2020. január 26. 17:34

A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében.

Míg általános klímacélként a világban az úgynevezett nettó nulla karbonszintet lőtték be, mely révén – ideális esetben – megvalósul az egyensúly a kibocsátott, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között, azok a cégek, melyek ezt megengedhetik maguknak, ennél jóval többet kívánnak tenni, és a kiegyenlítés helyett arra törekednek, hogy többletet produkáljanak. Ebben az esetben már nem is a szénlábnyom eltávolításáról beszélünk, sokkal inkább arról, hogy képletesen szólva az érintett cégek egyre inkább a föld felett fognak már „járni”.

A Microsoft ugyanakkor 2050-re egy, még a korábbinál is ambiciózusabb tervvel jelentkezett, a cég addig az időpontig sem villamosenergia-előállításra, sem más formában egyetlen grammnyi fosszilis energiahordozót sem kíván már felhasználni. A szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig egyébként is több mint a felére kívánják csökkenteni, mind a közvetlen kibocsátásaik, mind pedig a teljes ellátási és értékláncuk szempontjából. Ezt részben a 2012 óta érvényben lévő, de tavaly jelentős mértékben megemelt úgynevezett belső szén-dioxid-díjból kívánják finanszírozni, amellyel nemcsak a közvetlen, hanem az ellátási és értékláncaik kibocsátásait is megterhelik.

A cég emellett beszállítóit és ügyfeleit is segíteni kívánja szerte a világon a szén-dioxid-lábnyom csökkentésében. Ezért egymilliárd dolláros éghajlati innovációs alapot hoznak létre a szén-dioxid-csökkentési, -megkötési és -kivonási technológiák globális kifejlesztése érdekében. A következő év elejétől a Microsoft a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését a beszállítói láncban történő beszerzési folyamatai kifejezett szempontjaként fogja érvényesíteni.

Az államok helyett a multik lépnek

Az ENSZ tavaly ősszel megtartott klímacsúcsa előtt számos multinacionális vállalat kötelezte el magát, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben fog megújuló energiát felhasználni működéséhez, ezzel is kiváltva a szénalapú energiaforrásokat, csökkentve a saját ökológiai lábnyomát.

Az IKEA és a Google is jelentős megújulóenergia-kezdeményezéseket vállalt, az Amazon pedig ígéretet tett arra, hogy jóval az eredeti ütemezés előtt betartja a párizsi klímacélokat.

Mivel a nemzeti kormányok, köztük az Egyesült Államok és Brazília is elálltak a korábbi környezetvédelmi vállalásaiktól, az ENSZ egyre inkább kezd a vállalkozások felé fordulni.

Az IKEA holdingtársasága, az Ingka Group, amely az IKEA 423 kiskereskedelmi egységéből 367-et irányít, az elmúlt évtizedben 2,76 milliárd dollárt fektetett a nap- és szélenergia-rendszerekbe, hogy globális működését támogassa. A svéd cég környezeti nyilvántartása magában foglalja a napenergia-parkokba és szélerőművekbe történő beruházásokat. Ezek a fejlesztések az IKEA-t ritka globális fogyasztói márkává teszi a megújuló energiaforrások infrastruktúrájának birtoklása és üzemeltetése szempontjából – írja a quartz.hu. A társaság célja, hogy teljes ellátási lánca 2030-ra éghajlati szempontból pozitívvá váljon, vagyis addig elérje az úgynevezett karbonnegatív állapotot.

A Google még tavaly jelentette be, hogy a technológiai cég a megújuló energiák legnagyobb vállalati vásárlását tervezi. A beszerzés 1600 megawattnyi megállapodáscsomagból áll, és 18 új energiaügyletet fed, amelyek elsősorban az USA-t, Chilét és Európát érintik. Ezek az üzletek több mint 40 százalékkal növelik majd meg a Google teljes szél- és napenergia-megállapodásainak teljesítményét.  

Az Amazon is elkötelezte magát, hogy 2040-ig eléri a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor rendszeresen mérni és jelenteni fogja a vállalat kibocsátását is. A terv részeként a társaság tízezer elektromos szállító furgont vásárol a Rivian járműgyártótól.

Frankfurtnyi YouTube

Naponta több mint egymilliárd órányi videót néznek az emberek a YouTube-on. A Bristoli Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint ezzel egy év alatt közvetve körülbelül 11,13 millió tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Ez megegyezik egy Frankfurt, vagy Glasgow-méretű város éves kibocsátásával. 

Általában nem gondolunk az internethasználat környezeti hatásaira, a kutatók azonban rámutatnak, hogy a mai weboldalakat a természetüknél fogva pazarló módon fejlesztették ki, és jóval több energiát fogyasztanak, mint amennyi szükséges az azonos felhasználói élmény fenntartásához. Ez természetesen így van a YouTube-on is, ugyanakkor létezik néhány egyszerű módszer, ahogyan a YouTube környezetkímélőbb módon frissíthetné a felületét.

A YouTube közvetett karbonkibocsátása például jelentősen csökkenthető, ha a vállalat olyan funkciót alkalmaz, amely megállítja a videók lejátszását, ha egy böngésző lap, amelyet a felhasználó nem aktívan néz, felugrik. Ha a zenei videók 25 százalékát egy felhasználói böngésző háttérben játsszák le, akkor a YouTube 323 ezer tonna szén-dioxidot spórolhatna meg, ami 50 ezer autó éves kibocsátásának felel meg.

De mi a helyzet idehaza? Erről faggattunk három nagy hazai, a Budapesti Értéktőzsdén szereplő vállalatot.

Mol

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a Mol 2030-ig szóló stratégiájának meghatározó eleme – közölte lapunk megkeresésére az immár regionális multivá vált hazai energetikai cég. Eszerint tíz éven belül a finomítójukban előállított üzemanyagok arányát egyéb termékek, például vegyipari alapanyagok javára 70-30 százalékról 50-50 százalékra csökkentik. A kevesebb üzemanyag kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelent a közlekedésben. Nyitnak az alternatív energiaforrások felé, és napelemparkokat építettek, illetve vásároltak, amelyekben mintegy 15 ezer háztartásnak elegendő energiát termelnek.

A Mol jelentős áramkereskedelemmel is rendelkezik, amelynek keretében több partnerét, illetve saját töltőállomásait is kizárólag megújuló energiaforrásokból nyert árammal látja el. 2012 óta elektromos autók is tankolhatnak náluk. Jelenleg a Mol 11 hazai töltőállomásán működik e-töltő, 2020-ban tovább bővül a gyorstöltőhálózat. Az év végéig 54 gyors és 5 ultragyors töltő felszerelését terveznek. Elindították a Mol Limót, amelyre már 50 ezren regisztráltak.

A körforgásos gazdaság megteremtése érdekében a Mol megvásárolta a német Auróra vállalatot, amely újrahasznosított műanyagfeldolgozással foglalkozik, valamint partnerségre lépett a szintén újrahasznosítással foglalkozó német APK-val. A Mol Zalaegerszegen épülő új gumibitumen üzemében 2020-tól a magyar gumiabroncshulladék közel 10 százalékából gumibitument tudnak gyártani, ami pedig a biztonságos, tartós utak alapanyaga.

Emellett a világ vezető technológiájával gyártanak vegyipari alapanyagokat, így például poliolt, amelyből új, könnyebb szigetelőanyagot lehet gyártani. A könnyebb és jobb szigetelőanyag pedig fenntarthatóbb közlekedést és fenntarthatóbb építkezést jelent.

Richter

A legnagyobb hazai gyógyszercég is elkötelezett aziránt, hogy csökkentse a működésének környezetre gyakorolt hatását. Ennek érdekében a környezetvédelmi szempontok beépülnek a kutatás-fejlesztésbe, a működési folyamatokba, valamint a beruházási döntésekbe. A környezeti kockázatok csökkentése érdekében Magyarországon környezetirányítási rendszert működtetnek és fenntartható, biztonságos energiaellátásuk érdekében rendszeresen felülvizsgálják az energiaellátási koncepciójukat. A környezetvédelmi szempontok érvényesülését a vállalat környezetpolitikája, belső szabályozások, nemzetközi, standardizált és tanúsított irányítási rendszerek, minőségbiztosítási rendszerek, valamint belső ellenőrzési vizsgálatok támogatják.

A Richter környezettudatossága túlmutat a karbonlábnyom kérdésén, hiszen alapvetően nem a gyógyszergyártás technológiai folyamataira, hanem azok energiaellátására jellemző a szén-dioxid-kibocsátás. A működésükhöz szükséges energia nagyobb részét nem maguk állítják elő, hanem szolgáltatóktól vásárolják, így az energiaellátás karbonlábnyomára kisebb a ráhatásuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen a területen ne lennének jelentős fejlesztéseik, hiszen az energia felhasználásának hatékonysága összességében csökkenti a tevékenység karbonlábnyomát.

Az energiahatékonyság növelése érdekében az iparágban korábban széleskörűen használt energiapazarló technológiákat, gyártási mechanizmusokat átalakították, kivezették, energetikai ellátórendszereikben korszerű, jó hatásfokú berendezéseket használnak. Az energiatudatosság fejlesztése, a veszteségek csökkentése és az energetikai folyamatok nyomon követése érdekében folyamatosan fejlesztik energetikai mérőrendszerüket. Arra törekednek, hogy a megújuló energia részaránya is folyamatosan növekedjen az energiafelhasználásukban.

A kérdéskört átfogóan kezelve, minden olyan anyag kibocsátását igyekeznek csökkenteni, mely negatívan hat a globális felmelegedésre, így kiemelt figyelmet fordítanak az ózonréteget károsító anyagok felhasználására is. Hűtőgépeiben a Richter ma már csak olyan hűtőközegeket használ, amelyek megfelelnek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, továbbá folyamatosan csökkentik az oldószerkibocsátásukat is, ami szintén hozzájárul az üvegházhatás mérsékléséhez.

A karbonlábnyom kiszámítása a gyógyszeriparban igen bonyolult feladat, de a KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület), melynek a Richter is tagja, jelenleg egy pilot projektet folytat, melynek célja a karbonlábnyom meghatározása a gyógyszeriparban. A projekt lezárását követően a gyógyszercég is adaptálja a kifejlesztett módszert és így megfelelő benchmark rendszer áll majd a rendelkezésére e területen.

Magyar Telekom

A hazai nagyvállalatok közül elsőként, míg az európai vezető távközlési szolgáltatók körében az elsők között vált teljes mértékben karbonsemlegessé 2015-ben, s tavaly immár az ötödik karbonsemleges évét zárta. 

A Telekom évről évre csökkenti a működése során felhasznált energiát, növeli az energiahatékonyságát, modernizálja a hálózatát és az adatközpontjait, valamint emeli a hibrid és az elektromos autók arányát a céges autóflottában. Számos infrastruktúrájának energiaellátását szél- és/vagy napenergia használatával oldja meg, illetve működése során előnyben részesíti a fenntartható infokommunikációs termékeket és szolgáltatásokat. A vállalat a magyarországi elektromos energiafelhasználását száz százalékban megújuló energiaforrásból vásárolja, a fosszilis energiafelhasználásból származó kibocsátását pedig zöld projektek támogatásával semlegesíti.

Az elmúlt két évben a saját termelésű zöld energiamennyiség növelése érdekében oktatási központjára telepített napelemrendszert a hazai távközlési óriás Budapesten és Szegeden, mely lehetőséget adott arra, hogy munkatársai körben elinduljon a közösségi napelem projekt és a programba ügyfeleit is bekapcsolta.

Az ExtraNet Zöld 1 GB adatbővítő szolgáltatást választó mintegy 80 ezer ügyfél folyamatosan nyomon követheti online az általuk támogatott napelemrendszer termelését, valamint választásukkal további napelemek telepítését ösztönzik, hiszen a Magyar Telekom a befolyó összegekből újabb napelemrendszerek telepítését tervezi.

A fejlesztéseknek köszönhetően 2010-hez képest 2018-ra a papírfogyasztásuk 66, a gázfogyasztásuk 60, a vízfelhasználásuk 25, míg az elektromosenergia-felhasználásuk 40 százalékkal csökkent. Munkatársaik közreműködése is nagyon nagy szerepet kapott a karbonsemlegesítés folyamatában. Kollégái 2018-ban 37 800 alkalommal döntöttek a környezetbarát utazás mellett, 2017-ig 63 ezer kilométert tettek meg telephelyeik között TeleBike kerékpárokkal, mindezzel 11 700 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást váltottak ki.

A Budapest Airport pedig éppen pénteken kapta meg a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától a karbonsemleges minősítést – 2018 után már másodízben –, amely azt jelenti, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a működés során keletkező szén-dioxidot teljes mértékben kompenzálja. A Budapest Airport tavaly csatlakozott a NetZero by 2050 elnevezésű kezdeményezéshez is, amelynek keretében vállalta, hogy nullára csökkenti a repülőtér működéséből eredő szén-dioxid kibocsátását. Ám egy átfogó fenntarthatósági stratégia segítségével a vállalt határidő előtt, már 2030-ra el szeretné érni a szén-dioxid-kibocsátásmentes működést.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.