5p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Húsvét nincs nélküle, sonka nélkül egyik családnál sem igazi az ünnepi tál. Nem volt ez másképp a járványos időszakban sem, elvégre, ha másutt nem, legalább otthon ünnepeltek a családok. Az idén bizonyára a szállodai svédasztalokról is fogy majd jócskán belőle, hiszen csúcsforgalmat jeleznek a hotelek – külföldre még nem nagyon merészkednek az emberek.

Honnan és hol szerezzük be a húsvéti sonkát? Míg 70 éve a falvakban szinte mindenütt vágtak disznót a családok, és tényleg a böjt utáni időszakra tartalékolták a füstölt sonkát, ma vidéken is a nagyobb üzletek adják a forgalom jelentős részét.

A tavalyi húsvéti szezonban, azaz 2021. március-áprilisban több mint 11 milliárd forint  értékben vásároltak sonkát a hazai fogyasztók a kiskereskedelemben – tudtuk meg a NielsenIQ jelentéséből.

Az egész éves (2021. január-decemberi) forgalom több mint 61 milliárd forintot tett ki, a húsvéti időszakra a forgalom 18 százaléka koncentrálódott. Mennyiségben 4 ezer tonna sonkát adtak el a kiskereskedelemben.

A minőségért áldozni kell. Fotó: Depositphotos
A minőségért áldozni kell. Fotó: Depositphotos

Ebben tehát nincs benne, amit házi termelőnél, vagy piacon vásárolunk. Sokan még mindig ragaszkodnak legalább ilyenkor a piacokhoz – már ahol létezik még ez a hagyományos kereskedelmi műfaj -– úgy érzik, ott „valódibb” az áru. A hentesek – főleg a jó, igazi hentesek - száma sajnos egyre kevesebb, mind a fővárosban, mind vidéken.

 A 2020. március-áprilisi időszakhoz képest, a tavalyi szezonra a sonka-eladásban értékben 7, mennyiségben 6 százalékos növekedést regisztrált a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe.

A vizsgált időszakban (2021. március – április) a 401-2500 négyzetméteres boltokban koncentrálódott az eladás háromötöde. A piac egyötödét a 2500 négyzetméternél nagyobb üzletek teszik ki, a maximum 200 négyzetméteresek az eladás 14 százalékát hasítják ki.

A gyártói és a kereskedelmi saját márkák közt csaknem fele-fele arányban (51-49) osztozik a piac, ha a forintban mért eladást tekintjük. Mennyiséget tekintve a gyártói márkák 47, a saját márkák 53 százalékot tudhatnak magukénak.

A szezonális forgalom legnagyobb részét, 66 százalékát sertéssonkára költötték a hazai fogyasztók. A csirkesonka a piac egyötödét teszi ki, valamint 12 százalékot fed le a pulykasonka. Ez régen elképzelhetetlen volt, ám sokan ma úgy vélik, hogy a baromfisonka kevésbé hizlal és egészségesebb.

Kérdés persze, hogy a szinte mindig kapható csirkemell sonkák hány százaléka víz, só, egyéb adalékanyag, tartósító és aroma? Arról is hosszan lehetne értekezni, melyik az igazi: a gyorspácolt sonka vagy éppen a hónapokig, igazi, hagyományos füstön érlelt változat?  

Régen vidéken az ilyen sonka levében főzték meg a tojást, hogy legyen annak is zamatos íze. Ma erre kevés, hipermarketben kapható, sonkaféle alkalmas.

Leginkább önkiszolgáló pultból vásárolunk sonkát, az értékbeli eladás 67 százalékát ilyen termékek adják. A Nielsen IQ számadataiban nem szerepel a vendéglátás sem, pedig húsvét táján például a közétkeztetés is nagy vevő a sonkára, nem beszélve arról, hogy e húskészítmény ilyenkor minden étterem étlapján szerepel, valamilyen formában. Bár a húsvét tipikusan családi ünnep, a hosszú hétvégén kiruccanók is meg akarják kóstolni e hagyományos fogást.

Nagyon meg kell nézni, a kínálatból milyet választ az ember. Fotó: Depositphotos
Nagyon meg kell nézni, a kínálatból milyet választ az ember. Fotó: Depositphotos

Nyilvánvaló, hogy a kiugróan magas infláció – különös tekintettel a szállítási költségekre – ezt a termékcsoportot sem kímélte. De míg az áremelkedés elsősorban a nyers húsoknál érezhető, a húskészítményekbe később „gyűrűzik be.”

Az árak többnyire a tavalyiakra hasonlítanak majd, lehet kapni kilóját kétezer forintért, egy szép nagy darab, igazi, egész combsonkát a piacon 16 ezerért, az ínyencek pedig kulináris boltokban akár 40 ezret is kiadnak egy Jamon Serranóért.

Egyes felmérések szerint még nagyobb igény lenne a prémium termékekre, ha több helyen nyílnának igazi csemegeboltok, vagy akár olasz és spanyol élelmiszerekkel foglalkozó árudák.

A termék forgalmát látványosan még nem érintette meg az előre törő vegetáriánus trend, illetve annyiban igen, hogy a vendégségek előtt  – főleg a nagyvárosokban -  egyre többen rákérdeznek, ki az, aki vega vagy vegán, hogy ne maradjon éhen ő sem. Az nagyon ritka, hogy egy család minden tagja megtagadja a húsevést.

Szinglik és idősebb egyedülállók olykor készen vásárolnak csont nélküli sült karajdarabot vagy szeletelt, jobb minőségű sonkát, és azzal díszítik a tálat, nagyobb klasszikusan főzendő, igazi sonkát már nem szereznek be.

Arra most is számítani kell, hogy a vevők nagy része a húsvét előtti 2-3 napban szerzi be az ilyenkor szükséges élelmiszereket, és főleg hipermarketben. Az időhiányban szenvedő háziasszonyok többnyire főtt sonkát vesznek. A gyorspácolt, kötözött, olcsóbb termékek iránt várhatóan idén élénkebb lesz a kereslet, hiszen általában nagyon felmentek az élelmiszerárak. Arról nem beszélve, hogy a húsvéti tálakat díszítő újhagymák, retkek, paprikák, paradicsomok, saláták, uborkák ára lassan ugyanakkora, mint amennyiért a sonkát meg a tojást vásároltuk… 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!