladatokon.
Tarlós István a most zárult ciklusban három helyettessel dolgozott. 2014-ben Bagdy Gábort pénzügyi, gazdasági, vagyoni kérdésekért felelős-, Szeneczey Balázst fejlesztésekért-, Szalay-Bobrovniczky Alexandrát pedig a humán terület felelős főpolgármester-helyettesnek nevezte ki. Hármuk közül csak Bagdy került be ismét a Fővárosi Közgyűlésbe a Fidesz kompenzációs listájáról.
Karácsony a fővárosi frakcióalakítás lehetőségét is visszaállítaná. Demszky Gábor idején, illetve Tarlós István első ciklusa alatt három fő fölött önálló frakciót alakíthattak az egy párthoz tartozó képviselők. A 2014-es választások után azonban Kocsis Máté akkori VIII. kerületi polgármester felvetette, hogy nincs szükség frakciókra, mivel a közgyűlés az új szabályok szerint nagyrészt polgármesterekből áll, nem pártlistákról bejutott képviselőkből, így a munka kevésbé pártpolitikai alapon szerveződik. A polgármesterek elsősorban saját kerületük érdekeit képviselik majd. Ezzel Tarlós István is egyetértett, mondván a frakciózás " egy szokásjog alapján átvett valami a parlament utánzásából". Így is lett, hivatalosan nem alakíthattak frakciót a pártok az előző közgyűlésben. Az új főpolgármester már az alakuló ülésen visszaadná ezt a lehetőséget a pártoknak.
Az első ülésen szavaznak az átláthatósági rendeletről is. Ebben szintén egy kampányígéretet vált valóra Karácsony Gergely, aki a választások előtt megígérte, hogy nyilvánosságra hoz minden szerződést, közgyűlési döntést és megállapodást és azokat ráadásul könnyen kereshetővé teszi. (Az előterjesztés egy elvi döntésről szól, a megvalósítás technikai részleteit később munkálják ki.) Ezzel szakítanának az előző két ciklus káros gyakorlatával, miszerint a lényeges döntések a közgyűlésen, a bizottságokon túl, a nyilvánosság kizárásával születtek, miközben Tarlós István kedvtelve hangoztatta, hogy a Városházán nem működnek „titok szobák”. Az Mfor forrása szerint ezt szimbolikus lépésnek szánja Karácsony Gergely, amely elvi alapját képezi az új ciklus működésének.
Az utazási kedvezmények ügyében a kampányígéretnél mérsékeltebb változatról szavazhatnak a közgyűlés tagjai. Az első verzióban felmerült 14 év alatti ingyenesség helyett csak egy évvel, 7 éves korig tolnák ki az ingyenességet, viszont a munkaerőpiacra történő visszajutásának segítése érdekében kiterjesztenék azt a regisztrált álláskeresőkre is: ingyenessé teszik számukra a közösségi közlekedés használatát. Egy múlt heti szakszervezeti fórumon azt monda a főpolgármester: „ilyen jelentős munkaerőhiánynál a fővárosi önkormányzatnak ezzel is segítenie kell a munkaadó és munkavállaló összekapcsolását”. (A tervezett intézkedés pénzügyi hatásairól egy korábbi cikkünkben már írtunk.)
Az előzetes várakozásokkal ellentétben kérdéses, hogy terítékre kerül-e a Tiborcz-adóként elhíresült – 500 millió forintnál drágább ingatlanok után fizetendő – új közteher bevezetéséről szóló rendelettervezet. Az Mfor információ szerint gőzerővel dolgoznak a normaszövegen, de még a kerületi polgármesterekkel is egyeztetni kell, márpedig az ellenzéki kerületvezetők aligha mennek bele első szóra – talán a sokadikra sem – az új adónem bevezetésébe. Jelen állás szerint a kormány sürgetése ellenére sem kerül a Fővárosi Közgyűlés elé a stadion-stop és a Liget-projekt leállításának terve.
