5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Húsvét nincs nélküle, sonka nélkül egyik családnál sem igazi az ünnepi tál. Nem volt ez másképp a járványos időszakban sem, elvégre, ha másutt nem, legalább otthon ünnepeltek a családok. Az idén bizonyára a szállodai svédasztalokról is fogy majd jócskán belőle, hiszen csúcsforgalmat jeleznek a hotelek – külföldre még nem nagyon merészkednek az emberek.

Honnan és hol szerezzük be a húsvéti sonkát? Míg 70 éve a falvakban szinte mindenütt vágtak disznót a családok, és tényleg a böjt utáni időszakra tartalékolták a füstölt sonkát, ma vidéken is a nagyobb üzletek adják a forgalom jelentős részét.

A tavalyi húsvéti szezonban, azaz 2021. március-áprilisban több mint 11 milliárd forint  értékben vásároltak sonkát a hazai fogyasztók a kiskereskedelemben – tudtuk meg a NielsenIQ jelentéséből.

Az egész éves (2021. január-decemberi) forgalom több mint 61 milliárd forintot tett ki, a húsvéti időszakra a forgalom 18 százaléka koncentrálódott. Mennyiségben 4 ezer tonna sonkát adtak el a kiskereskedelemben.

A minőségért áldozni kell. Fotó: Depositphotos
A minőségért áldozni kell. Fotó: Depositphotos

Ebben tehát nincs benne, amit házi termelőnél, vagy piacon vásárolunk. Sokan még mindig ragaszkodnak legalább ilyenkor a piacokhoz – már ahol létezik még ez a hagyományos kereskedelmi műfaj -– úgy érzik, ott „valódibb” az áru. A hentesek – főleg a jó, igazi hentesek - száma sajnos egyre kevesebb, mind a fővárosban, mind vidéken.

 A 2020. március-áprilisi időszakhoz képest, a tavalyi szezonra a sonka-eladásban értékben 7, mennyiségben 6 százalékos növekedést regisztrált a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe.

A vizsgált időszakban (2021. március – április) a 401-2500 négyzetméteres boltokban koncentrálódott az eladás háromötöde. A piac egyötödét a 2500 négyzetméternél nagyobb üzletek teszik ki, a maximum 200 négyzetméteresek az eladás 14 százalékát hasítják ki.

A gyártói és a kereskedelmi saját márkák közt csaknem fele-fele arányban (51-49) osztozik a piac, ha a forintban mért eladást tekintjük. Mennyiséget tekintve a gyártói márkák 47, a saját márkák 53 százalékot tudhatnak magukénak.

A szezonális forgalom legnagyobb részét, 66 százalékát sertéssonkára költötték a hazai fogyasztók. A csirkesonka a piac egyötödét teszi ki, valamint 12 százalékot fed le a pulykasonka. Ez régen elképzelhetetlen volt, ám sokan ma úgy vélik, hogy a baromfisonka kevésbé hizlal és egészségesebb.

Kérdés persze, hogy a szinte mindig kapható csirkemell sonkák hány százaléka víz, só, egyéb adalékanyag, tartósító és aroma? Arról is hosszan lehetne értekezni, melyik az igazi: a gyorspácolt sonka vagy éppen a hónapokig, igazi, hagyományos füstön érlelt változat?  

Régen vidéken az ilyen sonka levében főzték meg a tojást, hogy legyen annak is zamatos íze. Ma erre kevés, hipermarketben kapható, sonkaféle alkalmas.

Leginkább önkiszolgáló pultból vásárolunk sonkát, az értékbeli eladás 67 százalékát ilyen termékek adják. A Nielsen IQ számadataiban nem szerepel a vendéglátás sem, pedig húsvét táján például a közétkeztetés is nagy vevő a sonkára, nem beszélve arról, hogy e húskészítmény ilyenkor minden étterem étlapján szerepel, valamilyen formában. Bár a húsvét tipikusan családi ünnep, a hosszú hétvégén kiruccanók is meg akarják kóstolni e hagyományos fogást.

Nagyon meg kell nézni, a kínálatból milyet választ az ember. Fotó: Depositphotos
Nagyon meg kell nézni, a kínálatból milyet választ az ember. Fotó: Depositphotos

Nyilvánvaló, hogy a kiugróan magas infláció – különös tekintettel a szállítási költségekre – ezt a termékcsoportot sem kímélte. De míg az áremelkedés elsősorban a nyers húsoknál érezhető, a húskészítményekbe később „gyűrűzik be.”

Az árak többnyire a tavalyiakra hasonlítanak majd, lehet kapni kilóját kétezer forintért, egy szép nagy darab, igazi, egész combsonkát a piacon 16 ezerért, az ínyencek pedig kulináris boltokban akár 40 ezret is kiadnak egy Jamon Serranóért.

Egyes felmérések szerint még nagyobb igény lenne a prémium termékekre, ha több helyen nyílnának igazi csemegeboltok, vagy akár olasz és spanyol élelmiszerekkel foglalkozó árudák.

A termék forgalmát látványosan még nem érintette meg az előre törő vegetáriánus trend, illetve annyiban igen, hogy a vendégségek előtt  – főleg a nagyvárosokban -  egyre többen rákérdeznek, ki az, aki vega vagy vegán, hogy ne maradjon éhen ő sem. Az nagyon ritka, hogy egy család minden tagja megtagadja a húsevést.

Szinglik és idősebb egyedülállók olykor készen vásárolnak csont nélküli sült karajdarabot vagy szeletelt, jobb minőségű sonkát, és azzal díszítik a tálat, nagyobb klasszikusan főzendő, igazi sonkát már nem szereznek be.

Arra most is számítani kell, hogy a vevők nagy része a húsvét előtti 2-3 napban szerzi be az ilyenkor szükséges élelmiszereket, és főleg hipermarketben. Az időhiányban szenvedő háziasszonyok többnyire főtt sonkát vesznek. A gyorspácolt, kötözött, olcsóbb termékek iránt várhatóan idén élénkebb lesz a kereslet, hiszen általában nagyon felmentek az élelmiszerárak. Arról nem beszélve, hogy a húsvéti tálakat díszítő újhagymák, retkek, paprikák, paradicsomok, saláták, uborkák ára lassan ugyanakkora, mint amennyiért a sonkát meg a tojást vásároltuk… 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!